[FK1078/Bp60/12] A kép mérete: 27,5 x 39 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Ifj. Iván Szilárd (Budapest, 1955) alkotása. Jelezve Lent "Nyár; ifj. Iván Szilárd (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1974-80 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán képezte magát. Sarkantyú Simon volt a mestere. Gobelinnel is foglalkozott. 1981 óta a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja. Egyéni (BÁV Kortárs Galéria, Koller Galéria, Szeged, Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Nagykanizsa, stb.) és vegyes (London, Ciprus, stb.) tárlatokon vett részt. Elsősorban a Balaton és környékének jellegzetes hangulatait, fény-árnyék viszonyait, színeit, az ember és a természet örök és változó kapcsolatát festi. Díjak: a Magyar Hitelbank díja; Herman Lipót-díj. (Faludy Judit adatközlése nyomán)

Fametszet, 24x25 cm, j.j.l.: Gábor J.

[FKC826/Z007] A kép mérete: 48 x 57 cm keret nélkül. Készült: színezett rézmetszet, Papír A festmény jó állapotban van. Keret: Ép [Nurenburg (Nürnberg)], [1732-1735], Homann Heirs, 1 térk.l.: színes, 48 cm x 57 cm Ducatus Saxoniae Superioris ut status ipsius antiquissimus suit per secula Xpriora sc post Chr. Nat ad Ann 1000 usque ex historiae Sax. monumentis compilatus, et geographice designatus per Fridericum Zollmannum in publicum emisus ab Homannianis Heredibus. Norib A 1732 cum Privil. Tab. III. / Felső-szászországi hercegség [térképe] (történelmi térkép). Összeállította és készítette Friedrich Zollmann történész, térképész. Méret: 48 cm x 57 cm. Méret keretben: 56 cm x 66 cm. Megjelentetési év: [1732-1735]. Kiadta: Homann Heirs kiadó, Nurenburg (Nürnberg). A türingiai-szász vidék egyik legkorábbi, nyomtatásban megjelenő önálló térképe, amely a terület történelmi fejlődését kísérli meg ábrázolni. Zollmann Felső-Szászország történetének térképeit bemutató sorozatának egyik darabja. A térkép bal felső sarkában 6 címer és latin nyelvű kísérőszöveg, jobb alsó sarkában pedig egy csatajelenet látható. Keretes, hajtogatott, dekoratív, hiánytalan XVIII. századi térkép, jó állapotú fakeretben. Friedrich Zollmann (1690-1762) történész, térképész. 1724-től a coburgi, 1727-től a weimari konzisztórium fogalmazójaként működött. 1748-ban tagja volt a kiskorú trónörökös, II. Ernst August herceg gyámhatóságát szabályozó bizottságnak. Miután a herceg nagykorú lett, udvari tanácsosként alkalmazta Zollmannt, valamint megbízta a Titkos Levéltár kezelésével is. Ismertségét elsősorban térképsorozatainak köszönhette, közülük az egyik legjelentősebb a Felső-Szászország történetének térképeit bemutató sorozat volt. Zollmann térképei pontosak voltak és a tényleges térképészeti ábrázoláson túl számos történelmi és korabeli államjogi információval ellátott kísérőszövegeket is tartalmaztak.

