Antik kisméretű, kék színű, gyöngyvirágos fújt üveg ibolyaváza 14.2 cm

Eladási ár: 18 000 HUF

Leírás

[1V488/Z040]
Gyönyörű, antik kis méretű, kék színű, fújt üveg váza, ibolyaváza, díszváza. Oldalán körben gyöngyvirágos festés díszíti.

Magasság: 14.2 cm
Szélesség: 7 cm
Súly: 0.125 kg

Tulajdonságok

Típus, megmunkálás: fúvott

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. október. 15.

(A műtárgyat eddig 11-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik kisméretű, kék színű, gyöngyvirágos fújt üveg ibolyaváza 14.2 cm

[1V488/Z040] Gyönyörű, antik kis méretű, kék színű, fújt üveg váza, ibolyaváza, díszváza. Oldalán körben gyöngyvirágos festés díszíti. Magasság: 14.2 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.125 kg

További részletek
Típus, megmunkálás: fúvott

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. október. 15.

(A műtárgyat eddig 11-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
18 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X821/132] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Rajta kiállítási raglap a hátoldalon. Datált jelzés jobbra lent: SÁRDY BRUTUS 1919 Hátoldalán a feszítőkereten tollas felirat: SÁRDY BRUTUS KORA TAVASZ Magasság: 50.5 cm Szélesség: 60 cm Súly: 1.55 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : "Kora tavasz" 48.5 x 40 cm
65 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1O212/Z046] Hibátlan állapotú, színezett fúvott üveg váza, talpas üveg váza vagy üveg kupa. Skandináv design üveg. Talpán a fúvás szakítás nyoma szépen kivehető. Magasság: 14 cm Szélesség: 6.5 cm Súly: 0.215 kg Erik Höglund  Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A papról (1902–1971) lásd Erik Höglund (pap) . Erik Höglund Született 1932. január 31. Karlskrona , Blekinge megye Halál 1998. január 27. (65 éves) Maria Magdalena plébánia , Stockholm Állampolgárság svéd Foglalkozás/megbízás Tervező, művész Ismert Tervezés Koszta Boda számára Feleség Maerit Levin (sz. 1953–1967; elvált) Ingrid Höglund (sz. 1974–1998; halála) Partner Monica Backström (partner 1968-1972) Rokonok Anna Höglund (lánya) Erika Höglund (lánya) Albin Höglund (fia)  Erik Sylvester Höglund , 1932. január 31-én született Karlskronában , 1998. január 27-én halt meg a stockholmi Maria Magdalena plébánián , svéd szobrász , festő , grafikus és üvegművész . Életrajz  Erik Höglund Torsten Höglund és Jenny Jonsson könyvelő fia, valamint Tore Enar Höglund szobrász és grafikus öccse volt . Tanulmányait a stockholmi Konstfackban végezte , először dekorfestészetet Fritz Sjöströmnek , majd szobrászatot Robert Nilssonnak , végül 1951–1952-ben Harald Sallbergnek grafikát . Erik Rosén , a Boda Üveggyár 1953 és 1973 között dolgozó tervezője fogadta be , és ez idő alatt jött el, hogy átalakítsa a svéd műüveggyártást az üvegtermékek kinézetére vonatkozó új ötletek bevezetésével. Ösztöndíja többek között metszetekkel kapcsolatban, a színek és a földes, aszimmetrikus dizájn sikeres lett a külpiacon. Bodán töltött ideje alatt fenyővel, vasalással és bútorokkal is foglalkozott. Később más üveggyárakkal is együttműködött, például a Pukeberggel , a Lindshammarral és a Studioglas Strömbergshyttannal . 1968-ban Monica Backström üvegművésszel megalapította a Backström & Höglund Design AB formatervező céget, amely bútorok, háztartási eszközök és használati tárgyak tervezésével foglalkozik. Höglund tagja volt a Vet Hut AB-nek is, amelyet 1971-ben alapított a Boda glasbruk tíz tervezője szokásos munkájuk mellett: Erik Höglund, Monica Backström, Ann Wolff , Göran Wärff , Bertil Vallien , Ulrica Hydman-Vallien , Per Arne. Lundahl, Liselotte Jörgensdotter, Gunhild Sinnemark és Rolf Sinnemark . Erik Höglund szobrászként számos köztéri dekorációt készített különféle anyagokból, köztük téglából és betonból. Ezt követően gyakran dolgozott együtt olyan építészekkel, mint Jon Höjer a Höjer & Ljungqvistnél , Bengt Gate és Lars Ågren .  Kiállítás  A stockholmi Palmcrantzska gyárban korábban Ulf G. Lindén állandó kiállítása volt Erik Höglund alkotásaival. Ezt a gyűjteményt 2009 szeptemberében a karlskronai Blekinge Múzeumnak adományozták.  Közművek válogatásban  Két állat és egy játék (1966), gránit, Bredängs Torg Stockholmban. Fiskargumman a karlskronai halpiacon. Négyzet alakú oszlop Gävle-ben Erik Höglund mintegy 150 köztéri dekorációt készített üvegből, bronzból, kovácsolásból, téglából, gránitból és betonból. Kerékpárosok I (1956), bronz, a trelleborgi oktatási intézmény Kerékpárosok II (1957), bronz, a karlskogai oktatási intézmény Kerékpárosok III (1957), bronz, stockholmi Hökarängens iskola Az élő szó (1958), festmény a nybrói városi könyvtárban Kerékpárosok IV (1958), bronz, Handverkstorget Sandvikenben Kerékpárosok V (1959), Sjöboskolan, Borås Falfestmény üvegablak (1962) a borgholmi templomban Kristallglasskogen (1964), üvegmozaik fal, Ellagårdsskolan Täby községben A tudás fája (1966), vasműves és üveg, Folkets Hus Nybroban Állatszobrok (1964-67), gránit, Hallsberg Két állat és egy játék (1966), gránit, Bredängs torg Stockholmban Tó szökőkúttal (1967), gránit, Trelleborg Ülő terhes nő (1971), bronz, Haganässkolan Älmhultban Hajó halászokkal (1972), vas, üveg és fa, Hotel Witt Kalmarban Négyzet alakú oszlop (1971-74), beton, Stortorget Gävle -ben A súlyemelő (1974), bronz, az östersundi sportcsarnok Gyűrűk a vízen (1976-77), bronz, Rödeby Torg , Karlskrona önkormányzat Az élet játéka , tégladomborműves fal és régi érmék , üveg, mindkettő 1979–1980, Sparbanken Linköpingben Úszók (1980), kovácsoltvas, úszócsarnok Rödebyben , Karlskrona önkormányzat Cirkuszgömb (1980-81), kovácsoltvas, Kristianstad megyei tanács Fiskargumman (1981-82), bronz, halpiac Karlskronában Az olvasócsalád (1983), bronz és üveg, Kalmár Városi Könyvtár Életmentő (1985), réz, úszócsarnok Haganässkolanban Älmhultban Dans bort i vägen (1985), bronz, Torsås volt Anya és gyermeke , bronz, Trelleborg A büszke apa és Két ember , bronz, Eskadern lakónegyed Linköpingben Játssz szobrot téglából, Lönneberga óvoda, Norra Fäladen Lundban  Forrás: wikipédia 
Erik Höglund skandináv fújt üveg váza üveg kupa 14 cm
55 000 HUF