Antik osztrák BÉCSI keretezett V.H. GERHART kőnyomat DIE GLÜCKLICHE MUTTER

Eladási ár: 45 000 HUF

Leírás

[1F135/013]
Régi keretben, üveglap mögött található kőnyomat, arany szegéllyel.

Rajta feliratok német nyelven:
DRUCK U. VERL. V.H. GERHART, MARGARETHEN GRÜNGAFSE 32 WIEN
DIE GLÜCKLICHE MUTTER

A SZERENCSÉS ANYA

Magasság: 55.5 cm
Szélesség: 47 cm
Súly: 1.78 kg

Tulajdonságok

Témakör: Életkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. június. 30.

(A műtárgyat eddig 451-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik osztrák BÉCSI keretezett V.H. GERHART kőnyomat DIE GLÜCKLICHE MUTTER

[1F135/013] Régi keretben, üveglap mögött található kőnyomat, arany szegéllyel. Rajta feliratok német nyelven: DRUCK U. VERL. V.H. GERHART, MARGARETHEN GRÜNGAFSE 32 WIEN DIE GLÜCKLICHE MUTTER A SZERENCSÉS ANYA Magasság: 55.5 cm Szélesség: 47 cm Súly: 1.78 kg

További részletek
Témakör: Életkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. június. 30.