[FKC827/Z007] A kép mérete: 47 x 60 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Johannes Walch 1795 in Augsburg alkotása. A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC710/Bp206/3] A kép mérete: 20 x 16 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Angol kiadó publikációja 1800 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC179/Z25] A kép mérete: 14,5 x 10 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír A kép Nagy Gábor (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve: lent A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán autográf írással: Kellemes ünnepeket kívánok sok szeretettel, barátsággal Gábor és családja Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Vaszkó Erzsébettől kapta az első tanácsokat, majd a fővárosi Képzőművészeti Gimnáziumban folytatott tanulmányokat. 1967-től a Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon növendékeként képezte magát, majd 1973-tól tanársegéd, 1986-tól docens, 1991-től pedig a festő tanszék vezetője a főiskolán. A Szinyei Társaság aktív tagja. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-től kiállító művész. Egyéni (Stúdió Galéria, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Árkád Galéria, Társalgó Klub Galéria, Veszprém, Csongrád, Szentendre, Sopron, Szolnok, Berlin, Bécs, Bázel, Hannover, Köln, München, Zürich, Párizs, Lyon, Marseille, Senlis, Leiden, Hága, stb.) és csoportos (Ernst Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Óbudai Galéria, Műcsarnok, Esztergom, Szeged, Miskolc, Salgótarján, Le Havre, Reims, Nápoly, Velence, Nürnberg, Isztambul, New Orleans) kiállításokon szerepelt. 1973-ban aktívan közreműködött a csongrádi művésztelep létrehozásában. Díjak: 1975-78 között Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj. Művészetére mestere, Sarkantyu Simon mellett Vaszkó Erzsébet festészete gyakorolt jelentős hatást, a vonal grafikai értékeit, a színkompozíciót illetően nyilván Kondor Bélától is sokat tanult. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik. Festői modorában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. Sokoldalú művész. Olajfestmények, grafikák, murális alkotások és plasztikák jelzik ezt. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a pécsi Janus P. Múzeumban, a kecskeméti Katona József Múzeumban, az Aachen-i Ludwig Múzeumban és a szófiai Nemzeti Képtárban. (M.L.: Műv. 1984/5, MÉ, P.Sz.E.: Műv. Mag. 1990/3) Magyar festők és grafikusok adattára 1967-1973-ban végezte főiskolai tanulmányait Sarkantyu Simon irányításával. Tanársegéd lett a főiskolán. Tanulmányúton Svájcban, Francia- és Olaszországban, valamint a Szovjetunióban járt. 1974 óta kiállító művész, egyéni tárlata 1976-ban a Stúdió Galériában, 1977-ben Hódmezővásárhelyt és Dunaújvárosban volt. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert. 1980-ban Munkácsy-díjat kapott. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek és Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. A városi ember szemével látja a vidék népéletét emberével és környezetével együtt. - Irod.: Menyhárt László: Át a túlsó partra. Beszélgetés Nagy Gáborral. Művészet, 1984. 4., P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Vaszkó Erzsébettől kapta az első tanácsokat, majd a Képzőművészeti Gimnáziumban folytatott tanulmányokat. 1967-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon növendékeként képezte magát, majd tanársegédként tevékenykedett a főiskola sokszorosító grafikai tanszékén. Tanulmányúton járt több európai országban. 1974-től kiállító művész. Hazai és külhoni bemutatókon szerepelt. 1973-ban aktívan közreműködött a Csongrádi Művésztelep létrehozásában. 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert, 1980-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták. Művészete a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek, val. Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és az elbeszélés eszközei ötvöződnek. (M.L.: Műv.-1984/5, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, Munkácsy-díjas. 1973-ban kapott diplomát Sarkantyu Simon növendékeként; jelenleg a főiskola adjunktusa. Több európai országban megfordult tanulmányúton. 1974 óta szerepel a nyilvánosság előtt; egyéni tárlata 1976-ban a Stúdió Galériában, 1977-ben Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban és Szentendrén, 1978-ban és 1980-ban Csongrádon, 1979-ben Szegeden, 1981-ben a Csók Galériában és Esztergomban, 1984-ben a Vígadó Galériában volt. 1979-ben szerepelt a Cagnes sur Mer-i (Franciaország) festészeti fesztiválon. 1975-1978-ban Derkovits-ösztöndíjas volt. A Munkácsy-díj (1980) kitüntetettje, az egri akvarell-biennálé (1980) és a salgótarjáni rajzkiállítás (1982) díjnyertese. - Piktúrája a magyar festészet intellektuális ágához kapcsolódik, a szentendreiek és Kondor Béla nyomán jár. Festői stílusában a groteszk és a narrativizmus elemei ötvöződnek; a nagyvárosi ember szemével látja és láttatja a vidék népéletét.