[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[1U430/X304] Hibátlan állapotú, vajszínű, kék búzavirág díszes Zsolnay porcelán hamutál, hamutartó, szélén körben aranyozással. Alján zöld Zsolnay-Pécs öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY 1868 PÉCS HANDPAINTED Formaszám arannyal: 9335/059 Szélesség: 12.4 cm Súly: 0.195 kg

[FKC802/Bp46/36] A kép mérete: 28 x 34 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Gáldi jelzéssel magyar művész 1934 alkotása. Jelezve jobbra lent "Gáldi Roma 934" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[1V100/UZ-N] Régi, art deco Komlós favágó kerámia figura. A figura nyaka restaurátor által szakszerűen javított. Alján gumibélyegzős Komlós jelzés: KOMLÓS KERÁMIA BUDAPEST Magasság: 15 cm Szélesség: 7.5 cm Hosszúság: 13.2 cm Súly: 0.525 kg

[FKC887/Bp46/38] A kép mérete: 40 x 51 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vidéky Brigitta, Iván Szilárdné (Budapest, 1911) alkotása. Jelezve jobbra lent "Vidéky" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1925-1930 között az Iparrajziskolában tanult, 1931-37 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt. Mesterének vallja egyaránt Szőnyi Istvánt és Réti Istvánt is. Dolgozott a nagybányai művésztelepen, de részt vett a soproni, tokaji, pécsi, miskolci, tihanyi és bajai telepek munkájában is. A '30-as évek végén nagyobb tanulmányutat tett Nyugat-Európában. Egy éven keresztül ösztöndíjasként Rómában tevékenykedett. Télen Budapesten, nyáron Tihanyban dolgozott. 1937-től tagja volt a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek, majd a Szinyei Társaságnak. 1947-ben a Fókusz Galériában, 1952-ben, 1957-ben és 1969-ben a Fényes Adolf Teremben, 1973-ban Szentendrén volt önálló tárlata. Művészetét halk, szemérmes, önmagába vonuló líra jellemzi. Alkotásain a posztimpresszionista stílus jegyei fedezhetők fel. Szobrászattal is foglalkozott. Jelentősek aktjai és állatszobrai. 1936-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola tárlatán elnyerte a Műbarátok vízfestmény-díját, a Szinyei Társaság kiállításán kitüntető elismerésében részesült, 1959-ben a Fővárosi Tanács nívódíját kapta meg. A Magyar Nemzeti Galéria és a Fővárosi Képtár adott helyet műveinek. (ML, Kiállítási Katalógus, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1937-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár növendékeként. Mesterének vallja még Réti Istvánt és Csók Istvánt is. A harmincas évek végén nagyobb nyugat-európai tanulmányutat tett, egy évig ösztöndíjasként Rómában dolgozott. Önállóan 1947-ben a Fókusz Galériában, 1952-ben és 1957-ben, valamint 1969-ben a Fényes Adolf Teremben, 1973-ban a Szentendrei József Attila Művelődési Központban állított ki. - Festészetét halk, szemérmes, önmagába vonuló líra jellemzi. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt. Mesterének vallja egyaránt Csók Istvánt és Réti Istvánt is. Az 1930-as évek végén nagyobb tanulmányutat tett Nyugat-Európában. Egy évig ösztöndíjasként Rómában tevékenykedett. 1947-ben a Fókusz Galériában, 1952-ben, 1957-ben és 1969-ben a Fényes Adolf Teremben, 1973-ban Szentendrén volt önálló tárlata. Festészetét halk, szemérmes, önmagába vonuló líra jellemzi. (MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő és szobrász. A Képzőművészetei Főiskolán tanult mint Glatz Oszkár növendéke, de Réti István és Szőnyi István hatott rá. Festői és szobrászi működése egyenértékű. Gyengéd és finom plasztikái és érzékeny, finom festményei a posztimpresszionizmus stílusában fogantak. Különösen aktjai és állatszobrai emelkednek ki munkásságából. 1940-ben a Műbarátnál, 1947-ben a Fókusz Galériában, 1952-ben és 1957-ben a Fényes Adolf Teremben rendezték meg gyűjt. kiállítását. Néhány képét a Nemz. Gal. őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Az Iparrajziskolán a grafikai osztályon végzett, a Képzőművészeti Főiskolán pedig a festőin, és megszerezte a rajztanári oklevelet, de tanári pályán sohasem működött. Itthon Glatz, Réti, Szőnyi s a nyári művésztáborok formálták szemléletét, külföldön Itália, Németalföld, Párizs, London múzeumai és művészeti élete. 1939-ben félévi ösztöndíjat kapott a római Collegium Hungaricumba. Bejárta Itália minden részét s főleg a régi korok művészete hatott rá mindmáig el nem múlóan. Elnyerte a Műbarát vízfestménydíját, a Szinyei Ifjúsági Tárlaton Arckép c. műve kitüntető elismerésben részesült. - Egyéni kiállítása: 1957, 1969, Fényes Adolf Terem, 1974 Szentendre, 1976 Helikon Galéria. Számos csoportkiállításon szerepelt. - 1960 óta Tihanyban él.

[FK3264/FL-4] A kép mérete: 31,5 x 70,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kurucz 977" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.