[1E910/077]
Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, festett barna fenyő keretben.
Datált jelzés karcon belül balra lent:
VARGA MÁTYÁS 1988
Jobbra lent ceruzával:
VARGA MÁTYÁS
Kép címe balra lent:
FÁK A TENGERPARTON
Sorszám:
78/100
Hátoldalán Varga Mátyás életrajzi címke, lásd fotó.
Magasság: 45 cm
Szélesség: 63 cm
Súly: 1.86 kg
Varga Mátyás
Iparművész, grafikus, díszlettervező
Budapest, 1910-12-1
Elhalálozott: , 2002. október 24.
1926-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos. 1937: a Párizsi Világkiállítás aranyérme; 1955: érdemes művész; 1956: Kossuth-díj; 1982: kiváló művész; 1989: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. 1929- ben a szegedi Városi Színházhoz került, majd 1935-től 1941-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. Ekkor a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is dolgozott. 1941-1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház, 1944-től és 1955-1980 között a budapesti Nemzeti Színház díszlettervező művésze. 1936-1939 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője. 1952-től 1956-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának volt a tanára. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. A drámai tér alakításának elsődlegessége, színpadépítkezés ésszerűsége és funkcionalitása, a drámai cselekményt meghatározó kort és környezetet idéző jelzésértékű stilizált színpadi világ, valamint a fényeffektusok térképező használata jellemzi díszlet- és jelmeztervezői művészetét. Fametszetei középkori formákat idéznek, aprólékosan részletezőek. A 60-as években készült monotípiáiban a kortárs művészet bátor gesztusait elsajátítva teszi elvontabbá, dinamikusabbá eredendően természetelvű és lírai tematikáját.
Irodalom
LÁSZLÓ GY.: ~ képei (kat., Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1967)
BÖGEL J.-JÁNOSA L.: Scenographica Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Budapest, 1973
Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Budapest, 1983
Szeged, 1989.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1970 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1943 • A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Kolozsvár
1944 • A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
[1E910/077]
Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, festett barna fenyő keretben.
Datált jelzés karcon belül balra lent:
VARGA MÁTYÁS 1988
Jobbra lent ceruzával:
VARGA MÁTYÁS
Kép címe balra lent:
FÁK A TENGERPARTON
Sorszám:
78/100
Hátoldalán Varga Mátyás életrajzi címke, lásd fotó.
Magasság: 45 cm
Szélesség: 63 cm
Súly: 1.86 kg
Varga Mátyás
Iparművész, grafikus, díszlettervező
Budapest, 1910-12-1
Elhalálozott: , 2002. október 24.
1926-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos. 1937: a Párizsi Világkiállítás aranyérme; 1955: érdemes művész; 1956: Kossuth-díj; 1982: kiváló művész; 1989: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. 1929- ben a szegedi Városi Színházhoz került, majd 1935-től 1941-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. Ekkor a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is dolgozott. 1941-1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház, 1944-től és 1955-1980 között a budapesti Nemzeti Színház díszlettervező művésze. 1936-1939 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője. 1952-től 1956-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának volt a tanára. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. A drámai tér alakításának elsődlegessége, színpadépítkezés ésszerűsége és funkcionalitása, a drámai cselekményt meghatározó kort és környezetet idéző jelzésértékű stilizált színpadi világ, valamint a fényeffektusok térképező használata jellemzi díszlet- és jelmeztervezői művészetét. Fametszetei középkori formákat idéznek, aprólékosan részletezőek. A 60-as években készült monotípiáiban a kortárs művészet bátor gesztusait elsajátítva teszi elvontabbá, dinamikusabbá eredendően természetelvű és lírai tematikáját.
Irodalom
LÁSZLÓ GY.: ~ képei (kat., Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1967)
BÖGEL J.-JÁNOSA L.: Scenographica Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Budapest, 1973
Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Budapest, 1983
Szeged, 1989.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1970 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1943 • A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Kolozsvár
1944 • A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
Forrás: artportal.hu