London u. Westminster 1741

Eladási ár: 220 000 HUF

Leírás

[FKC830/Z007]
A kép mérete: 49 x 57 cm keret nélkül.
Készült: Rézmetszet, Papír
A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: rézmetszet
Témakör: Illusztráció

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. július. 28.

(A műtárgyat eddig 304-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

London u. Westminster 1741

[FKC830/Z007] A kép mérete: 49 x 57 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: rézmetszet
Témakör: Illusztráció

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. július. 28.

(A műtárgyat eddig 304-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
220 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC826/Z007] A kép mérete: 48 x 57 cm keret nélkül. Készült: színezett rézmetszet, Papír A festmény jó állapotban van. Keret: Ép [Nurenburg (Nürnberg)], [1732-1735], Homann Heirs, 1 térk.l.: színes, 48 cm x 57 cm Ducatus Saxoniae Superioris ut status ipsius antiquissimus suit per secula Xpriora sc post Chr. Nat ad Ann 1000 usque ex historiae Sax. monumentis compilatus, et geographice designatus per Fridericum Zollmannum in publicum emisus ab Homannianis Heredibus. Norib A 1732 cum Privil. Tab. III. / Felső-szászországi hercegség [térképe] (történelmi térkép). Összeállította és készítette Friedrich Zollmann történész, térképész. Méret: 48 cm x 57 cm. Méret keretben: 56 cm x 66 cm. Megjelentetési év: [1732-1735]. Kiadta: Homann Heirs kiadó, Nurenburg (Nürnberg). A türingiai-szász vidék egyik legkorábbi, nyomtatásban megjelenő önálló térképe, amely a terület történelmi fejlődését kísérli meg ábrázolni. Zollmann Felső-Szászország történetének térképeit bemutató sorozatának egyik darabja. A térkép bal felső sarkában 6 címer és latin nyelvű kísérőszöveg, jobb alsó sarkában pedig egy csatajelenet látható. Keretes, hajtogatott, dekoratív, hiánytalan XVIII. századi térkép, jó állapotú fakeretben. Friedrich Zollmann (1690-1762) történész, térképész. 1724-től a coburgi, 1727-től a weimari konzisztórium fogalmazójaként működött. 1748-ban tagja volt a kiskorú trónörökös, II. Ernst August herceg gyámhatóságát szabályozó bizottságnak. Miután a herceg nagykorú lett, udvari tanácsosként alkalmazta Zollmannt, valamint megbízta a Titkos Levéltár kezelésével is. Ismertségét elsősorban térképsorozatainak köszönhette, közülük az egyik legjelentősebb a Felső-Szászország történetének térképeit bemutató sorozat volt. Zollmann térképei pontosak voltak és a tényleges térképészeti ábrázoláson túl számos történelmi és korabeli államjogi információval ellátott kísérőszövegeket is tartalmaztak.
Ducatus Saxoniae 1732
75 000 HUF
[FKC179/Z25] A kép mérete: 14,5 x 10 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír A kép Nagy Gábor (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve: lent A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán autográf írással: Kellemes ünnepeket kívánok sok szeretettel, barátsággal Gábor és családja Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Vaszkó Erzsébettől kapta az első tanácsokat, majd a fővárosi Képzőművészeti Gimnáziumban folytatott tanulmányokat. 1967-től a Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon növendékeként képezte magát, majd 1973-tól tanársegéd, 1986-tól docens, 1991-től pedig a festő tanszék vezetője a főiskolán. A Szinyei Társaság aktív tagja. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-től kiállító művész. Egyéni (Stúdió Galéria, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Árkád Galéria, Társalgó Klub Galéria, Veszprém, Csongrád, Szentendre, Sopron, Szolnok, Berlin, Bécs, Bázel, Hannover, Köln, München, Zürich, Párizs, Lyon, Marseille, Senlis, Leiden, Hága, stb.) és csoportos (Ernst Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Óbudai Galéria, Műcsarnok, Esztergom, Szeged, Miskolc, Salgótarján, Le Havre, Reims, Nápoly, Velence, Nürnberg, Isztambul, New Orleans) kiállításokon szerepelt. 1973-ban aktívan közreműködött a csongrádi művésztelep létrehozásában. Díjak: 1975-78 között Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj. Művészetére mestere, Sarkantyu Simon mellett Vaszkó Erzsébet festészete gyakorolt jelentős hatást, a vonal grafikai értékeit, a színkompozíciót illetően nyilván Kondor Bélától is sokat tanult. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik. Festői modorában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. Sokoldalú művész. Olajfestmények, grafikák, murális alkotások és plasztikák jelzik ezt. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a pécsi Janus P. Múzeumban, a kecskeméti Katona József Múzeumban, az Aachen-i Ludwig Múzeumban és a szófiai Nemzeti Képtárban. (M.L.: Műv. 1984/5, MÉ, P.Sz.E.: Műv. Mag. 1990/3) Magyar festők és grafikusok adattára 1967-1973-ban végezte főiskolai tanulmányait Sarkantyu Simon irányításával. Tanársegéd lett a főiskolán. Tanulmányúton Svájcban, Francia- és Olaszországban, valamint a Szovjetunióban járt. 1974 óta kiállító művész, egyéni tárlata 1976-ban a Stúdió Galériában, 1977-ben Hódmezővásárhelyt és Dunaújvárosban volt. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert. 1980-ban Munkácsy-díjat kapott. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek és Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. A városi ember szemével látja a vidék népéletét emberével és környezetével együtt. - Irod.: Menyhárt László: Át a túlsó partra. Beszélgetés Nagy Gáborral. Művészet, 1984. 4., P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Vaszkó Erzsébettől kapta az első tanácsokat, majd a Képzőművészeti Gimnáziumban folytatott tanulmányokat. 1967-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon növendékeként képezte magát, majd tanársegédként tevékenykedett a főiskola sokszorosító grafikai tanszékén. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-től kiállító művész. Hazai és külhoni bemutatókon szerepelt. 1973-ban aktívan közreműködött a Csongrádi Művésztelep létrehozásában. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert, 1980-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek, val. Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. (M.L.: Műv.-1984/5, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, Munkácsy-díjas. 1973-ban kapott diplomát Sarkantyu Simon növendékeként; jelenleg a főiskola adjunktusa. Több európai országban megfordult tanulmányúton. 1974 óta szerepel a nyilvánosság előtt; egyéni tárlata 1976-ban a Stúdió Galériában, 1977-ben Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban és Szentendrén, 1978-ban és 1980-ban Csongrádon, 1979-ben Szegeden, 1981-ben a Csók Galériában és Esztergomban, 1984-ben a Vígadó Galériában volt. 1979-ben szerepelt a Cagnes sur Mer-i (Franciaország) festészeti fesztiválon. 1975-1978-ban Derkovits-ösztöndíjas volt. A Munkácsy-díj (1980) kitüntetettje, az egri akvarell-biennálé (1980) és a salgótarjáni rajzkiállítás (1982) díjnyertese. - Piktúrája a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek és Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és a narrativizmus elemei ötvöződnek; a nagyvárosi ember szemével látja és láttatja a vidék népéletét.
Nagy Gábor : "Szeráf"
55 000 HUF