[1V090/X125] Antik, hibátlan állapotú, nagyméretű patinás ón akt szobor. Az "Antinous Farnese" néven ismert egykori antik szoborról mintázva. Magasság: 39.5 cm Szélesség: 15 cm Súly: 3.12 kg Antinous Farnese Antinous Farnese Közepes Márvány Téma Antinous Elhelyezkedés Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum, Nápoly   Az Antinous Farnese Antinous márvány szobrászati ​​ábrázolása , amelyet i.sz. 130 és 137 között faragtak. Antinousz Hadrianus római császár szeretője volt ; a császár, aki Antinous halála után megörökítette Antinousz római isten képét a Római Birodalomban.  Ez a szobor a római birodalmi stílus része, és a görög kultúra újjászületése során készült, amelyet Hadrianus filhellénizmusa kezdeményezett . Talált helye és származása ismeretlen,  de ez a szobor jelenleg a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum Farnese-gyűjteményének része .  Történelem   Antinousz Hadrianus római császár görög szeretője volt a Krisztus előtti második században.  Gyakran Hadrianus kedvenceként, vagy gyengédebben Hadrianus barátjaként emlegetik,  Antinous rabszolgaként született Bithyniumban i.sz. 110-ben, és a feltételezések szerint 130-ban, huszadik születésnapja előtt fulladt meg a Nílus folyóban. CE.  Antinous halálának körülményei számlánként változnak, bár a legnépszerűbb elméletek a véletlentől az öngyilkosságig terjednek, és még azok is, amelyek áldozati jellegűek.  Szeretője tiszteletére Hadrianus megalapította Antinoopolisz városát Egyiptomban, abban az évben, amikor Antinous vízbe fulladt.  Hadrianus Antinous postmortem istenítését is folytatta azáltal, hogy a római császári kultusz egyik alakjaként vette fel ; emiatt nagy mennyiségben állítottak elő Antinous szobrokat kultusz imádatára.  Antinous i.sz. 130-ban bekövetkezett halála után Hadrianus a klasszikus görög szobrászat hagyományának újjáélesztésére törekedett római témával.  Hadrianusnak a görög művészet és kultúra iránti nagyrabecsülését filhellénizmusnak nevezik, és hogy minden görög iránti szeretet a "görög" becenevet adományozta neki. Hadrianus élete során három különböző alkalommal járt Görögországban,  részt vett a görög olimpián, és Antinous halálának évében megalapította a Panhellenion néven ismert görög városállami szövetséget .  Leírás   Az Antinous egy szabadon álló márványszobor körben . A szobor filhellén elemeit a vizuális stílusból merítik, míg a Farnese Antinoust a római korban faragták, Antinous pedig a klasszikus görög stílus atlétáját utánozza . Pontosabban, ez a szobor Polykleitos Doryphoros szobrát utánozza. A legszembetűnőbb különbség a kettő között az, hogy Antinous serdülő, míg Doryphorust fiatal felnőttként faragták.  Antinous és Doryphorus között hasonlóságok vonhatók le az aktformával, a contrapposto használatával , a sztoikus kifejezéssel, valamint a kinyújtott karral. Doryphorus lándzsát tart, Antinous pedig mintha maga tartana valamit a jobb kezében. Az Antinous Farnese inkább római birodalmi darabként, mint görög klasszikusként azonosítható a vésett pupillák figyelembevételével, amely a római szobrászat egyik irányzata maga Hadrianus által.  