[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKB473/Bp89/34] A kép mérete: 76 x 101 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Barsi Béla (1872, 1913) alkotása. Jelezve jobbra lent "Barsi B." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Egyéb 1872 - 1913 Autodidakta művész. Főként naturalista tájképeket és népéletképeket festett. Jól felismerhető stílusú, de gyenge színvonalú műveket alkotott.

[FKB499/Z020] A kép mérete: 20 x 27 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Kurucz D. István (Hódmezővásárhely, 1914, Budapest, 1996) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kurucz 986" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1940-ig volt a tanítványa. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai államban, Mongóliában, Japánban, Algériában. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe. A Vásárhely Népe c. lap munkatársa volt. 1949-59 között Szőnyi tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-52-ben megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezete és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Évekig elnöke volt a Hortobágyi Alkotótábornak. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készültek. Számos falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1941-től számos kisebb-nagyobb egyéni kiállítása volt, bemutatkozott több hazai és külhoni városban. 1941-től minden jelentősebb országos rendezvény és a magyar művészek külföldi bemutatóinak résztvevője. Rendszeresen szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein. 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén. Díjak: SZOT-díj, Munkácsy-díj, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés, Tornyai-plakett, római ösztöndíj, a Munka Érdemrend arany fokozata, Káplár Miklós-díj és emlékplakett, Kossuth-díj. Művei megtalálhatók minden jelentősebb hazai, több olasz és japán közgyűjteményben. (ML, D.J.: Műv. 1985/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán, L.L.: Műv. 1983/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Vásárhelyről, ahol Darvasy István festőművész figyelt fel tehetségére, került Szőnyi István magániskolájába. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolának, ahol Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István voltak a tanítómesterei 1941-ig volt a növendéke. A monumentális festészetet Nagy Sándor tanította. Egy ideig tanársegédként működött Szőnyi mellett. Több ízben járt Itáliában tanulmányúton. Évekig művészeti vezetője volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. A II. világháború alatt szerepet vállalt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának akcióiban. 1949-1960 k. a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia, hódmezővásárhelyi iskola, stb.). 1962-ben több alkotásával szerepelt a Velencei Biennálén, SZOT-díjas, Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. (ML, D.J.: Műv.-1985/5, L.L: Műv.-1983/3) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula és Réti István voltak a mesterei. 1941-1943-ban ösztöndíjas Rómában. 1943-1947 között Hódmezővásárhelyen dolgozik, egyidejűleg a Vásárhelyi Hétfő c. hetilap szerkesztője. 1949-1960 közötti években a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskó tanszékének tanára. Az 1940-es évek eleje óta kiállító művész. 1962-ben a Velencei Biennálén állították ki műveit. 1970-ben Csók István Galériában volt kiállítása. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok és a Szegedi Nyári Tárlatok rendszeres kiállító művésze. Az alföldi festészet egyéni hangú továbbfejlesztője. Táblaképeket, freskókat és kerámia falképeket alkot. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész kitüntető elismerésében részesült. A SZOT a legelső képzőművészek közt, 1962-ben tüntette ki díjával. A 70. születésnapját ünneplő művész 1984 decemberében életmű kiállítást rendezett műveiből a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. 1986-ban a budapesti Hollósy Galériában nyílt kiállítása. - Irod.: Szij Rezső: Kurucz Dezső István festőművész. Bp. 1967.; Kulcsár Ödön: SZOT-díjasok. Bp., 1981.; Lóska Lajos: Mindig freskót szerettem volna festeni. Beszélgetés Kurucz Dezső Istvánnal. Művészet, 1984. 3. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Réti István, Benkhard Ágost, Szőnyi István növendéke volt 1934-40 között. Több ízben járt külföldi tanulmányúton. Az alföldi parasztok életét megörökítő képei a falképek összefoglaló stílusában a népi realizmus és a dekoratív sommázás szellemében készülnek. 1949-60 között a Képzőművészeti Főiskola falképtanszékének tanára volt. Több falképet festett (Kossuth Akadémia; Hódmezővásárhely, iskola, pápai pártház, 1965). Legutóbb 1959-ben volt gyűjt. kiállítása. 1962-ben több művével szerepelt a Velencei Biennálén. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Tanulmányait Szőnyi István szabadiskolájában kezdte, majd 1934-1940 között Rudnay Gyula és Réti István növendéke a főiskolán. 1941-ben római ösztöndíjas. Mintegy 20 országban járt tanulmányúton, köztük Japánban, Észak-Afrikában, Mongóliában. Egyéni kiállítása volt Hódmezővásárhelyen (1943, 1945, 1959, 1978), Budapesten (1947, 1959, 1970, 1976, 1977, 1979), bemutatkozott több vidéki városban (Eger, Kaposvár, Debrecen, Hajdúböszörmény stb.). Önálló tárlatai voltak Olaszországban (1942, 1965, 1976), Franciaországban (1957) és Japánban (1979); szerepelt az 1962-es Velencei Biennálén. 1949-1959 között a Képzőművészeti Főiskola freskótanára volt. 1950-ben Munkácsy-díjat, 1962-ben SZOT-díjat, 1971-ben érdemes művész címet kapott, 1978-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. A Tornyai-plakett (1960) kitüntetettje. - A paraszti élet szófukar zártsága, a behavazott tanyák monumentális csendje jelenik meg freskóra emlékeztető, szilárd szerkezetű, neoprimitív hangú temperaképein. Számos faliképet festett állami megbízásra. - 1985-ben Kossuth-díjat kapott.

[FKB615/Bp93/71] A kép mérete: 23 x 31 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Karton A kép Jancsek Antal (Budapest, 1907) alkotása. Jelezve balra lent "Jancsek A" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Podolini-Volkman Artúr magániskolájában, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár, Dudits Andor, Vaszary János irányításával tanult. 1931-től szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. Figurális és tájképeiből 1932-ben a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállítást. Több képét őrzik európai képtárakban és a Magyar Nemzeti Galériában. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Podolini-Volkman Artur magániskolájában, majd a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár, Dudits Andor és Vaszary János mellett tanult. 1931-től szerepel hazai és külföldi tárlatokon. Több képét őrzik európai képtárakban és a Magyar Nemzeti Galériában. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Podolini-Volkman Artúr magániskolájában, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár, Dudics Andor, Vaszary János irányításával tanul. 1931-től szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. Figurális és tájképeiből 1932-ben a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállítást. Több képét őrzik európai képtárakban és az MNG-ban. (ML, Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Podolini-Volkman Artúr magániskolájában, majd a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár, Dudits Andor és Vaszary János mellett tanult. 1931-től szerepel hazai és külföldi tárlatokon. Több képét őrzik európai képtárakban és a Nemz. Gal.-ban.

[FKB689/Bp404/36] A kép mérete: 90 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kovács Mátyus Erzsébet (Kisküllő, 1951) alkotása. Jelezve jobbra lent "KME 2007" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon feljegyzések. Egyéb Festő, grafikus. Naiv festő. Kusztos Endre és Nagy Pál festőművészek támogatták pályája kezdetén. Olajfestményeket és grafikákat, főként tusrajzokat alkot. 1970-től kiállító művész. Egyéni és csoportos tárlatokon mutatta be alkotásait. Hazai közgyűjteményben a kecskeméti Naiv Művészek Múzeumában találhatók művei. (Kieselbach)

[1C527/FSZ] Hibátlan állapotú antik patinás bronz minitúra. Szerencsehozó elefánt szobor. Magasság: 2.2 cm Szélesség: 1.3 cm Hosszúság: 4.5 cm Súly: 0.04 kg