kiemelt műtárgyak

[2A500/145] Papír akvarell festmény, üveglap mögött, hibátlan állapotú díszes aranyozott keretben. Datált jelzés jobbra lent: PIROSKA J. 962. Magasság: 75 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 6.63 kg dr. Piroska János Csongrád, 1894 - 1987, Csongrád Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár és Rudnay Gyula voltak. 1930-ban jogi doktorátust szerzett a szegedi egyetemen. 1933-tól 1939-ig szülővárosa polgármestereként működött. 1989-ben posztumusz Pro Urbe-díjjal ismerték el városépítő munkásságát. 1967-től szerepelt egyéni kiállításokon. Az egri akvarell biennálék, a vásárhelyi tárlatok sokszoros résztvevője volt. 1981-ben szerepelt a magyar akvarellfestők londoni tárlatán. Nagyméretű akvarell-tempera festményei a csongrádi galéria állandó kiállításán láthatók.   Forrás: kieselbach.hu   Dávid Júlia festőművész A magyarság őserőt hordoz, mely nagyon sok viharos történelmi kort élt meg. Ennek az őserőnek az újra feltárása és beépítése festményeimbe, küldetésemmé vált! A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. Alkotásaim elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek. 1961DEC   1961 december 31-én Marosvásárhelyen születtem, itt végeztem alap- és középfokú művészeti iskoláimat. 1981   1981-től '85-ig A Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola diákja voltam, iparművészeti szakon diplomáztam. 1986   1986-ban Társas kiállításon mutattam be első munkáimat a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában. 1988   1988-ban Budapesten az ELTE rendezi első önálló kiállításomat. 1993   1993-ban Az Isztambulban rendezett egyéni kiállításomat üvegmunkák alkotják. 1996   1996-ban és 1997-ben Egyéni kiállítások Marosvásárhelyen. 1997   1997-ben Erdélyi magyar alkotókkal közös kiállítás Kovásznán. 1997   1997-ben Őszi tárlat Barabás Miklós Céh, erdélyi magyar alkotókkal közös kiállítás Marosvásárhelyen. 1998   1998-ban Egyéni kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. 1998   1998-ban Közös kiállítás Kovásznán. 1999   1999-ben Egyéni kiállítás Isztambulban, a Nyomda Múzeumban. 2002   2002-ben Egyéni kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Galéria Kétezerben. 2003   2003-ban Egyéni kiállítások Budapesten és Szegeden. 2004   2004-ben Egyéni kiállítás Szegeden, a Somogyi Könyvtárban. 2005   2005-ben Egyéni kiállítás a szegedi Novotelben. 2005   2005-ben Részvétel a Csongrád Megye kortárs iparművészete 2005 tárlaton. 2005MÁRC   2005-ben Közös kiállítás a szegedi Megyeházán. 2005   2005-ben Kötegyán-Kondoros művésztábor. 2006JÚL   2006-ban Alkotótábor Magyarbánhegyesen. 2006AUG   2006-ban Művésztábor az erdélyi Erdőcsinádon. Az itt készült munkák a Bernády házban kerülnek kiállításra. 2006AUG   2006-ban Közös kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2006   2006-ban Magyar Bánhegyes művésztábor. 2007JÚN   2007-ben Önálló kiállítás Nagyszalontán. 2007JÚL   2007-ben Önálló kiállítás Szászrégenben. 2008FEBR   2008 február Wass Albert - Okos Kata című mesekönyvének teljes illusztrációja. Kiadó: Kráter kiadó. 2008MÁJ   2008 május Önálló kiállítás a gödöllői Városházán. 2009   2009-ben Mesekönyv illusztrációk készítése: Benedek Elek: A nagyot mondó legény, Kráter kiadó. 2009MÁJ   2009 május 27-31. Magyar Kortárs Művészeti Kiállítás Tokióban. 2009NOV   2009 november Önálló kiállítás a mórahalmi városházán
Piroska János : Őszirózsák kék vázában 1962
195 000 HUF
**Leírás:** Zsolnay, gerezdes kaspó, eozin mázas kerámia, kisebb kopásokkal, méret: 17 cm átmérő, XX. század vége, alján jelzett, GAA-646 **Művész:** A Zsolnay-gyár gyökerei 1851-re nyúlnak vissza, amikor idősebb Zsolnay Miklós telket vásárolt Pécsett, téglaégetővel és agyagbányával. A gyártás 1853-ban indult meg, az üzemet Zsolnay Ignác nevére íratták, ám ő alkalmatlannak bizonyult a vezetésre. Testvére, Vilmos előbb segítette, majd 1865-ben – harminchét évesen, szaktudás nélkül – átvette a vállalkozást. Vilmos szakembereket hívott külföldről, vegyészeti tanulmányokat folytatott, és megfelelő alapanyagokat keresett. Az 1873-as bécsi világkiállításon bronzérmet nyert, az 1878-as párizsi kiállításon pedig – magas tüzű mázzal díszített