A szobor további hadriánus-birodalmi részletei a haj térfogatában és a kivájt orrlyukak között láthatók, mivel ezeket a vonásokat olyan fúrási technikával alakították ki, amely lehetővé tette a rómaiak számára, hogy feltárják a haj és a bőr textúrájának különbségeit. olyan módon, ami korábban nem volt lehetséges. Egy másik jele annak, hogy ez a szobor római, nem pedig görög, a jobb hátsó lábon található szerkezeti támaszték, amelyet véletlenül rönknek álcáztak. Ez a szerkezeti támaszték, más néven támaszték , segíthetett Antinous további azonosításában a maga korában.  Forrás: Wikipédia

[0N005/UZ-K] Hatalmas méretű, szép állapotú, jelzett Vénusz alabástrom szobor. XIX. századi klasszicista, finoman faragott fehér alabástrom szobor. Félakt szobor talapzaton. Talapzaton réz bilétán jelzés: SA & Co. Magasság: 66 cm

[0D100/BX-9] Talapzatán jelezve KERÉNYI J. SZép, ép állapotú, gyűjteménybe való darab. Magasság: 23 cm Szélesség: 27 cm Súly: 1.091 kg Kerényi Jenő szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1908 Kiállítások az adatbázisban:  Plasztikai varázslat. Szobrászati gondolatok formái. Kerényi Jenő kiállítás Mesterei: Bory Jenő. 1925-1930: Iparrajziskola; 1930-1937: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bory Jenő. 1937: Római ösztöndíj; 1942: Zrínyi-jutalom; 1950: Munkácsy-díj; Suzzara (OL), Nemzetközi kisplasztikai kiállítás I. díja; 1952: Munkácsy-díj; 1955: Kossuth-díj; 1958: Brüsszel, Világkiállítás, Grand Prix [Somogyi Józseffel]; 1964: érdemes művész; 1966: kiváló művész; 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: Budapest Főváros Pro Arte aranyérme; 1969: II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, Baranya megye nagydíja. Budapesten élt, 1934 óta volt kiállító művész. Mind a kisplasztikában, mind a monumentális ágazatokban aktívan tevékenykedett: körplasztikákat és domborműveket alkotott. Műveinek domináns anyaga a kő és a bronz, illetve az 50-es években az alumínium volt. Művészete klasszikus ihletettségű, figuraközpontú: női és férfi alakjait biztos szerkezeti felépítéssel, erőteljes mozgással áthatottan, nagyvonalú mintázással, illetve formaadással, érzékletes felületkezeléssel alkotta meg. Életműve az európai plasztika Bourdelle és Mestrovič szobrászatával rokonítható expresszív vonulatához kapcsolható. Művekben gazdag, sokrétű munkássága nem bontható egymástól elváló szakaszokra, csaknem négy évtizedet átfogó műegyüttese viszonylagos egységet alkot. Korai periódusában feszesen komponált, dinamikus belső energiákat összpontosító kompozíciókat készített: ezen alkotószakaszának pregnáns művei az 1942-1948 között született női aktok (Napozó, Fürdőző, Nyújtózkodó). A második világháború utáni években megalkotta a közelmúlt ötven évének példaadó, nagyhatású köztéri monumentumává vált alkotását, a sátoraljaújhelyi Partizánemlékművet, majd olyan, ugyancsak jelentős, állami megrendelésre alkotott műveket készített, mint a budapesti Csontváry-síremlék, vagy a tihanyi Legenda. Az 50-es évek második felétől mind erőteljesebbé vált szobrászatának expresszív alaphangja: a Harcosok, a Kis lovas-szobrok mellett monumentális díszkutak, díszítőszobrok (Győr, Budapest) tanúsítják ezt. A pályája utolsó időszakában született Antik legenda, Mózes, Géniusz, Golgota c. kompozíciók azt jelzik, hogy a