Antik nagy méretű Altwien dísztál pár 34 cm

Eladási ár: 240 000 HUF

Leírás

[0P097/Z053]
Antik, nagyon dúsan aranyozott, hibátlan állapotú, jelzett Altwien porcelán fali tál, dísztál.
Hátoldalán falra akasztási lehetőséggel.
A közepén lévő több alakos dísztő motívum alatt jelzés:
KAUFMANN

Alján kék Altwien jelzés, lásd fotó.

Szélesség: 34 cm
Súly: 2.795 kg

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Márka: Altwien
Tárgytípus: dísztál
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2018. március. 06.

(A műtárgyat eddig 1385-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik nagy méretű Altwien dísztál pár 34 cm

[0P097/Z053] Antik, nagyon dúsan aranyozott, hibátlan állapotú, jelzett Altwien porcelán fali tál, dísztál. Hátoldalán falra akasztási lehetőséggel. A közepén lévő több alakos dísztő motívum alatt jelzés: KAUFMANN Alján kék Altwien jelzés, lásd fotó. Szélesség: 34 cm Súly: 2.795 kg

További részletek
Jelzett: Igen
Márka: Altwien
Tárgytípus: dísztál
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2018. március. 06.

(A műtárgyat eddig 1385-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
240 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y029/Z018] Olaj farost festmény, üveglap mögött, hibátlan képcsarnokos keretben. Hátoldalán Képcsarnok Vállalat papír címkéje: A művész neve: SCHÉNER MIHÁLY A kép címe: TÁJ Magasság: 66.5 cm Szélesség: 86 cm Súly: 6.54 kg Schéner Mihály festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező Medgyesegyháza, 1923-01-9 Elhalálozott: Budapest, 2009. május 11. Honlap: http://www.kormendigaleria.hu/kiadvany.html 1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, “formába önt”, mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű Schéner művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. Schéner festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. Schéner készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, “elkentaurosodott” lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. Schéner nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt. Irodalom kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4. Húsz év után, Művészet, 1965/4. BOZÓKY M.: ~, Tiszatáj, 1968/5. PERNECZKY G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8. BARÁNSZKY-JÓB L.: ~, Művészet, 1969/9. LÁSZLÓ GY.: ~ kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4. MAJOR M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15. FRANK J.: Bemutatjuk ~t, Élet és Irodalom, 1972. május 6. ról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972 Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9. MAJOR M.: ~ játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27. BARTA J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6. VADAS J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4. JUHÁSZ F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17. PAP G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6. P. SZŰCS J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3. Békési művészet, Művészet, 1978/7. SZAMOSI F.: ~ [kismonográfia], Budapest, 1978 VADAS J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18. NÉMETH L.: ~ műveiről, Művészet, 1979/4. MIKLÓS P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10. Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5. VÁRNAGY I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6. SZUROMI P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6. SZUROMI P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11. MUCSI A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3. Golgota, Művészet, 1984/9. Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11. FOGARASSY A. - KOCSIS I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1. CS. TÓTH J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1. mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17. P. SZABÓ E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4. MEZEI O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2. dr. MEZEI OTTÓ: Schéner Mihály, Bp., 1999 Kortárs magyar művészet, 2. bővített kiadás – Körmendi-Csák Gyűjtemény Válogatás DÉVÉNYI ISTVÁN, 2001 BERECZKY LORÁND: Schéner Mihály, Körmendi Gyűjtemény, 2002 Schéner Mihály: Ördögöcskék és egyéb firmák, Körmendi Gyűjtemény, 2006  Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1964 • Grosvenor Gallery, London 1976 • Rudnay Terem, Eger 1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany 1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia 1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár 1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba 1999 • Vigadó Galéria, Budapest • Kovács Máté Városi Művelődési Központ •  Templomok,Iparművészeti Múzeum, Budapest 2001 • Életműkiállítás, Körmendi Galéria – Hajnóczy-Bakonyi Ház • Pünkösdi anzix, Magyar Újságírók Szövetsége, Budapest  2004 • Kollázsok és síkplasztikák, Körmendi Galéria – Múzsa Galéria 2005 • Pestszentimrei Közösségi Ház • Expressiv, Burgenländische Landesgalerie • Körmendi Galéria – Múzsa Galéria  Szentendrei Képtár • Utazás közben, MűvészetMalom, Szentendre Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria, Belváros, Budapest • Börzsöny Múzeum. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép ’72, Debrecen 1973 • Kortárs festők…, Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest 1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó 1999 • Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely.  Forrás: artportal.hu 
Schéner Mihály : "Táj"
245 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1N167/X225] Hibátlan állapotú, kis méretű fajansz dísztányér, dísztál. Alján kék angol jelzés, felirat: ROYAL HOMES OF BRITAIN ENOCH WEDGWOOD TUNSTALL LTD EST ENGLAND 1835 GENUINE HAND ENGRAVING DECORATED UNDERGLAZE DETERGENT AND ACID RESISTING COLORS TOWER OF LONDON - WINDSOR CASTLE - BALMORAL CASTLE Szélesség: 13 cm Súly: 0.115 kg Balmoral kastély  Balmoral kastély Balmoral kastély a déli gyep felől A Balmoral Castle egy nagy birtokház Aberdeenshire - ben , Skóciában , és a brit királyi család rezidenciája . Crathie falu közelében található , 9 mérföldre (14 km-re) nyugatra Ballatertől és 50 mérföldre (80 km-re) nyugatra Aberdeentől . A birtokot és eredeti kastélyát 1852-ben Albert herceg , Viktória királynő férje vásárolta meg a Farquharson családtól . Nem sokkal később kiderült, hogy a ház túl kicsi, és üzembe helyezték a jelenlegi Balmoral-kastélyt. Az építész az aberdeeni William Smith volt , terveit Albert herceg módosította. Balmoral továbbra is az uralkodó magántulajdona, és nem része a Koronabirtoknak . Ez volt II. Erzsébet királynő nyári rezidenciája , aki 2022. szeptember 8-án halt meg.  A kastély a skót bárói építészet egyik példája , és a Historic Environment Scotland szerint az A kategóriás műemlék épület. Az új kastély 1856-ban készült el, a régi kastélyt röviddel ezután lebontották. A Balmoral birtokot a királyi család egymást követő tagjai egészítették ki, és jelenleg körülbelül 50 000 hektár (20 000 hektár) területet foglal el. Ez egy működő birtok, amely magában foglalja a nyírfajd lápokat , erdőgazdálkodást és mezőgazdasági területeket, valamint kezelt szarvascsordákat, felvidéki szarvasmarhákat , juhokat és pónikat.  Királyi felvásárlás  Balmoral kastély, 1860-as évek, albumen print carte de visite Viktória királynő és Albert herceg először 1842-ben látogatott Skóciába, öt évvel trónra lépése és két évvel házasságuk után. Az első látogatás során Edinburgh- ban és a perthshire-i Taymouth kastélyban szálltak meg , amely Breadalbane márquess otthona. 1844-ben tértek vissza, hogy a Blair kastélyban szálljanak meg , majd 1847-ben bérelték ki a Loch Laggan melletti Ardverikie-házat . A legutóbbi utazás során gyakori esőzések arra késztették Sir James Clarkot , a királynő orvosát, hogy inkább Deeside-ot ajánlja az egészségesebb éghajlat miatt.  Sir Robert Gordon 1847-ben halt meg, és a Balmoral bérleti szerződése visszaszállt Lord Aberdeenre. 1848 februárjában megállapodás született arról, hogy Albert herceg megvásárolja a Balmoral bérleti szerződésének fennmaradó részét a bútorokkal és a személyzettel együtt anélkül, hogy először látta volna az ingatlant.  A királyi pár 1848. szeptember 8-án érkezett első látogatására. Victoria "kicsinek, de csinosnak" találta a házat, és naplójába feljegyezte: "Mindenki szabadságot és békét lélegzett, és elfeledtette az embert. a világ és annak szomorú zűrzavarai”. A környező dombos táj Thüringiára , Albert németországi szülőföldjére emlékeztette őket . Hamar bebizonyosodott, hogy a ház túl kicsi, és 1848-ban John és William Smith megbízást kapott új irodák, nyaralók és egyéb melléképületek tervezésére. Az erdők, kertek és birtoképületek fejlesztése is zajlott James Beattie tájkertész és valószínűleg James Giles festő segítségével. 