(A műtárgyat eddig 451-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
45 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
360 000 HUF
[1Y034/Z018] Olaj vászon festmény, üveglap mögött, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: Balog A. Hátoldalán a kereten Képcsarnok Vállalat címke töredék látható, rajta felirat: A művészeti alkotás címe: LEÁNY Magasság: 86 cm Szélesség: 66 cm Súly: 5.37 kg Balogh András (képei szignóján az 1960-as évektől Balog) (Budapest, 1919. március 14. — Budapest, 1992. március 18.) festőművész, kerttervező, művészeti szakíró, c. egyetemi tanár. Életpályája és munkássága Apai ágon a géresi Baloghok Szatmár megyéből a dél-erdélyi Alsó-Fehér megyébe származtak, anyai fölmenői a Székelyföldön: Csíkban, ill. Háromszéken éltek. Szülei az 1900-as évek elején költöztek Budapestre. A Képzőművészeti Főiskolán 1937-ben kezdte meg tanulmányait Burghardt Rezső tanítványaként. 1950-töl 1980-ig a Kertészeti Főiskolán (később Kertészeti Egyetem) tanított a kerttervezési tanszéken művészettörténetet, szabadkézi rajzot, ábrázoló geometriát és kertesztétikát. Az Iparművészeti Főiskolán óraadóként kertesztétikát adott elő. 1971-ben részt vett a firenzei Palazzo Strozziban rendezett biennálén, ahol aranyéremmel tüntették ki. Rendszeres önálló és csoportos kiállítások sora következett ezután nemcsak Magyarországon, hanem Olaszország és Németország számtalan városában, kiállított Finnországban, Kanadában is. Egyéni kiállításai gyakran katalógusokkal jelentek meg.[1][2][3] Nyaranként Tihanyban vagy Zsennyén alkotott. Festészetét poétikus realizmus jellemzi, dekoratív elrendezésű kompozíciói és lágy színvilága bensőséges hangulatot, szépséget, harmóniát árasztanak. (Lány egyszarvúval; Alvó, Emberpár és táj, stb.) Nagyon sok tájképet és portrét festett, történelmi személyiségekről is, 1978 és 1989 közt megfestette Mindszenty József bíboros portréját. Képei a Magyar Nemzeti Galériában, vidéki múzeumainkban, olasz, német, finn, észak-amerikai, kanadai, ausztráliai gyűjteményekben vannak.
Balogh András : "Leány" 80 x 60 cm
225 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKA158/Bp72/428] A kép mérete: 15,5 x 12 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Balla Margit (Budapest, 1947) alkotása. Jelezve lent "Napéjegyenlőség Balla Margit (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Iparművészeti Főiskola nyomdászati szakán diplomázott. Ösztöndíjasként 1982-ben a worpswedei művésztelepen, 1984-ben a római Magyar Akadémián dolgozott. A kezdetekben főleg reklámgrafikával foglalkozott. Bár illusztrátorként megmaradt alkalmazott grafikusnak, fokozatosan áttért az autonóm alkotásra, és jelenleg főként a festészetre koncentrál. A rézkarc is kedvenc műfajai közé tartozik. Könyveket illusztrál, színházi jelmezeket és díszleteket tervez, talált tárgyakból kisplasztikákat készít. Eklektika, romantika, szimbolizmus - a valóság egységének az elvesztése, valamint a valóság elemeinek irracionális egységgé történő átrendezése jellemzi az egykor alkalmazott grafikusként indult képzőművészt. Számos itthoni és külhoni tárlaton szerepelt (Budapest, Kecskemét, Köln, Düsseldorf, Koppenhága, Hamburg, Svédország, Bécs, Helsinki, München, Firenze, stb.). Díjak: a Tihanyi Kisgrafikai Biennále díja (1979), Stúdió-díj, Pécs (1980). 1980-ban "Az év legszebb plakátja" című kiállításon fődíjat nyert. (A.J.: Műv. 1989/3, MÉ, L.J.: ÉS 1994/1) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, festő. A bp.-i Iparművészeti Főiskola nyomdászati szakán végezte tanulmányait. Kezdetben reklámgrafikával foglalkozott. A rézkarc is kedvelt műfajai közé tartozott. Az utóbbi években inkább a festészetre koncentrál. Stílusát a fantasztikus realizmus jellemzi. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt (Kecskemét, Budapest, Köln, Hamburg, Düsseldorf, Koppenhága és Svédország). 1980-ban "Az év legszebb plakátjai'" című kiállításon fődíjat nyert. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Magyar Iparművészeti Főiskola tipografikai osztályán szerzett oklevelet 1947-ben. Kezdetben reklámgrafikával foglalkozott, később moziplakátokat készített, könyvborítókat és illusztrációkat tervezett. Kedvelte a rézkarcot. "Az év legszebb plakátjai" kiállításon, 1980-ban fődíjat nyert. 1977-ben Kölnben, 1978-ban Münchenben és Kecskeméten, 1981-ben a bp.-i Dorottya utcai teremben nyílt önálló kiállítása, ugyanezen évben Kölnben, Hamburgban, Düsseldorfban, Koppenhágában, 1983-ban pedig Svédországban. Stílusát "fantasztikus realizmus" jellemzi. - Irod.: P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Magyar Iparművészeti Főiskola tipografikai osztályán szerzett oklevelet 1974-ben. Kezdetben reklámgrafikával foglalkozott, később moziplakátokat készített, könyvborítókat és illusztrációkat tervezett. Kedvelte a rézkarcot, az utóbbi években azonban többet fest és rajzol, a sokszorosító grafika háttérbe szorult. "Az év legszebb plakátjai" kiállításon 1980-ban fődíjat nyert. 1977-ben Kölnben, 1978-ben Hamburgban, 1979-ben Szegeden, 1980-ban Bécsben, Münchenben és Kecskeméten, 1981-ben a budapesti Dorottya utcai teremben nyílt önálló kiállítása, ugyanezen évben Kölnben, Hamburgban, Düsseldorfban, Koppenhágában, 1983-ban pedig Svédországban. Stílusát "fantasztikus realizmus" jellemzi.
