[0R181/X155] Antik, jelzett, 800-as finomságú, Diana fejes, Bachruch A. ezüst bonbonier, belső felülete aranyozott. A tető peremén Diana fejes jel és mesterjegy látható. Alján jelzés: BACHRUCH A. SUCC Magasság: 9 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.144 kg Bachruch Károly Királykúti Bachruch Károly (Pest, 1851. november 5. – Budapest, 1925. november 30.)[1] ötvös, iparművész.    Élete Atyja, Bachruch Albert, ugyancsak ötvös, a morvaországi Raudnitzból származott és előbb csak pipakupakokat gyártott selmecbányai gyárában készült pipáira, me­lyeket főleg Bécsbe szállított. 1826-ban Pestre költözött, ahol a Miatyánk utcában nyitott üzletet. Nemcsak ezüstműves munkákat, hanem ékszere­ket is készített. Az üzletet 1869-ben fia, Károly vette át, akinek többi testvérei is ötvösök voltak és Párizsban telepedtek le. Bachruch Budapesten és Párizsban tanult, azután bejárta Angliát, Franciaországot, Hollandiát és Belgiumot, míg végre Pesten atyja üzletét átvéve azt virágzó iparteleppé fejlesz­tette. Munkáival külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert (1900. Párizs: aranyérem, 1904 St. Louis: Grand prix). Érdemei elismeréséül 1905-ben I. Ferenc József a magyar nemességet „királykúti” előnévvel adományozta neki. Az ipar­telep a gyári munkákon kívül művészi becsű öt­vösműveket is állított elő. Legismertebbek: Szent István ezüstszobra (1895, a kalocsai székesegy­ház tulajdonában); a Budapesti Újságírók Egye­sületének Jókai bilikoma (1898); a budai vár­palota ezüstjei; a jubileumi történelmi pajzs a bécsi Schatzkammerben; I. Ferenc József király ezüstszobra a császári jubileum alkalmából. Mesterjegyei: Bachúr, illetve Bocher.   Forrás: wikipedia

[1O291/IR] Régi, monarchia korabeli jelzett ezüst csontnyelű salátás szedő kanál. Rajta 800-as finomságú Diana fős, bécsi jelzés, mellette dupla mesterjegy beütő látható: BACHRUCH Az evőeszköz csont nyelén gravírozott koronás, iniciálés monogram: "PC"-"PG" vagy "CP"-"GP" Szélesség: 6.3 cm Hosszúság: 28 cm Súly: 0.085 kg   BACHRUCH H. CS. ÉS KIR. UDVARI ÉKSZERÉSZ JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS KLOTILD FŐHERCZEG FENSÉGEIK UDVARI SZÁLLÍTÓJA KIRÁLYI ÉKSZERÉSZ  Bachruch Károly    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Bachruch Károly Született 1851. november 6. Pest Elhunyt 1925. november 30. (74 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Házastársa Hirschfeld Emma (h. 1886–1925) Gyermekei két gyermek Szülei Bachruch Albert Taub Johanna Foglalkozása ötvösművész ékszerész Halál oka vesegyulladás Királykúti Bachruch Károly (Pest, 1851. november 6. – Budapest, Erzsébetváros, 1925. november 30.) ötvös, iparművész, udvari tanácsos.  Élete  Atyja, Bachruch Albert, ugyancsak ötvös, a morvaországi Raudnitzból származott és előbb csak pipakupakokat gyártott selmecbányai gyárában készült pipáira, melyeket főleg Bécsbe szállított. 1826-ban Pestre költözött, ahol a Miatyánk utcában nyitott üzletet. Nemcsak ezüstműves munkákat, hanem ékszereket is készített. Az üzletet 1869-ben fia, Károly vette át, akinek testvérei szintén ötvösök voltak és Párizsban telepedtek le. Bachruch Budapesten és Párizsban tanult, azután bejárta Angliát, Franciaországot, Hollandiát és Belgiumot, míg végre Pesten atyja üzletét átvéve azt virágzó iparteleppé fejlesztette. Munkáival külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert (1900. Párizs: aranyérem, 1904 St. Louis: Grand prix). Érdemei elismeréséül 1905-ben I. Ferenc József a magyar nemességet „királykúti” előnévvel adományozta neki. Az ipartelep a gyári munkákon kívül művészi becsű ötvösműveket is állított elő. Legismertebbek: Szent István ezüstszobra (1895, a kalocsai székesegyház tulajdonában); a Budapesti Újságírók Egyesületének Jókai bilikoma (1898); a budai várpalota ezüstjei; a jubileumi történelmi pajzs a bécsi Schatzkammerben; I. Ferenc József király ezüstszobra a császári jubileum alkalmából. Mesterjegyei: Bachúr, illetve Bocher. Halálát vesegyulladás okozta. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték nyugalomra.  Családja Felesége a bécsi születésű Hirschfeld Emma (1861–1936) volt, Hirschfeld Adolf kereskedő és Engel Sarolta lánya, akivel 1886. április 18-án Bécsben kötött házasságot. Gyermekeik: Bachruch Albin és Bachruch Margit.     Forrás: wikipédia   BACHRUCH H. CS. ÉS KIR. UDVARI ÉKSZERÉSZ JÓZSEF FŐHERCZEG ÉS KLOTILD FŐHERCZEG FENSÉGEIK UDVARI SZÁLLÍTÓJA KIRÁLYI ÉKSZERÉSZ   

[1S688/IR] Régi hólyagos peremű, jelzett kis méretű ezüstlemez hamutál. Rajta 800-as finomságú jobbra néző, 3-as agárfejes jelzés, mellette BS mesterjegy található, lásd fotó. Szélesség: 7.5 cm Hosszúság: 8.2 cm Súly: 0.012 kg

[1X421/IR] Antik, nagyméretű, monogramos haltálaló villa és hozzá tartozó halkés. Az acél villa és késpenge gazdagon díszített, vastagon ezüstözött. A nyelük jelzett, 800-as finomságú ezüstből készült. Rajta az 1937-ig használt jobbra néző 3-as Diána fejes, 800 -as finomság jelzés, melette "BB" mesterjel. Méreteik: - a villa 4.4 cm széles és 23.6 cm hosszú, - a kés 4.1 cm széles és 26.7 cm hosszú. Súly: 0.235 kg

[0S264/X155] Régi ezüst nyelű kés készlet. Nagyméretű kés, négy darab, az 1900-as évek első feléből. A darabokon lóherés és pelikán fejes 800-as finomságú jelzés látható. 4x40g súlyú ezüstöt tartalmaznak a késnyél részei. Penge része nem ezüst! Hosszúság: 26 cm Súly: 0.355 kg

[1V597/IR] Négyzet alakú, díszes, jelzett ezüst púderes szelence. Tükör nincs benne, a pereme megvan. Rajta 800-as finomságú 3-as jobbra néző agár fejes jelzés. Mellette SzJ gyártói jelzés. Szélesség: 6.6 cm Hosszúság: 6.8 cm Súly: 0.055 kg