mítoszok, a legendák világa, a biblikus témák felé fordult: e műveinek drámai, feszült hatásvilágát mély gondolatiság, vibráló formarend, tépett felületkezelés teremti meg. Egyéni kiállítások 1978 • Szentendre (állandó kiállítás) 2006 • Körmendi Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1940 • Sportdíj-kiállítás 1942 • XXIII. Velencei Biennálé, Velence 1958 • Világkiállítás, Brüsszel [Somogyi Józseffel] 1960 • XXX. Velencei Biennálé, Velence 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest 1975 • Köztulajdon, Műcsarnok, Budapest • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok. Művek közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest Köztéri művei id. Markó Károly (domborműves kő emléktábla, 1941, Budapest, Markó u.) Novák Mihályné síremléke (1945 körül, Kerepesi temető) Partizánemlékmű (bronz, 1948, Sátoraljaújhely) Táncolók (bronz, 1958, Brüsszel [Somogyi Józseffel]) Figurális díszkút (bronz, 1959, Győr) A szocializmus allegóriája (kődombormű, 1960, Győr, Pályaudvar) Hárfás lány (bronz, 1961, Budapest, Emke Vendéglő, sorsa ismeretlen) Női akt (kő, 1961, Debrecen, Nagyerdei Gyógyfürdő) Háromalakos csoport (bronz, 1961, Madách Színház) Lebegő női akt (alumínium, 1961, Debrecen) Fekvő nőalak (alumínium, 1963, Pécs, Hajnóczy J. u.) Nő kígyóval (alumínium, 1963, Veszprém, Gyógyszertári Központ) Tanácsköztársasági emlékmű (bronz, 1964, Nagykanizsa) Olvasó lányok (kő, 1965, Eger) Zenélő lány (bronz, 1966, Vác, Dunamenti Cementművek-lakótelep) Szocialista művészet (kő, 1967, Gárdony) Körzőt tartó kéz (alumínium, 1967, Margitsziget Munkásmozgalmi emlékmű (Géniusz) (bronz, 1969, Miskolc, ?) Anya gyermekkel (bronz, 1972, Moszkva, Magyar Nagykövetség kertje) Munkáskezek (kő, 1973, Miskolc) Magvető (bronz, 1974, Salgótarján) Lángot tartó nő (bronz, 1975, Budapest, II. ker., Vérhalom tér)  (bronz, 1979, Városliget), Csontváry (bronz, 1979, Pécs, Sétatér [síremlék-másodpéldány]) Zenélő (bronz, 1983, České Budějovice [CSZ]) Csontváry-portré (bronz, 1994, Pozsony, Magyar Kulturális Központ). Irodalom RABINOVSZKY M.: ~ újabb szobrai, Művészet, 1948/9. NÉMETH L.: Új monumentális művészet felé. Domanovszky Endre, ~ és Somogyi József művészetéről, Szabad Művészet, 1955/4. NÉMETH L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968 SZVETLOV, I.: ~, Moszkva, 1968 SZINYEI MERSE A.: ~ köztéri szobrai, Budapest, 1969 KOVALOVSZKY M.: Expresszionizmus - forma és magatartás, Művészet, 1974/5. PÁTZAY P.: ~, Budapest, 1975 POGÁNY Ö. G.: ~ 1908-1975 kiállítása (kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1976) POGÁNY Ö. G.: ~ről és művészetéről (A ~ Múzeum katalógusa, Szentendre, 1977) SZINYEI M. A.: ~, 35 év 35 művész, Budapest, 1985 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 Köztéri szobraink, Budapest, 1986 Adalékok az állandó kiállítások történetéhez. ~ Múzeum, in.: Pest megye képzőművészete, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Wehner Tibor

[6033/BX-9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Szép, ép állapotú terrakotta kisplasztika, padon ülő, citerázó fiatal nő. A pad alján balra lent Somogyi Á. jelzés található. Hibátlan, ép darab. Magasság: 24 cm Szélesség: 18 cm Súly: 0.719 kg Somogyi Árpád szobrász Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu

[0G225/UZ-N] Antik jelzett nagyméretű Marokkói vízhordó férfit ábrázoló terrakotta szobor az 1800-as évek Alján jelzés: JM (Johann Maresch 1821-1914) A szobor profi restaurátor által javított. Magasság: 57.5 cm Szélesség: 19 cm Súly: 4.5 kg Johann Maresch Johann Maresch Tagja a cseh tartományi képviselőházi Az irodában:  1867-ben  -  1870-ben Az irodában:  1878-as  -  1883-ban, pártállásra tagság Alkotmány Párt  ústavověrný ingatlanok születés Július 11. 1821 halál 1914 gyerekek Ferdinand Maresch Johann Maresch ( július 11. 1821-ben [1] - ? 1914 [2] ), volt egy osztrák és cseh üzletemberek és politikusok német állampolgár származó Usti nad Labem , a második felében a 19. század tagja a cseh tartományi képviselőházi . Életrajzok Mintegy 1841 összeállt üzleti partner Adolf Baehr , aki korábban a gyár tulajdonában Szászországban Pirna a fazekasság és a kerti törpét. Miután Adolf Baehr meghalt 1849 tuberkulózisban, férjhez ment Johann Maresch lányával. Volt tíz gyereke. Gyárát siderolitovou kerámia (a hivatalos neve Johann Maresch Thon- und Stein- gutwaren szövet Aussigés Johann Maresch Siderolith und Terrakotta Fabrik ) helyeztünk Usti nad Labem, a sarkán Teplitzerstrasse és Johannesstrasse . Áruk itt termelt volt ismert márka B & M, mintegy 1863 cég át a márka JM. A cég kiterjedt gyártó és exportáló áruikat. [1] [2] Kerámia törpe elő a cég Mareschově körül, mivel a korai 80-as, a 19. században vált az egyik jelképe az Usti nad Labem. Az eredeti darab a termelés a növény között drága gyűjtők tétel. [3] A cég később 1890-ben vette át a fia , Ferdinand Maresch . [1] [2] [4] Ő volt aktív, és nyilvánosan, és hogy közben a forradalmi évben 1848 . Ő volt a német liberális orientáció. Ő segített előállítani a lap Aussiger Anzeiger és tagja volt a járási tanács.[2] A 60-as, a 19. század részt vett tartományi politikában. Ebben a tartományi választások március 1867 -ben beválasztották a cseh tartományi parlament a Curia vidéki települések (District of Decin - Benesov - Cseh Kamenice). [5] A parlament ezután ismét visszatért a választások 1878 , jelenleg is birtokos curia (nesvěřenecké birtok). [6] volt tagja az úgynevezett alkotmányos párt (liberális és centralista orientált, elutasította a föderalista törekvések nem német népcsoportok), és arisztokratikus inda, fél ústavověrného birtok . Forrás: www.cs.wikipedia.org

[A017/UZ-K] Állapot: Ép, hibátlan Ezt az oroszlán figurát a Nóé bárkája festményekről már ismerjük. Ez Tóth Ernő jellegzetes állatfigurái közül az egyik legjobb, és egyben legritkább darab. Magasság: 16 cm Hosszúság: 28 cm   Tóth Ernő ( Sajócsege , 1949-) A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója 1973-78 között, mint Iván Szilárd és Barcsay Jenő növendéke. Festészet mellett kisplasztikákat is készít. Figuráinak megfogalmazási módja a századvég, a szecesszió hagyományaiban gyökerezik. Tóth Ernő ( Sajócsege , 1949-) A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója 1973-78 között, mint Iván Szilárd és Barcsay Jenő növendéke. Festészet mellett kisplasztikákat is készít. Figuráinak megfogalmazási módja a századvég, a szecesszió hagyományaiban gyökerezik.  