Balla Margit : "Napéjegyenlőség"
140 000 HUF
[1D423/007] Akvarellel színezett papír rézkarc, üveglap mögött, régi keretben. Karcon belül datált jelzés jobbra lent: CONRAD GYULA 1919 Alatta jelezve kézzel, ceruzával: CONRAD GYULA Mű címe balra lent: GOLGOTHA Magasság: 61.5 cm Szélesség: 46 cm Súly: 1.86 kg CONRÁD GYULA BUDAPEST, 1877 - 1959, BUDAPEST    Festő, grafikus. Autodidakta. Vajda Zsigmondnál, majd Olgyai Viktornál tanult. Tagja volt a KÉVE művésztársaságnak. Az 1910-es évektől rendszeresen szerepelt hazai és külföldi grafikai kiállításokon. 1918-ban gyűjteményes tárlata nyílt a Nemzeti Szalonban. 1945-től Szentendrén működött. Hagyatékának jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.Festő, grafikus. Autodidakta. Vajda Zsigmondnál, majd Olgyai Viktornál tanult. Tagja volt a KÉVE művésztársaságnak. Az 1910-es évektől rendszeresen szerepelt hazai és külföldi grafikai kiállításokon. 1918-ban gyűjteményes tárlata nyílt a Nemzeti Szalonban. 1945-től Szentendrén működött. Hagyatékának jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Forrás: kieselbach.hu    Golgota     Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Kereszt a Szent Sír Bazilika kupoláján Jeruzsálemben, a feltételezett Golgota helyén Munkácsy Mihály: Golgota (1884) A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust.  Elhelyezkedése  A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.  Utóélete  Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona építtette fel a mai Szent Sír-templomot azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.  Forrás: wikipédia
Conrad Gyula : "Golgotha" 1919
48 000 HUF
[FKC939/Bp58/37] A kép mérete: 30,5 x 40 cm keret nélkül. Készült: Akvarellel színezett rézkarc, Papír A kép Révész Imre (Sátoraljaújhely, 1859, Nagyszőllős, 1945) alkotása. Jelezve jobbra lent "Révész Imre (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Művészeti tanulmányait az osztrák fővárosban kezdte. Ezt követően a Munkácsy mellett Párizsban töltött ösztöndíjas időszaka után, bécsi évtizedeiben nyaranta rendszeresen az Alföldön, jobbára Szentesen dolgozott. A magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített festményeivel tűnt fel a fővárosi Műcsarnokban. 1904-ben Bécsből meghívták a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak. Számos kiváló festőművész tanítómestereként tartják számon. 1918 nyarán a nagybányai művésztelepen dolgozott, 1921-1932 között pedig a kecskeméti művésztelep tanára és vezetőjeként működött. 1882-ben "Csárdai jelenet" című képére Munkácsy-díjat kapott. 1889-ben Párizsban "Menekülő" című képét bronzéremmel tüntették ki. Munkásságának későbbi szakaszában többnyire humoros tartalmú, népies életképeket alkotott és karakteres alakos színes-rézkarcokat készített. Illusztrálással is foglalkozott. Gyanús alak, Osztozkodás című fő műve, a Panem! című kompozíció a Magyar Nemzeti Galériában talált otthonra. Az utóbbi a magyar kritikai realizmus egyik jelentős alkotása. Korai munkáját, a Petőfi a nép között, valamint a Petőfi a táborban c. képét a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. Ezen kívül alkotásai különböző vidéki múzeumokban, külföldi képtárakban és magángyűjteményekben kaptak helyet. (Éber, KM, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Bécsben és Párizsban tanult, majd 1904-ig Bécsben működött. A magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített festményeivel tűnt fel a fővárosi Műcsarnokban. Számos illusztrációt is készített. 1904-ben Bécsből meghívták a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára tanárnak. Számos kiváló festőművész tanítómestereként tartják számon. 1918-ban dolgozott a nagybányai művésztelepen is. 1921-től a kecskeméti művésztelep tanára és vezetőjeként tevékenykedett. 1882-ben "Csárdai jelenet" c. képére Munkácsy-díjat kapott. 1889-ben Párizsban "Menekülő" c. képét bronzéremmel tüntették ki. Munkásságának későbbi szakaszában többnyire humoros tartalmú, népies életképeket festett, és karakteres alakos színes-rézkarcokat készített. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában, különböző vidéki múzeumokban és magángyűjteményekben. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Bécsben és Párizsban tanult. Főiskolai tanár. Népéletképeket, történelmi zsánerképeket festett naturalista stílusban. Fő műve a Panem c. alkotás (Magyar Nemzeti Galéria) a magyar kritikai realizmus jellegzetes műve. Közismertek Petőfi a nép között és Petőfi a táborban c. képei is (MNG). Csárdai jelenet c. képe 1882-ben Munkácsy-díjat kapott. 1889-ben Menekülők c. képével Párizsban bronzérmet nyert. Utóbb népieskedő, humoros tartalmú életképeket festett. 1912-től a kecskeméti művésztelep vezetője volt. - Irod.: Nagy László: Révész Imre emlékének. Kiskunság. 1955. 2. sz. - MK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bécsben és Párizsban tanult, majd Bécsben élt. A magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített képeivel tűnt fel a Műcsarnokban. 