Rézkarc, papír, 85x92 mm, 90x86 mm, j.j.l.: Berkovits

Színes rézkarc, 41,5x55 cm, j. J.l. Edvi Illés Aladár

[FKA570/305/102] A kép mérete: 30 x 21,2 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Európai művész 1920 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Eredeti keretében.

[1C926/108 (mappa)] Papír rézkarc, keret nélkül. Jelzés jobbra lent: KŐHEGYI GYULA Mű címe balra lent: VONULÓ VADLIBÁK 1978 Magasság: 29.4 cm Szélesség: 22.3 cm Súly: 0.015 kg Kőhegyi Gyula grafikus Pestszentlőrinc, 1933-09-13   Szerző: Matits Ferenc A Kirakatrendezői Iskola után 1956-61 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosított grafika szakán folytatta művészeti tanulmányait, mestere: Kmetty János, Hincz Gyula, Ék Sándor és Barcsay Jenő. 1963-tól foglalkozik kisgrafikával, ex libris készítésével. 1970-ben ösztöndíjasként három hónapig Franciaországban, a vence-i művésztelepen dolgozott. 1971-ben az I. Balatoni Kisgrafikai Biennálé II. díját nyerte el. A rézkarcoló művészek alkotóközösségének tagja. Változatos technikával – rézkarc, linóleummetszet, monotípia, tollrajz, fametszet – készülő munkáihoz a természetből, ezen belül különösen az állatvilágból kölcsönöz szívesen motívumokat. Az antik világ és a világirodalom szintén megihlették alkotói fantáziáját. Irodalom A Kisgrafika Barátok Köre Jubileumi Évkönyve, 1959-1969, Budapest, 1969 grafikái Budafokon, Művészet, 1969/5. Nordisk Exlibris Tidsskrift, Koppenhága, 1969/3. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének Évkönyve, 1950-1987, Budapest, 1988 SOÓS I.: ~ művészetéről, Kisgrafika, 1994/2. 27 kortárs magyar művész, Uránusz, 1998. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest • Művelődési Ház [Ligeti Erikával], Nagymaros • Szentendre 1977 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1979 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1993 • Pataky István Művelődési Központ, Budapest 1993 • Lukas Krankenhaus, Bünde (D) 1996 • Művelődési Ház, Budafok-Tétény, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1964 • Stúdió ’64, Ernst Múzeum, Budapest A Károlyi Múzeum Alapítvány Magyar Képzőművészeinek Kiállítása, Károlyi-palota 1992 • Kortársaink, Dorogi Galéria, Dorog • Művészileg ellenőrizve, az Első Magyar Látványtár Alapítvány Kiállítása, Stúdió Galéria, Budapest 1997 • Hidegtű, Vigadó Galéria, Budapest • II. Országos Színes-nyomat Grafikai Kiállítás,Művészetek Háza, Szekszárd • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu

[FK2427/Bp205/9] A kép mérete: 31 x 21,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Aszódi Weil Erzsébet (Budapest, 1901, Budapest, 1976) alkotása. Jelezve Lent "Nápolyi utca, Aszódi Weil E (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott stúdiumokat. Tanulmányúton járt Olaszországban, majd Balcsikban dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallta: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű alakos rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjal jutalmazták. 1953-ban, 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. Tanulmányúton járt Itáliában. Balcsikban is dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallja: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű figurális rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjat kapott. 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a MNG tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok adattára Munkácsy-díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-1925-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1960-ban a Derkovits Teremben, 1971-ben a Dürer Teremben volt kiállítása. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 1975-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - ML. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-25-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjt. kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. A felszabadulás óta főleg üzemek és termelőszövetkezetek életét ábrázolja impresszionisztikus jellegű rézkarcain. Számos kiállításon vett részt. 1960-ban a Derkovits Teremben volt gyűjt. kiállítása. Több rézkarca a Nemz. Gal. tulajdona. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor növendékeként tanult. Tanulmányúton Francia- és Olaszországban, Jugoszláviában és Bulgáriában járt. Első önálló kiállítása 1926-ban volt az Ernst Múzeumban; az utóbbi években a Derkovits Teremben (1960) és a Dürer Teremben (1971) mutatta be gyűjteményes anyagát. 1922-ben a Szinyei Társaság festészeti díját, 1929-ben a Zichy grafikai díjat nyerte el; 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. - Az alakos kompozíciók és a tájkép állt hozzá a legközelebb, mert érzékeny, a hangulatok iránt fogékony művészalkata itt talált leginkább önmagára. Az élet derűs oldalait kereső, realista szemléletű grafikáiban a fény- és árnyékhatások kiváló kiaknázójának bizonyult.

[1E910/077] Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, festett barna fenyő keretben. Datált jelzés karcon belül balra lent: VARGA MÁTYÁS 1988 Jobbra lent ceruzával: VARGA MÁTYÁS Kép címe balra lent: FÁK A TENGERPARTON Sorszám: 78/100 Hátoldalán Varga Mátyás életrajzi címke, lásd fotó. Magasság: 45 cm Szélesség: 63 cm Súly: 1.86 kg Varga Mátyás Iparművész, grafikus, díszlettervező Budapest, 1910-12-1   Elhalálozott: , 2002. október 24. 1926-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos. 1937: a Párizsi Világkiállítás aranyérme; 1955: érdemes művész; 1956: Kossuth-díj; 1982: kiváló művész; 1989: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. 1929- ben a szegedi Városi Színházhoz került, majd 1935-től 1941-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. Ekkor a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is dolgozott. 1941-1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház, 1944-től és 1955-1980 között a budapesti Nemzeti Színház díszlettervező művésze. 1936-1939 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője. 1952-től 1956-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának volt a tanára. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. A drámai tér alakításának elsődlegessége, színpadépítkezés ésszerűsége és funkcionalitása, a drámai cselekményt meghatározó kort és környezetet idéző jelzésértékű stilizált színpadi világ, valamint a fényeffektusok térképező használata jellemzi díszlet- és jelmeztervezői művészetét. Fametszetei középkori formákat idéznek, aprólékosan részletezőek. A 60-as években készült monotípiáiban a kortárs művészet bátor gesztusait elsajátítva teszi elvontabbá, dinamikusabbá eredendően természetelvű és lírai tematikáját. Irodalom LÁSZLÓ GY.: ~ képei (kat., Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1967) BÖGEL J.-JÁNOSA L.: Scenographica Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Budapest, 1973 Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Budapest, 1983  Szeged, 1989. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1970 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1943 • A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Kolozsvár 1944 • A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) Forrás: artportal.hu