**Leírás:** keménycserép, XX. sz. második fele, kiolvashatatlan szignóval, vélhetően magyar, 65x52 cm **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség az Árkádi Shell kúton. Csomagjainkat FoxPost-tal és a Magyar Postával küldjük, gondosan csomagolva, a postázáskor keletkező károkért 100%-ban felelősséget vállalunk! Fizetni előreutalással és utánvéttel lehet. A nagyobb tárgyakat és a kimagasló értékű tárgyak esetén nem mindenesetben tudunk postázni. Személyesen is szállítjuk a tárgyakat, viszont ez külön díjazás, melyről privátüzenetben szívesen adunk tájékoztatást. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

**Leírás:** bronz, márvány talpazat, 29 cm magas, a talpazaton repedés, cca. 2000-es évek eleje **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség az Árkádi Shell kúton. Ezt a tárgyat postázni nem tudjuk. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

**Leírás:** **Kirchmayer Károly** (1923–2007) magyar szobrászművész, akit realista szemlélet és erőteljes figuraábrázolás jellemzett. Máramarosszigeten született, és Budapesten élt. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, dísz-szobrász szakon, mesterei között voltak Ohmann Béla és Erdey Rezső. Tanulmányúton járt több európai országban, például Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1947 és 1989 között hosszú időn át vezető szerepet töltött be a Vasutas Képzőművész Kör élén. Művészetében a figurális alkotások dominálnak, alkotásai sokrétű anyaghasználatot mutatnak: készített terrakottát, bronzszobrot, domborművet és más formákat is. Jelentős köztéri munkái közé tartozik a kalocsai Szent István-szobor, valamint Antall Józsefről készített fejszobra. Pályája során elnyerte az **SZOT-díjat**, és munkássága a magyar szobrászat fontos részét képezi. Bronz, 33 cm magas, hibátlan állapot, hátul jelzett? Kirchmayer K, cca 2000-es évek eleje **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség az Árkádi Shell kúton. Ezt a tárgyat postázni nem tudjuk. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

**Leírás:** **Kirchmayer Károly** (1923–2007) magyar szobrászművész, akit realista szemlélet és erőteljes figuraábrázolás jellemzett. Máramarosszigeten született, és Budapesten élt. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, dísz-szobrász szakon, mesterei között voltak Ohmann Béla és Erdey Rezső. Tanulmányúton járt több európai országban, például Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1947 és 1989 között hosszú időn át vezető szerepet töltött be a Vasutas Képzőművész Kör élén. Művészetében a figurális alkotások dominálnak, alkotásai sokrétű anyaghasználatot mutatnak: készített terrakottát, bronzszobrot, domborművet és más formákat is. Jelentős köztéri munkái közé tartozik a kalocsai Szent István-szobor, valamint Antall Józsefről készített fejszobra. Pályája során elnyerte az **SZOT-díjat**, és munkássága a magyar szobrászat fontos részét képezi. Bronz, 47 cm magas, hibátlan, hátoldalon jelzett, cca. XX-XXI század fordulója **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség az Árkádi Shell kúton. Ezt a tárgyat postázni nem tudjuk. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

**Leírás:** FARKAS ALADÁR, szobrász, Munkácsy-díjas, érdemes művész (1909-1981) 1909. március 27-én született Újpesten. Édesapja cipészsegéd volt, édesanyja kilenc gyermeket nevelt fel, ő volt a hetedik. Első kiállítására 1936-ban került sor. 1937-ben Párizsba megy, beiratkozik a "Beaux Arts" Képzőművészeti Főiskolára. A francia kultúra nagy hatással van rá, ami későbbi munkáiban is megjelenik (Gall kakas, 1968) "...Farkas Aladár kivételes képességévé fejlődik, hogy biztos ítélettel igazodik el a nem egyedi emberre szabott, történeti-történelmi