[FKC615/Bp53/22] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 92 x 61 cm keret nélkül. Készült: computer grafika, Papír A kép Közép-európai művész, XX. század alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKA176/Bp302/35] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 23,5 x 38,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Görög Rezső (Budapest, 1930) alkotása. Jelezve balra lent "Tópart (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1780/033] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Jelzetlen Kaján Tibor grafika, karikatúra, tollrajz. Keretezve, üveg mögött található. Szélesség: 34.5 cm Hosszúság: 30 cm   Mérete 23 x 21 cm, kerettel együtt 34,5 x 30 cm.   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu

[FK3679/Bp402/12] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 29 x 38 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Kiss Terézia (Vecsés, 1928) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kiss Terézia (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1953-ban végzett a főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. 1966-ban önálló kiállítással mutatkozott be. - Lírai hangvételű, természetelvű művész. Vízfestményekkel, kisgrafikákkal is foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. Csoportos kiállítások mellet 1966-ban és 1978-ban Budapesten, 1977-ben Simontornyán voltak önálló kiállításai. - Lírai hangvételű, természetelvű művész, kedvelt műfaja a tájkép és a figurális kompozíció. Akvarellel, kisgrafikával is foglalkozik.

[1778/033] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A lapon a Parabola című műsor személyiségeinek karikatúrája látható, Varga József, Pálfy-Gárdos. Jelzés nélküli karikatúra. Szélesség: 28 cm Hosszúság: 23 cm   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu

[FK1077/Bp60/11] A kép mérete: 25,5 x 33,5 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Ifj. Iván Szilárd (Budapest, 1955) alkotása. Jelezve Lent "Kirándulók; ifj. Iván Szilárd (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1974-80 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán képezte magát. Sarkantyú Simon volt a mestere. Gobelinnel is foglalkozott. 1981 óta a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja. Egyéni (BÁV Kortárs Galéria, Koller Galéria, Szeged, Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Nagykanizsa, stb.) és vegyes (London, Ciprus, stb.) tárlatokon vett részt. Elsősorban a Balaton és környékének jellegzetes hangulatait, fény-árnyék viszonyait, színeit, az ember és a természet örök és változó kapcsolatát festi. Díjak: a Magyar Hitelbank díja; Herman Lipót-díj. (Faludy Judit adatközlése nyomán)

[1Y037/144] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír tusrajz üveglap mögött, vékony léckeretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelezve jobbra lent: FEJÉR CS. '66 Magasság: 39.5 cm Szélesség: 60 cm Súly: 1.395 kg Fejér Csaba festő Karcag, 1936-03-25 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2002. szeptember 17. 1954-1959: Magyar Iparművészeti Főiskola, díszítőfestő szak, mesterei: Z. Gács György, Rákosi Zoltán. 1962-1965: Derkovits-ösztöndíj; 1966: a XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1968: Koszta József-érem, Szentes; 1970: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1971: a VII. Szegedi Nyári Tárlaton Szeged város díja; 1974, 1976: a Hatvani Tájképbiennálé közönségdíja; 1986: a Csongrád megyei Tanács alkotói díja. Hódmezővásárhelyt él. Az alföldi realisták örökségét etikai alapon felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként a sorsfordulójához érkezett paraszti világ azon pillanatáról ad sajátos röntgenfelvételt, amikor a régi és az új küzdelme már eldőlt, s az egykori rideg életforma már csak töredékeiben, a külsőségek, ill. az emlékek szintjén él tovább. Verista szemléletmódja, s ezt híven tolmácsoló dokumentarista stílusa egyszerre tükröz megértést és kritikát, szenvedélyes tettvágyat és objektív kívülállást, az értékek relatív voltából adódó kétkedést és türelmes, szívós bizonyosságkeresést. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő. Irodalom  képei előtt, Művészet, 1970/5. SZUROMI P.: ~ vak hordárja, Hevesi Szemle, 1979/1. KOVÁCS F.: ~ festményei, Művészet, 1981/2. TASNÁDI A.: Megvallatott rekvizitumok, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1966. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • Műcsarnok, Budapest • TV-Galéria, Budapest • Gulácsy Terem, Szeged 1975 • Magyar Intézet, Szófia 1980 • Csontváry Terem, Pécs (kat.) 1982 • Festőterem, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások knak -, valamint a magyar művészet külföldi bemutatóinak • szerepelt a vásárhelyi iskola budapesti retrospektív kiállításain • 1964 • Vásárhelyi Tárlat 1954-1963, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 • Vásárhelyi Tárlat 1964-1973, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1979 • A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Forrás: artportal.hu

