[FK2661/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Papp Gábor (Komáromszentpéter, 1936) alkotása. Jelezve Balra lent "Papp G" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula és Pór Bertalan tanítványa volt. 1960-ban végzett. 1966-69 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Számos európai országban járt tanulmányúton. Több kiállításon mutatta be munkáit. Egyéni tárlata volt többet között Pécsett, Budapesten, Münchenben, Szófiában, stb. 1960-tól vesz részt országos kiállításokon Budapesten és vidéken, a Fiatal Művészek Stúdiója tárlatain, külhoni magyar rendezvényeken (Amszterdam, Párizs, Moszkva, stb.). Konstruktív szerkesztésű, dekoratív színvilágú vásznain egyforma intenzitással dolgozza fel itthoni és külhoni élményeit. Erőssége a tájkép és a csendélet, expresszív szemlélete olykor drámai színezettel bővül. A Hadtörténeti Múzeumban és a szolnoki Damjanich János Múzeumban kaptak helyet művei. (Heitler László-Wehner Tibor adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula és Pór Bertalan tanítványa volt. Számos európai országban járt tanulmányúton. Több kiállításon mutatta be műveit. Konstruktív szerkesztésű, dekoratív színvilágú vásznain egyforma intenzitással dolgozza fel hazai és külföldi élményeit. Erőssége a tájkép és a csendélet, expresszív szemlélete olykor drámai színezettel bővül. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1960-ban fejezte be főiskolai tanulmányait Pap Gyula és Pór Bertalan osztályán. Tanulmányúton megfordult Olasz-, Francia- és Spanyolországban, Ausztriában és a szomszédos államokban. Egyéni kiállítása 1977-ben Pécsett volt. 1966-1969-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült. - Konstruktív szerkesztésű dekoratív színvilágú vásznain egyforma intenzitással dolgozza föl hazai és külföldi benyomásait. Erőssége a tájkép és a csöndélet, expresszív szemlélete olykor drámai színezettel bővül. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok, Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1960-ban kapott diplomát Pór Bertalan és Papp Gyula növendékeként. Tanulmányutakat tett Olasz-, Francia- és Spanyolországban, megfordult Jugoszláviában, Ausztriában és a környező szocialista országokban. Egyéni kiállítása 1977-ben Pécsett volt; egyes művei eljutottak Szófiába, Prágába és Moszkvába. 1966-1969-ben Derkovits-ösztöndíjas volt. - Konstruktív szerkesztésű, dekoratív színvilágú vásznain egyforma intenzitással dolgozza fel hazai és külföldi benyomásait. Erőssége a tájkép és a csendéleti kompozíció; expresszív szemlélete olykor drámai színezettel, a tapasztalati valóság mélyebb rétegeinek festői megjelenítésével bővül ki. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1954-60: MKF, mesterei: Pór Bertalan, Pap Gyula. 1966-69: Derkovits-ösztöndíj. Képei egyik csoportján a természeti témákat erőteljes színekkel rendezi szilárd hatású kompozícióba, másikon az elvonatkoztatás útján tovább haladva mélyebb összefüggéseik föltárására törekszik. Előbbiek az expresszionizmus, utóbbiak a lírai absztrakció körébe sorolhatók. Mindkettőt a széles fölrakású festék változatos anyaghatásainak következetes alkalmazása jellemzi. Egyéni kiállítása volt többet között Pécsett (1977), Bp-en, Szófiában, Münchenben, Garmisch-Partenkirchenben. 1960-tól vesz részt országos kiállításokon Bp.-en és vidéken, az FMS tárlatain, külföldi magyar kiállításokon (Amszterdam, Moszkva, Párizs). Ek: 1977: Úti képek, Képcsarnok, Pécs; 1984: Színyei Merse T., Szekszárd. Mk: Damjanic J. M., Szolnok; Hadtörténeti M.; MNG. Km: mozaik (1962, Bfüred). (HE.L.-W.T.)

[FKB106/Bp305/144] A kép mérete: 18 x 22 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Magyar festő 1940 alkotása. Jelezve balra lent "Gyergyó 1940, olvashatatlan aláírás" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK1954/Bp7/32] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, pasztell, Farostlemez A kép Molnár Piroska alkotása. Jelezve Jobbra lent "Molnár P." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A XX. század közepe táján működött. Főképp táj- és csendéletekkel szerepelt különböző tárlatokon. (ÁK)

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK3264/FL-4] A kép mérete: 31,5 x 70,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kurucz 977" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.

[FK2803/FL-1] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 13-ig A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Thuróczy Zoltán (Budapest, 1935) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Thuróczy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A hátoldalon autográf írással: Thuróczy Zoltán Csé valamint a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1953-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanárképző szakán részesült képzésben. 1954-ben, amikor megszűnt a tanárképzés a főiskolán, a fővárosi Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. Pap Gyula, Hincz Gyula, Jakuba János és Bíró Lajos voltak a mesterei. A forradalomban való részvétele végett börtönbüntetést szenvedett. 1960-től szabadfoglalkozású képzőművész. A '70-es évek óta szerepel kiállításokon (Ernst Múzeum, Nagy Balogh Terem, Budafok, Törökszentmiklós, Kölesd, Sárospatak, Nagytétény, Békéscsaba). 1960-70 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, 1974-97 között a budafoki Mészáros László képzőművészeti kör festőtanáraként és vezetőségi tagjaként működött. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti s emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel és a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. Alkotásait markáns festőiség, konstruktivizmusba hajló formanyelv, dekoratív megjelenítés jellemzi. Képeit megtaláljuk a MÁV Kórházban és a MAHART Hajózási Rt. gyűjteményében. (Tasnádi András adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Jakuba János növendéke volt. A 70-es évek óta szerepel kiállításokon. Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolát Jakuba János növendékeként végezte el. A hetvenes évek óta kiállító művész, munkáival csoportos rendezvényeken, tematikus kiállításokon jelentkezik. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik. Élményeit vonzó festőiséggel, a látottak lényeges vonásaira összpontosítva adja elő. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Jakuba János növendékeként az egri tanárképző főiskolán tanult. A hetvenes évek óta szerepel a kiállítási életben, jelenleg szakkörvezető Nagytétényben. - Képeinek esztétikai minősége napjaink természeti és emberi jelenségeiből táplálkozik; munkáit markáns festőiséggel, a konstruktivizmus felé hajló formanyelven, dekoratív igénnyel adja elő.