méretű eseményekben, társadalmi mozgásokban." - írja róla Tóth Antal művészettörténész, az 1988-ban megrendezett életműkiállítás kapcsán. Erről beszél a "Szobrász vagyok"c. filmben, amely az életműkiállítás kapcsán született. Együttérzésének és tiltakozásának is elemi erővel ad hangot, és ennek nyomatékot műveinek sorozatokba rendezésével ad. Legutolsó munkája, a (már betegen készített) Neutronbomba. Életművében figyelme kitágulását követhetjük nyomon: Újpestről, szűkebb emberi és társadalmi környezetéből Párizs, s a spanyolországi hírek nyitják rá szemét és elméjét az események nemzetközi vonatkozásaira és léptékére, majd teljesedik ki a vietnami sorozatának mondanivalójával. Érett kori műveiben a hazai és nemzetközi események megformálása elválaszthatatlan egységet képez. bronz, fatalpazat, 1983, hibátlan, 30 cm magas talpazattal, jelzett hátul réz plecsnin: FARKAS ALADÁR AGITÁTOR, elől díjazási szöveg **Számlázás:** Kizárólag magánszemélyek számára tudunk számlát kiállítani. Minden termékről számlát állítunk ki! **Átvétel:** Személyes átvételre Gyöngyösön az irodánkban és hétvégenként Budapesten van lehetőség az Árkádi Shell kúton. Csomagjainkat FoxPost-tal és a Magyar Postával küldjük, gondosan csomagolva, a postázáskor keletkező károkért 100%-ban felelősséget vállalunk! Fizetni előreutalással és utánvéttel lehet. A nagyobb tárgyakat és a kimagasló értékű tárgyak esetén nem mindenesetben tudunk postázni. Személyesen is szállítjuk a tárgyakat, viszont ez külön díjazás, melyről privátüzenetben szívesen adunk tájékoztatást. **Többi termék:** Több termék vásárlása esetén nagyobb kedvezményeket biztosítunk! Kérjük tekintse meg termékeinket. Konkrétan keres valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

[1Z332/Z058] Régi, jelzett Medgyessy Ferenc : Pihenő fiú , egész alakos terrakotta szobor. Jelezve a talapzaton hátul balra: M F Magasság: 24 cm Szélesség: 12 cm Hosszúság: 9 cm Súly: 1.185 kg Medgyessy Ferenc szobrász Debrecen, 1881-01-10 Elhalálozott: Budapest, 1958. július 20. 1899-1905 között a budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult. 1905-1907 között Párizsban képezte magát a Julian Akadémián, Colarossinál, a Grand Chaumière szabadiskolában és az Acad. des Beaux-Arts-ban. Mesterei: J. P. Laurens, J. C. Chaplain. 1912: Művészház Szaczelláry-díja; Barta Károly-féle akt-díj; 1931: Szinyei-jutalomdíj; 1934: Greguss-díj; 1935: Brüsszeli világkiállítás aranyérme; 1937: Grand Prix a párizsi világkiállításon; 1944: MTA művészeti díja; 1948: Kossuth-díj; 1954: Tornyai-díj, Hódmezővásárhely; 1955: kiváló művész; 1957: Kossuth-díj. 1909-1910-ben Párizsban és Firenzében járt tanulmányúton. 1911-től haláláig a Százados úti Művésztelep lakója volt. 1915-1917-ben a galíciai fronton katonaorvos, katonai síremlékeket is készített. 1919-ben a proletár Képzőművészeti Tanműhely tanára. 1913-tól tagja a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telepének. 1910-1914 között a budapesti, 1924-1927 között a debreceni Művészház tagja. Alapítótagja a Képzőművészek Új Társaságának, a debreceni Ady Társaságnak. 1910-ben már úgy érkezett haza, s kezdte el tevékenységét, hogy biztos programja volt, amitől semmi sem térítette el. Tudta, mit kell tennie, követnie ahhoz, hogy egyéni stílust alakítson ki. Az ókori keleti művészetek egyszerűségét és monumentalitását tekintette esztétikai normának, művészetében is ezt követte. Kőszobrainak monumentalitása, egyszerűsége, kőtömbszerűsége, az egy nézetre komponálás jellemzi a Kövér gondolkodót, a Pihenő lánykát. Az etruszk, a római és az archaikus görög művészet mitológiai alakjait, témáit és technikai megoldását idézte a Léda-hattyú, a Három grácia és a Táncolók című relief. Az alkotó, a dolgozó ember, a munka megjelenítése egyik legfőbb témája volt ~ humánummal teli művészetének. 