[1X849/122] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig 9 darab kisméretű, jelzett grafika, négy különböző jelzéssel. A kilenc árvíz tematikájú rézkarc egyforma méretű, egységes keretben van, üveglap mögött. A dúcok alatt jobbra lent olvasható jelzések: SZŰCS JÁNOSI NOVÁK KOVÁCS Magasság: 13.5 cm Szélesség: 17 cm Súly: 1.54 kg

[1Q384/X242] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír mezotinto, keret nélkül, tekercsben, sorszámozva. Jelzés jobbra lent: SCULTÉTY ÉVA Kép címe balra lent: ORGONAVIRÁG Hátoldalán pecsét: 1953 RÉZKARCOLÓ MŰVÉSZEK ALKOTÓKÖZÖSSÉGE BP. VI. MUNKÁCSY M. U. 21. Sorszám: 0074 Magasság: 42.8 cm Szélesség: 60.8 cm Súly: 0.06 kg Scultéty Éva festő, grafikus Szeged, 1917-12-11 Elhalálozott: , 2001. november 22. Képzőművészei tanulmányait szülővárosában kezdte. Első mestere Nyilassy Sándor volt. 1936-41: Magyar Képzőművészeti Főiskola, rajztanári oklevél, mesterei: Kandó László, Elekfy Jenő, Varga Nándor Lajos. Több nyugat-európai országban járt tanulmányúton, rövidebb ideig Kanadában is működött. Elsősorban csoportos bemutatókon szerepelt munkáival. Főként akvarelleket festett és rézkarcokat készített. Kedvelt műfaja a színes rézkarc volt. Lírai hangulatú tájkompozíciókat, virágcsendéleteket, zsánerjeleneteket alkotott. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • II. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu

[1X270/122] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír linómetszet üveglap mögött, színes paszpartuban, barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelzés ceruzával jobbra lent: IMRE LAJOS Kép címe balra lent: LÁNCHÍD A VÁRRAL (LINÓ METSZET 1988) 21/50 Magasság: 24 cm Szélesség: 26 cm Súly: 0.355 kg Imre Lajos grafikus Hódmezővásárhely, 1936-12-31 Szerző: Tasnádi András Művészeti gimnáziumot, majd műegyetemet végzett, és statikus mérnökként helyezkedett el. Képzőművészeti ismereteit a Luzsicza Lajos vezette képzőművész körben fejlesztette tovább; metszeni Gy. Szabó Bélától és Kós Károlytól tanult. Önálló grafikai mappái: A kuruc szabadságharc 12 nevezetes vára (1976); In memoriam Gabriel Bethlen (1980); Alma Mater Sárospatak 1532-1982 (1982). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1983 • Ráday Könyvtár, Budapest • Kossuth Lajos Művelődési Ház, Miskolc. Forrás: artportal.hu

[FKC811/Bp75/85] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 20 x 16 cm keret nélkül. Készült: Színes litográfia, Papír A kép Lé Miroir divatlap alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC800/Bp39/36] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 41 x 25 cm keret nélkül. Készült: Színes fametszet, Papír A kép Lunczer Anikó (Budapest, 1942) alkotása. Jelezve lent "- in memoriam van Gogh - EA. 27/100 91 Lunczer (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1962-67 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos tanítványa volt. 1980-tól rendszeresen szerepelt hazai, németországi, hollandiai tárlatokon, de bemutatkozott Japánban is. 1982-ben Sinsheim (Németország) középiskolásainak tanított linómetszést, ahol egyéni bemutatkozásán kívül 1990-ben Magyar Hetek kollektív tárlaton is részt vett. Kiállításait kivétel nélkül Németh András grafikussal szervezi. Főként táj- és városrészleteket, csendéleteket fest, melyeket kemény vonalak és formák jellemeznek, érdeklődése mindinkább a természeti formák részleteinek ábrázolása felé irányítja. A grafikai eljárások közül leggyakrabban a fa- és linómetszést alkalmazza, festményei akvarell technikával készülnek. Az 1960-1970-es években számos nyomata jelent meg az ÉS, a Népszabadság és a Valóság hasábjain. Monumentális munkák is fűződnek nevéhez (Hilton Szálló, Hotel Flamenco). Művei bekerültek a bécsi Albertinába. (Muladi Brigitta adatközlése nyomán, MÉ)