1849-ben fontolóra vették a régi ház jelentős bővítését,  de addigra már tárgyalások folytak a birtok megvásárlásáról az elhunyt Earl Fife vagyonkezelőitől. Miután az 1851-es Nagy Kiállításon látott egy hullámkarton házat , Albert herceg egy előregyártott vasépületet rendelt Balmoral számára az ET Bellhouse & Co.-tól, hogy ideiglenes bálteremként és étkezőként szolgáljon. 1851. október 1-jén használták, és 1856-ig bálteremként működött.  Az eladás 1852 júniusában fejeződött be, az ár 32 000 GBP volt (ez 2021-ben 3 699 092 GBP-nek felel meg), és Albert herceg hivatalosan azon az ősszel vette birtokba. Ezzel egy időben megvásárolták a szomszédos Birkhall birtokot , és biztosították az Abergeldie-kastély bérleti jogát is. Ennek az alkalomnak a jegyében a várra néző dombok között felállították a Purchase Cairnt , amely az első a birtokon található számos üreg közül. Az új ház építése  Balmoral-kastély – a Craigievar-kastélyhoz hasonló főemlék a kastély központi eleme, míg hozzá egy nagy toronyház található . Victoria és Albert növekvő családja, a további személyzet iránti igény, valamint a barátok és a hivatalos látogatók, például a kabinettagok meglátogatásához szükséges helyiségek azt jelentik, hogy a meglévő struktúra bővítése nem lesz elegendő, és nagyobb házat kellett beépíteni. épült. 1852 elején ezt William Smithtől rendelték meg. John Smith fia (aki az eredeti kastély 1830-as átalakításait tervezte), William Smith 1852-től Aberdeen város építésze volt. Amikor William Burn értesült a megbízásról, interjút kért a herceggel, nyilvánvalóan azért, hogy panaszkodjon, Smith korábban plagizálta munkáját, de Burnnek nem sikerült megfosztania Smitht a kinevezéstől. William Smith terveit Albert herceg módosította, aki nagyon érdeklődött az olyan részletek iránt, mint a tornyok és az ablakok. Balmoral kastély , amelyet Viktória királynő festett 1854-ben az építése során Az építkezés 1853 közepén kezdődött, az eredeti épülettől mintegy 100 méterrel (90 méterrel) északnyugatra lévő területen, amelyről úgy vélték, hogy jobb kilátással rendelkezik. Egy másik szempont az volt, hogy amíg az építkezés folyamatban van, a család továbbra is használhatja a régi házat. Viktória királynő 1853. szeptember 28-án, éves őszi látogatása során letette az alapkövet. 1855 őszére a királyi lakások beköltözésre készen álltak, bár a torony még építés alatt állt, és a szolgákat a régi házban kellett elhelyezni. Véletlen egybeesés folytán, röviddel azután, hogy aznap ősszel megérkeztek a birtokra, hír keringett Szevasztopol elestéről., véget vet a krími háborúnak, aminek eredményeként a királyi és a helyiek vad ünneplések zajlottak. Frigyes porosz herceg, amikor röviddel ezután meglátogatta a birtokot, megkérte Viktória hercegnő kezét .  Balmoral kastély , James Cassie festette Az új ház 1856-ban készült el, majd a régi kastélyt lebontották. 1857 őszére elkészült az Isambard Kingdom Brunel által tervezett új híd a Dee-n, amely összeköti Crathie-t és Balmoralt.  A Balmoral kastély Invergelderben bányászott gránitból épült a birtokon. Két fő tömbből áll, amelyek mindegyike egy udvar körül helyezkedik el. A délnyugati blokkban a fő helyiségek, az északkeleti pedig a kiszolgáló szárnyak találhatók. Délkeleten egy 80 láb magas (24 méter) óratorony áll a tetején tornyokkal, amelyek közül az egyik korlátja hasonló a Fraser kastélyhoz. Az 1830-as évek lerombolt kastélyához hasonló stílusban az új ház építészete némileg elavultnak tekinthető, amikor ellentétben áll a skót bárói stílus gazdagabb formáival , amelyeket William Burn és mások fejlesztettek ki az 1850-es években. A skót bárói gyakorlatként néha túlságosan rendezettnek, pedánsnak és még germánnak is nevezik, Albert hercegnek a tervezésre gyakorolt ​​hatása miatt.  Azonban Victoria és Albert egy skót birtok megvásárlása és egy skót építészeti stílus elfogadása nagy hatással volt a felvidéki kultúra folyamatos újjáéledésére . Feldíszítették a Balmoralt tartánnal, és felvidéki játékokon vettek részt Braemarban. Viktória királynő kifejezte affinitását Skócia iránt, sőt jakobitának vallotta magát. Sir Walter Scott munkásságához hozzáadva ez fontos tényezővé vált a felvidéki kultúra átvételének elősegítésében a síkvidéki skótok körében. Michael Lynch történész megjegyzi, hogy "Balmoral skótsága először segített igazán brit dimenziót adni a monarchiának".  