1913-ban készült Súroló nője társadalomkritikát is hordoz. Újat hozott az emlékműszobrászatban, a ló-lovas ábrázolásban ugyancsak egyik úttörő szobrászunk volt. 1915-ből való Kis lovasa, s annak 1922-ben készült változata, valamint az Ágaskodó lovas (1917) szakítást jelentett a neobarokk szellemmel. Tiszta plasztikai nyelvet juttatott ér-vényre, amelyben a két test egymáshoz való viszo-nya lett a fontos. Az oeuvre csúcsa a debreceni Déri Múzeum előtti szoboregyüttes (1930). A négy allegorikus szobor nemcsak mérete, hanem kiegyensúlyozottsága, nyugodt méltósága, ünnepélyessége és ugyanakkor élettelisége révén is monumentális. A líraiság masszivitással, az érzéki szépség magasrendű tartalommal, jelképi erővel párosul. ~ minden erejét, tudását öszszeszedte, hogy szobrai méltók legyenek ehhez a sokarcú, ellentétes, nagy múltú városhoz, amelynek a képzőművészet terén e szobrokkal adta meg európai jelentőségét. A négy figura ritmusban, tömegben, hangulatban, az allegória jelkép voltának azonos fokú érvényesítésében egységet alkot. A szobrász legnagyobb erénye a rész és egész viszonyának helyes értelmezése, a tér, az épület, a szobor egységének megteremtése. Ebben a viszonylatban nem az épület, hanem a szobor a főszereplő, a meghatározó, az uralkodó. ~ művei sorában e négy heverő aktszobor az életmű csúcsát jelzi, de meghatározó jelentőségű a modern szobrászatban is. Szintézise az antik művészet s a XX. századi modern európai plasztika hatásának, amelyet ~ művészegyéniségén átszűrt, sajátossá tett. ~ életműve egységes. Következetesen építette oeuvre-jét, hibáit is egyéniségének jóízű részévé, erényévé idomította. Volt bátorsága csak szobrot csinálni, s ereje kizárólag képzőművészeti eszközökkel élni. Az új plasztikai gondolkodásmód adja művészete korszerűségét és egyetemességét. A magyar szobrászat egyik megújítója volt, törekvései a francia Maillollal, Despiau-val kötötték össze. Teret feszítő erő van kisméretű szobrain is, ezért voltak alkalmasak tánc-, anya-gyermek ábrázolásai az évtizedek folyamán nagyításra, majd köztéri kivitelre.   Irodalom BÁLINT A.: Boromisza Tibor és ~ kiállítása, Nyugat, 1922 RABINOVSZKY M.: Egry József és ~, Nyugat, 1928 BÁLINT J.: Művészfejek, Budapest, 1929 szobrai, Új Írás, 1932/6. kiállítása, Nyugat, 1932 VARGA B.: Új magyar szobrászat, Budapest, 1948 POGÁNY Ö. G.: ~ magyarsága, Művészet, 1958/9. Írás és kép, Budapest, 1961 LÁSZLÓ GY.: ~ kiállítása (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1968) LÁSZLÓ GY.: ~ életműve, Debrecen, 1972 MIHÁLYFI E.: Művészek, barátaim, Budapest, 1977 szobrászati életműve, Debrecen, 1981 ~ arcképe (szerk.: DEÁK D.), Budapest, 1981 - emlékkiállítás (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1981) LÁSZLÓ GY.: ~, Budapest, 1981 ~ emlékezete (szerk.: SZ. KÜRTI K.), Debrecen, 1981 KOVÁCS P.: ~ magyarsága, Művészet, 1981/1. TÓTH A.: ~, in: XX. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1922 • Helikon Galéria, Budapest [Boromisza Tiborral] 1956 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.) 1959-1976 • védett nemzeti értékű műterem – Százados út, Budapest 1968 • Tanulmányi kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.) 1981 • Hagyatéki centenáris kiállítás, Déri Múzeum, Debrecen (kat.) • Emlékkiállítás, Pataky Galéria, Budapest (kat.) 1982-1995 és 1998-tól ~ emlékmúzeum, Debrecen (életmű-kiállítás, kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Ady Társaság jubileumi kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen Vásárhelyi Őszi Tárlatokon 1958 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár Xantus János Múzeum, Győr. Forrás: artportal.hu