Benyovszky István : Itató csikós

Eladási ár: 36 000 HUF

Leírás

[2B021/083]
Akvarellel színezett rézkarc, üveglap mögött, hibátlan állapotú aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban.

Ceruzás jelezés balra lent:
BENYOVSZKY

Magasság: 47 cm
Szélesség: 62.5 cm
Súly: 2.235 kg
Benyovszky István
festő, illusztrátor




Születési hely: Szatmárnémeti
Születési dátum: 1898
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban:
Mesterei: Révész Imre.
1916-22: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Révész Imre. 1926-30 között a főiskola kecskeméti telepén, 1945 után a Mezőgazdasági Múzeum rajzolója. Illusztrálta Solymossy Sándor: Magyar mondák és mesék, valamint Györffy István: A szilaj pásztorok c. könyvét.
Egyéni kiállítások
1998 • Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
Művek közgyűjteményekben
Déri Múzeum, Debrecen • Katona József Múzeum, Kecskemét • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Néprajzi Múzeum, Budapest • Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
Irodalom
MOLNÁR I.: Beszélgetés ~nal, Szegedi Új Nemzedék, 1931. december 6.
Művészeti élet Szatmárott, Művészet, 1941/38.
A Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye, Néprajzi Értesítő, Budapest, 1954.
Sz. Kürti Katalin
Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Jelzett: igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. július. 20.

(A műtárgyat eddig 14-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Benyovszky István : Itató csikós

[2B021/083] Akvarellel színezett rézkarc, üveglap mögött, hibátlan állapotú aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Ceruzás jelezés balra lent: BENYOVSZKY Magasság: 47 cm Szélesség: 62.5 cm Súly: 2.235 kg Benyovszky István festő, illusztrátor Születési hely: Szatmárnémeti Születési dátum: 1898 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Révész Imre. 1916-22: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Révész Imre. 1926-30 között a főiskola kecskeméti telepén, 1945 után a Mezőgazdasági Múzeum rajzolója. Illusztrálta Solymossy Sándor: Magyar mondák és mesék, valamint Györffy István: A szilaj pásztorok c. könyvét. Egyéni kiállítások 1998 • Mezőgazdasági Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Katona József Múzeum, Kecskemét • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Néprajzi Múzeum, Budapest • Mezőgazdasági Múzeum, Budapest Irodalom MOLNÁR I.: Beszélgetés ~nal, Szegedi Új Nemzedék, 1931. december 6. Művészeti élet Szatmárott, Művészet, 1941/38. A Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye, Néprajzi Értesítő, Budapest, 1954. Sz. Kürti Katalin Forrás: artportal.hu

További részletek
Jelzett: igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. július. 20.