porcelánfajansszával – aranyérmet és a francia Becsületrendet szerezte meg. Ekkor kezdték el az épületkerámiák gyártását is; az alkalmazottak száma 1882-re elérte a 460 főt. Az 1880-as évek elején bevezették a pirogránitot, amellyel számos szecessziós épületet díszítettek. A gyár másik korszakalkotó találmánya az eozinmáz volt, amelyet az 1890-es években kísérleteztek ki, és 1891-ben mutattak be Budapesten. Az eozin a szecessziós dísztárgyak jellegzetes bevonatává vált. Steindl Imre, Lechner Ödön és más neves építészek előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-kerámiákat, amelyek a világ múzeumainak és magángyűjteményeinek értékes darabjai lettek. Az első világháború alatt az építészeti gyártás visszaszorult, elektromos szigetelőket gyártottak. A háború utáni válság után a porcelánra való átállás mentette meg a gyárat. 1948-ban államosították, a Zsolnay nevet csak 1974-től viselte ismét. A 2000-es években több tulajdonosváltás következett, 2013-ban Bachar Najari szerezte meg az üzemet. Ma a Zsolnay Kulturális Negyed kulturális, oktatási és turisztikai központként működik, és 2014 óta a hungarikumok listáján is szerepel. **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség a Kerepesi-Keresztúri út sarkán található OMV-nél. Csomagjainkat az összes szolgáltatóval tudjuk postázni gondosan csomagolva. A postázáskor keletkező károkért 100%-ban felelősséget vállalunk! Fizetni előreutalással és utánvéttel lehet. Bizonyos esetekben nem áll módunkban postázni, erről privátüzenet formájában aduk tájékoztatást. Személyesen is szállítjuk a tárgyakat, viszont ez külön díjazás, melyről privátüzenetben szívesen adunk tájékoztatást. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Zsolnay - Eozin gerezdes kaspó
30 000 HUF
[2A495/140] Papír akvarell festmény, üveglap mögött, hibátlan állapotú aranyozott szegélyű, modern keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Datált jelzés balra lent: PIROSKA J. 962. Magasság: 68.5 cm Szélesség: 59 cm Súly: 3.015 kg dr. Piroska János Csongrád, 1894 - 1987, Csongrád Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár és Rudnay Gyula voltak. 1930-ban jogi doktorátust szerzett a szegedi egyetemen. 1933-tól 1939-ig szülővárosa polgármestereként működött. 1989-ben posztumusz Pro Urbe-díjjal ismerték el városépítő munkásságát. 1967-től szerepelt egyéni kiállításokon. Az egri akvarell biennálék, a vásárhelyi tárlatok sokszoros résztvevője volt. 1981-ben szerepelt a magyar akvarellfestők londoni tárlatán. Nagyméretű akvarell-tempera festményei a csongrádi galéria állandó kiállításán láthatók.   Forrás: kieselbach.hu   Dávid Júlia festőművész A magyarság őserőt hordoz, mely nagyon sok viharos történelmi kort élt meg. Ennek az őserőnek az újra feltárása és beépítése festményeimbe, küldetésemmé vált! A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. Alkotásaim elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek. 1961DEC   1961 december 31-én Marosvásárhelyen születtem, itt végeztem alap- és középfokú művészeti iskoláimat. 1981   1981-től '85-ig A Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola diákja voltam, iparművészeti szakon diplomáztam. 1986   1986-ban Társas kiállításon mutattam be első munkáimat a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában. 1988   1988-ban Budapesten az ELTE rendezi első önálló kiállításomat. 1993   1993-ban Az Isztambulban rendezett egyéni kiállításomat üvegmunkák alkotják. 1996   1996-ban és 1997-ben Egyéni kiállítások Marosvásárhelyen. 1997   1997-ben Erdélyi magyar alkotókkal közös kiállítás Kovásznán. 1997   1997-ben Őszi tárlat Barabás Miklós Céh, erdélyi magyar alkotókkal közös kiállítás Marosvásárhelyen. 1998   1998-ban Egyéni kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. 1998   1998-ban Közös kiállítás Kovásznán. 1999   1999-ben Egyéni kiállítás Isztambulban, a Nyomda Múzeumban. 2002   2002-ben Egyéni kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Galéria Kétezerben. 2003   2003-ban Egyéni kiállítások Budapesten és Szegeden. 2004   2004-ben Egyéni kiállítás Szegeden, a Somogyi Könyvtárban. 2005   2005-ben Egyéni kiállítás a szegedi Novotelben. 