Victoria és Albert a Balmoralban  Még az új ház elkészülte előtt hamar kialakult a felvidéki királyi pár életmintája. Victoria hosszú, akár négy órás sétákat tett naponta, Albert pedig sok napot töltött szarvasra és vadra vadászva. 1849-ben Charles Greville naplóíró úgy jellemezte, hogy a balmorali életük inkább a dzsentri életére, mintsem a királyi életére hasonlít.  Victoria olyan politikába kezdett, hogy művészeket bízott meg a Balmoral, a környék és a személyzet felvételével. Az évek során számos festő dolgozott a Balmoralnál, köztük Edwin és Charles Landseer , valamint Carl Haag .  Az 1850-es években új ültetvényeket hoztak létre a ház közelében, és egzotikus tűlevelűeket telepítettek a földre. Albert herceg aktív szerepet vállalt ezekben a fejlesztésekben, felügyelte a parterek tervezését , a főút folyótól északra történő elterelését egy új hídon keresztül, valamint a gazdasági épületek terveit.  Ezekben az épületekben volt egy minta tejüzem , amelyet 1861-ben, halála évében fejlesztett ki. A tejüzemet Victoria fejezte be. Ezt követően több emlékművet is épített férjének a birtokon. Ezek közé tartozik egy piramis alakú üreg , amelyet egy évvel Albert halála után építettek Craig Lurachain tetejére . William Theed nagy Albert szobra kutyával és fegyverrel1867. október 15-én, eljegyzésük huszonnyolcadik évfordulóján avatták fel. Albert halála után Victoria egyre több időszakot töltött Balmoralban, és évente négy hónapig tartózkodott a nyár elején és ősszel. Albertről számos emléktárgyat állított ki a kiállításra.  Néhány további változtatást hajtottak végre a területen, kivéve a hegyi ösvényeken végrehajtott változtatásokat, a különböző sziklák és emlékművek felállítását, valamint néhány kunyhó ( Karim Cottage és Baile na Coille ) hozzáadását, amelyeket a vezető személyzet számára építettek. Ebben az időszakban Victoria kezdett függeni szolgájától, John Browntól . Crathie-ból egy helyi ghillie volt , aki az egyik legközelebbi társa lett hosszú gyásza alatt.  1887-ben a Balmoral kastélyban született Victoria Eugenie , Viktória királynő unokája. Beatrice hercegnőnek , Victoria és Albert ötödik lányának született . Victoria Eugenie Spanyolország királynője lett, amikor 1906-ban férjhez ment XIII. Alfonz királyhoz . 1896 szeptemberében Victoria üdvözölte Balmoralban II. Miklós orosz császárt és Alexandra császárnőt, Victoria unokáját. Négy évvel később Victoria tett utolsó látogatását a birtokon, három hónappal 1901. január 22-én bekövetkezett halála előtt  Balmoral (  1890-1900 körül )    Albert herceg emlékhelye, Balmoral Estate   Viktória királynő üzleti szobája a Balmoralban Victoria után  Victoria halála után a királyi család továbbra is használta a Balmoralt az éves őszi látogatások során. V. György jelentős fejlesztéseket végzett az 1910-es és 1920-as években, beleértve a kastély déli részén található formális kerteket.  A második világháború alatt a királyi látogatások Balmoralban megszűntek. Ezenkívül a Németországgal való konfliktus miatt a Victoria által Ballochbuie-ban épült Danzig Shiel páholyt Garbh Allt Shielnek nevezték el, és a "Porosz király szökőkútját" eltávolították a területről.  Az 1950-es években Fülöp herceg lágyszárú szegéllyel és vízi kerttel bővítette. Az 1980-as években új személyzeti épületek épültek a kastély közelében.  II. Erzsébet királynő halála  II. Erzsébet királynő 2022 júliusa óta a kastélyban tartózkodott éves nyári vakációján, és ott kapott orvosi ellátást.  A hagyományokkal szakítva a Balmoral kastélyban, nem pedig a Buckingham-palotában nevezték ki Liz Truss brit miniszterelnököt 2022. szeptember 6-án, a királynő mobilitási problémáival kapcsolatos aggodalmak miatt. Erzsébet 2022. szeptember 8-án, BST 15:10-kor halt meg Balmoralban , 96 évesen. Ő volt az első uralkodó, aki Balmoralban halt meg, és ez volt az első alkalom, hogy uralkodó halt meg Skóciában. mivel V. Jakab 1542-ben meghalt a Falkland-palotában .  A királynő koporsója három napig nyugalomban feküdt a kastély báltermében, hogy a királyi család, a birtok személyzete és a szomszédok leróhassák tiszteletüket. Szeptember 11-én a koporsót az edinburgh -i Holyroodhouse palotába szállították az állami temetési eljárás megkezdésére.  Építészet  A „harcolt” 
Wedgwood angol porcelán dísz tányér Balmoral kastély dekorációval 13 cm
8 500 HUF