(A műtárgyat eddig 14-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
36 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B035/070] Papír pasztell festmény, paszpartuzva, két üveglap között, világos színű képcsarnokos keretben. Jelzés jobbra lent: DIENES I. Hátoldalán a Képcsarnok vállalat címkéje, rajta felirat: Művész neve : DIENES ISTVÁN Művészeti alkotás címe : DOMBOK Magasság: 50 cm Szélesség: 70 cm Súly: 4.225 kg Dienes István Budapest, 1905 - 1977, Budapest Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1937-ben. Mesterei: Nagy Sándor, Réti István. A főiskolán barátságot kötött Szabados Jenővel, Iván Szilárddal, Kling Györggyel, Breznay Józseffel, Mácsai István és Szűcs Istvánnal. Ezen barátságok élete végéig elkísérték.  1937-ben Nemes Marcell-díjat, 1948-ban minisztériumi díjat kapott. Munkáival kiállításokon szerepelt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. 1937- 38-ban ösztöndíjas tanársegédként működött a főiskola freskó szakán. 1935-1957 között rendszeresen részt vett a Műcsarnok csoportos tárlatain. 1964-ben gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Derkovits Teremben. Falfestményt készített a gönci katolikus templom számára. 1953-tól szabadúszóként, 1956-tól az Istókovics Kálmán vezette alkotói közösség tagjaként alkotott, amig az fennállt.   Kiállításai Válogatott csoportos kiállítások: 1935 1937 Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítás, Budapest 1940 Tavaszi Szalon, Műcsarnok, 1947 Magyar Művészhetek Reprezentatív Kiállítása, január, Budapest 1951 Magyar képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 2. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 3. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest   Egyéni kiállítások 1964 Gyűjtemény kiállítás, Derkovits Terem, Budapest 1975 Gyűjtemény kiállítás, Tanácsháza, Gönc   Forrás: kieselbach.hu
Dienes István: "Dombok"
66 000 HUF
[2B033/084] Papír akvarell festmény, virágcsendélet, üveglap mögött, paszpartuban, hibátlan állapotú aranyozott modern keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Datált jelzés balra lent: MAGYARNÉ DERSZIB ETI 1999 Magasság: 68.5 cm Szélesség: 54.5 cm Súly: 2.3 kg Magyarné Derszib Eti   1948-ban született Sopronban. Folyamatosan itt él és dolgozik, mint rajz- matematika-fizika szakos tanár. 13 éves kora óta rendszeresen fest. Példaképei a francia impresszionisták: Monet, Degas és követőik, de leginkább Renoir. Kedvelt témái: öreg házak, falu- és városrészletek, tájképek, virágcsendéletek, portrék, állatok... Főleg aquarellel dolgozik, de gyakran alkalmaz olaj- és tustechnikát is. 1990-től saját festőiskolát vezet a gyakorlati festészet iránt érdeklődő soproniak összefogására. Ugyanebben az évben elnyerte a CZIFFRA ALAPÍTVÁNY ösztöndíját. Így egy hónapig festhette Párizs és Senlis környékét, miközben a senlisi Chapelle Royale-ban kiállított képeivel nagy elismerést aratott. Következésképp 1996 nyarán ismételten élvezhette az alapítvány és a franciák vendégszeretetét. 1999-ben Nagycenkre költözött. Azóta fő hivatása festő. Alkotásai magángyűjtőknél az összes kontinensen megtalálhatók, de Európa néhány Liszt Ferenc múzeumában is. A megújult Soproni Képzőművészeti Társaság egyik alapító tagja. Eddigi önálló kiállításai: Magyarország - Sopron, Kapuvár, Győr, Pécs, Esztergom, Dorog, Budapest, Szentendre, Celldömölk, Mohács, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Nagycenk; Ausztria - Gumpoldskirchen, Lutzmannsburg, Raiding; Németország - Landau;     Forrás: sopronikepzomuveszetitarsasag.hu
Magyarné Derszib Eti : Rózsacsokor kék vázában
55 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1C926/108 (mappa)] Papír rézkarc, keret nélkül. Jelzés jobbra lent: KŐHEGYI GYULA Mű címe balra lent: VONULÓ VADLIBÁK 1978 Magasság: 29.4 cm Szélesség: 22.3 cm Súly: 0.015 kg Kőhegyi Gyula grafikus Pestszentlőrinc, 1933-09-13   Szerző: Matits Ferenc A Kirakatrendezői Iskola után 1956-61 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosított grafika szakán folytatta művészeti tanulmányait, mestere: Kmetty János, Hincz Gyula, Ék Sándor és Barcsay Jenő. 1963-tól foglalkozik kisgrafikával, ex libris készítésével. 1970-ben ösztöndíjasként három hónapig Franciaországban, a vence-i művésztelepen dolgozott. 1971-ben az I. Balatoni Kisgrafikai Biennálé II. díját nyerte el. A rézkarcoló művészek alkotóközösségének tagja. Változatos technikával – rézkarc, linóleummetszet, monotípia, tollrajz, fametszet – készülő munkáihoz a természetből, ezen belül különösen az állatvilágból kölcsönöz szívesen motívumokat. Az antik világ és a világirodalom szintén megihlették alkotói fantáziáját. Irodalom A Kisgrafika Barátok Köre Jubileumi Évkönyve, 1959-1969, Budapest, 1969 grafikái Budafokon, Művészet, 1969/5. Nordisk Exlibris Tidsskrift, Koppenhága, 1969/3. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének Évkönyve, 1950-1987, Budapest, 1988 SOÓS I.: ~ művészetéről, Kisgrafika, 1994/2. 27 kortárs magyar művész, Uránusz, 1998. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest • Művelődési Ház [Ligeti Erikával], Nagymaros • Szentendre 1977 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1979 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1993 • Pataky István Művelődési Központ, Budapest 1993 • Lukas Krankenhaus, Bünde (D) 1996 • Művelődési Ház, Budafok-Tétény, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1964 • Stúdió ’64, Ernst Múzeum, Budapest A Károlyi Múzeum Alapítvány Magyar Képzőművészeinek Kiállítása, Károlyi-palota 1992 • Kortársaink, Dorogi Galéria, Dorog • Művészileg ellenőrizve, az Első Magyar Látványtár Alapítvány Kiállítása, Stúdió Galéria, Budapest 1997 • Hidegtű, Vigadó Galéria, Budapest • II. Országos Színes-nyomat Grafikai Kiállítás,Művészetek Háza, Szekszárd • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu
Kőhegyi Gyula : "Vonuló vadlibák" 1978
8 500 HUF
[FK2427/Bp205/9] A kép mérete: 31 x 21,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Aszódi Weil Erzsébet (Budapest, 1901, Budapest, 1976) alkotása. Jelezve Lent "Nápolyi utca, Aszódi Weil E (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott stúdiumokat. Tanulmányúton járt Olaszországban, majd Balcsikban dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallta: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű alakos rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjal jutalmazták. 1953-ban, 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolf mellett képezte magát. 1922-25 között a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. Tanulmányúton járt Itáliában. Balcsikban is dolgozott. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Derkovits Teremben. Témáit főként a falu sugallja: az élet apró jelenetei, a munka, de elsősorban a táj. Kiállításokon többnyire realista szemléletű figurális rézkarcokkal, valamint tájképekkel szerepelt (Csábítás, Krisztus és a házasságtörő nő, Vihar előtt, stb.). 1929-ben Zichy-díjjat kapott. 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjban, 1975-ben Érdemes Művész kitüntető elismerésben részesült. Több rézkarca a MNG tulajdona. (Éber, ML, MÉ,F.J.: Műv. 1971/8) Magyar festők és grafikusok adattára Munkácsy-díjas festő. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-1925-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. 1960-ban a Derkovits Teremben, 1971-ben a Dürer Teremben volt kiállítása. Több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 1975-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - ML. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Olgyai Viktor tanítványa volt, majd Fényes Adolfnál tanult. 1922-25-ben a Szinyei Társaságtól ösztöndíjakat és kitüntető elismeréseket kapott. 1927-ben Párizsban folytatott tanulmányokat. 1926-ban, 1930-ban és 1933-ban gyűjt. kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. A felszabadulás óta főleg üzemek és termelőszövetkezetek életét ábrázolja impresszionisztikus jellegű rézkarcain. Számos kiállításon vett részt. 1960-ban a Derkovits Teremben volt gyűjt. kiállítása. Több rézkarca a Nemz. Gal. tulajdona. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Olgyai Viktor növendékeként tanult. Tanulmányúton Francia- és Olaszországban, Jugoszláviában és Bulgáriában járt. Első önálló kiállítása 1926-ban volt az Ernst Múzeumban; az utóbbi években a Derkovits Teremben (1960) és a Dürer Teremben (1971) mutatta be gyűjteményes anyagát. 1922-ben a Szinyei Társaság festészeti díját, 1929-ben a Zichy grafikai díjat nyerte el; 1953-ban és 1961-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. - Az alakos kompozíciók és a tájkép állt hozzá a legközelebb, mert érzékeny, a hangulatok iránt fogékony művészalkata itt talált leginkább önmagára. Az élet derűs oldalait kereső, realista szemléletű grafikáiban a fény- és árnyékhatások kiváló kiaknázójának bizonyult.
Aszódi Weil Erzsébet : "Nápolyi utca"
18 500 HUF
[1E910/077] Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, festett barna fenyő keretben. Datált jelzés karcon belül balra lent: VARGA MÁTYÁS 1988 Jobbra lent ceruzával: VARGA MÁTYÁS Kép címe balra lent: FÁK A TENGERPARTON Sorszám: 78/100 Hátoldalán Varga Mátyás életrajzi címke, lásd fotó. Magasság: 45 cm Szélesség: 63 cm Súly: 1.86 kg Varga Mátyás Iparművész, grafikus, díszlettervező Budapest, 1910-12-1   Elhalálozott: , 2002. október 24. 1926-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Steyn János, Kürthy György, Varga Nándor Lajos. 1937: a Párizsi Világkiállítás aranyérme; 1955: érdemes művész; 1956: Kossuth-díj; 1982: kiváló művész; 1989: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. 1929- ben a szegedi Városi Színházhoz került, majd 1935-től 1941-ig a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. Ekkor a Hunnia Filmgyárban és a Magyar Filmirodánál is dolgozott. 1941-1944 között a kolozsvári Nemzeti Színház, 1944-től és 1955-1980 között a budapesti Nemzeti Színház díszlettervező művésze. 1936-1939 között, majd 1959-től a szegedi Szabadtéri Játékok tervezője. 1952-től 1956-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola színpadtervező tanszakának volt a tanára. 1987 óta Szegeden állandó kiállítása van az általa létrehozott Színháztörténeti Kiállítóházban. A drámai tér alakításának elsődlegessége, színpadépítkezés ésszerűsége és funkcionalitása, a drámai cselekményt meghatározó kort és környezetet idéző jelzésértékű stilizált színpadi világ, valamint a fényeffektusok térképező használata jellemzi díszlet- és jelmeztervezői művészetét. Fametszetei középkori formákat idéznek, aprólékosan részletezőek. A 60-as években készült monotípiáiban a kortárs művészet bátor gesztusait elsajátítva teszi elvontabbá, dinamikusabbá eredendően természetelvű és lírai tematikáját. Irodalom LÁSZLÓ GY.: ~ képei (kat., Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1967) BÖGEL J.-JÁNOSA L.: Scenographica Hungarica. Mai magyar díszlet és jelmez, Budapest, 1973 Díszlet- és jelmeztervezés 1970-1980, Budapest, 1983  Szeged, 1989. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1970 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1943 • A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Kolozsvár 1944 • A Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) Forrás: artportal.hu
Varga Mátyás : "Fák a tengerparton" 1988
22 000 HUF