2005   2005-ben Részvétel a Csongrád Megye kortárs iparművészete 2005 tárlaton. 2005MÁRC   2005-ben Közös kiállítás a szegedi Megyeházán. 2005   2005-ben Kötegyán-Kondoros művésztábor. 2006JÚL   2006-ban Alkotótábor Magyarbánhegyesen. 2006AUG   2006-ban Művésztábor az erdélyi Erdőcsinádon. Az itt készült munkák a Bernády házban kerülnek kiállításra. 2006AUG   2006-ban Közös kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2006   2006-ban Magyar Bánhegyes művésztábor. 2007JÚN   2007-ben Önálló kiállítás Nagyszalontán. 2007JÚL   2007-ben Önálló kiállítás Szászrégenben. 2008FEBR   2008 február Wass Albert - Okos Kata című mesekönyvének teljes illusztrációja. Kiadó: Kráter kiadó. 2008MÁJ   2008 május Önálló kiállítás a gödöllői Városházán. 2009   2009-ben Mesekönyv illusztrációk készítése: Benedek Elek: A nagyot mondó legény, Kráter kiadó. 2009MÁJ   2009 május 27-31. Magyar Kortárs Művészeti Kiállítás Tokióban. 2009NOV   2009 november Önálló kiállítás a mórahalmi városházán
Piroska János : Szegfű csendélet 1962
145 000 HUF
**Leírás:** Zsolnay, eozin béka király, eozin mázas kerámia, kisebb kopásokkal, méret: 8 cm magas, XX. század második fele, alján jelzett GAA-647 **Művész:** A Zsolnay-gyár gyökerei 1851-re nyúlnak vissza, amikor idősebb Zsolnay Miklós telket vásárolt Pécsett, téglaégetővel és agyagbányával. A gyártás 1853-ban indult meg, az üzemet Zsolnay Ignác nevére íratták, ám ő alkalmatlannak bizonyult a vezetésre. Testvére, Vilmos előbb segítette, majd 1865-ben – harminchét évesen, szaktudás nélkül – átvette a vállalkozást. Vilmos szakembereket hívott külföldről, vegyészeti tanulmányokat folytatott, és megfelelő alapanyagokat keresett. Az 1873-as bécsi világkiállításon bronzérmet nyert, az 1878-as párizsi kiállításon pedig – magas tüzű mázzal díszített porcelánfajansszával – aranyérmet és a francia Becsületrendet szerezte meg. Ekkor kezdték el az épületkerámiák gyártását is; az alkalmazottak száma 1882-re elérte a 460 főt. Az 1880-as évek elején bevezették a pirogránitot, amellyel számos szecessziós épületet díszítettek. A gyár másik korszakalkotó találmánya az eozinmáz volt, amelyet az 1890-es években kísérleteztek ki, és 1891-ben mutattak be Budapesten. Az eozin a szecessziós dísztárgyak jellegzetes bevonatává vált. Steindl Imre, Lechner Ödön és más neves építészek előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-kerámiákat, amelyek a világ múzeumainak és magángyűjteményeinek értékes darabjai lettek. Az első világháború alatt az építészeti gyártás visszaszorult, elektromos szigetelőket gyártottak. A háború utáni válság után a porcelánra való átállás mentette meg a gyárat. 1948-ban államosították, a Zsolnay nevet csak 1974-től viselte ismét. A 2000-es években több tulajdonosváltás következett, 2013-ban Bachar Najari szerezte meg az üzemet. Ma a Zsolnay Kulturális Negyed kulturális, oktatási és turisztikai központként működik, és 2014 óta a hungarikumok listáján is szerepel. **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség a Kerepesi-Keresztúri út sarkán található OMV-nél. Csomagjainkat az összes szolgáltatóval tudjuk postázni gondosan csomagolva. A postázáskor keletkező károkért 100%-ban felelősséget vállalunk! Fizetni előreutalással és utánvéttel lehet. Bizonyos esetekben nem áll módunkban postázni, erről privátüzenet formájában aduk tájékoztatást. Személyesen is szállítjuk a tárgyakat, viszont ez külön díjazás, melyről privátüzenetben szívesen adunk tájékoztatást. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Zsolnay - Eozin béka király
25 000 HUF




legújabb műtárgyak

[2B165/FSZ] Gyönyörű plasztikus kétoldalas bronz plakett, relief akasztóval. Rajta a gyógyítás istene, Aszklépiosz látható. Mellette felirat: CONVENTUS MEDICORUM XVI. INTERNATIONALIS XVI. Nemzetközi Orvosi Kongresszus latin megnevezése, amelyet 1909-ben rendeztek meg Budapesten. Oldalt jelzés: IFJ. VASTAGH GY. Másik oldalon Budapest látkép. Duna, budai látkép, Lánc-híd és gőzhajó Felirat: MCMIX BUDAPESTINI Oldalt jelzés: IFJ. VASTAGH GY. Magasság: 4.4 cm Szélesség: 3.95 cm Súly: 0.03 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Aszklépiosz - XVI. Nemzetközi Orvosi Kongresszus 1909 bronz relief
42 000 HUF