1882-ben Csárdai jelenet c. képe Munkácsy-díjat kapott, 1889-ben Párizsban Menekülő c. képét bronzéremmel tüntették ki. Számos illusztrációt is rajzolt. 1904-ben meghívták a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak, s ily minőségben 1921-től a kecskeméti művésztelep vezetője volt. Gyanús alak, Osztozkodás s fő műve, a Panem! c. kompozíció a Nemz. Gal. tulajdonában van. Az utóbbi a magyar kritikai realizmus egyik jelentős alkotása, mely az agrárproletariátus nyomorára hívja fel a figyelmet. Korai művét, a Petőfi a nép között, valamint a Petőfi a táborban c. képét a Petőfi-múzeumban őrzik. Pályájának későbbi szakaszában humoros tartalmú, népies életképeket festett. Művészeti lexikon I-II. Festő. Bécsben és Párisban tanult s a magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített képeivel tűnik fel a Műcsarnokban (Csárdai jelenet, Petőfi a csárdában, Panem stb.). Számos illusztrációt is rajzolt. 1904-ben Bécsből meghívták Budapestre a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak s ily minőségben 1921 óta vezetője a kecskeméti művésztelepnek.
Révész Imre : "Tornácon"
32 000 HUF
[FK1455/Z025] A kép mérete: 19,5 x 14,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Csohány Kálmán (Pásztó, 1925, Budapest, 1980) alkotása. Jelezve Lent "Varjak és madarak, Csohány Kálmán (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. 1947-től a Magyar Iparművészeti Főiskolát látogatta. 1948-1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György irányításával folytatott művészeti tanulmányokat. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. 1952-től vett részt itthoni és külhoni kiállításokon. 1964-ben a velencei biennálén vett részt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt számos budapesti és vidéki tárlaton, Ausztriában, Itáliában, Bulgáriában, Lengyelországban, Hollandiában, Törökországban, Iránban, Argentínában, Angliában, Csehszlovákiában, Romániában, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Pauló-i Biennálén szerpelt grafikai alkotásaival. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj (1964, 1967); Munkácsy-emlékérem; Érdemes Művész; Tornyai-plakett; a Dürer Kiállítás Nagydíja; a IV. Miskolci Grafikai Biennále Nagydíja; Miskolc város tanácsának díja a III. Országos Grafikai Biennálén; a III. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; a Szakszervezetek Megyei Tanácsának különdíja a Békéscsabai XVI. Alföldi Tárlaton; Madách-emlékérem; Salgótarján Városának Pro Arte Plakettje és Aranydiplomája. 1988-ban Pásztó város díszpolgárává avatták (postumusz). Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége, költőisége jellemzi. Szülőföldje világát, emlékeit ábrázolja. Munkásságának jelentős része könyvillusztráció, irodalmi műhöz kötődő, egyéni rajz, rézkarc és litográfia. Akvarelleket is festett. 1957-től kerámiával is foglalkozott a hódmezővásárhelyi majolikagyárban. Egyedi kerámiákat, tálakat, vázakat és falképeket készített. Félszázánál több grafikai alkotása található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. Ezen kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a salgótarjáni Nógrádi Múzeum őrzi munkáit. 1996-ban Pásztón emlékmúzeuma nyílt. (MÉ, ML, MMK, MMR, Műv. 1989/11/12, KF, IF) Magyar festők és grafikusok adattára 1947-1952-ben végezte főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. 1952 óta szerepel a hazai és külföldi kiállításokon, résztvevője a nemzetközi grafikai biennáléknak. Budapesten (1965, 1973, 1977) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott; 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját, 1971-ben a Dürer-kiállítás nagydíját, 1972-ben a Dózsa-kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemzi. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szij Rezső - Kovács Rózsa gyűjteményében. - Irod.: Szij Rezső. Csohány Kálmán. Művész Élet 1. sz.; Solymári István: Csohány Kálmán Bp. 1976,; P. Sz. T. Művész Életrajzok Budapest, 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György tanítványa volt. 1952-től vett részt itthoni és külföldi kiállításokon. 1964-ben a Velencei Biennálén szerepelt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Ankarában, Buenos Aires-ben, Londonban, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Paulói Biennálén. 1958-61-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-67-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott. A Tornyai-plakett, val. a Munkácsy-emlékérem tulajdonosa. A Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját nyerte el. Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbólika tömörsége és költőisége jellemzi. Majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Számos könyvet illusztrált. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. (MÉ, ML, MMK, MMR) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait 1947-52 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Számos könyvet illusztrált, emellett majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Válogatott grafikai anyagát az 1964-i Velencei Biennalén mutatták be. 1965-ben a Dürer-teremben állították ki balladatömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. Állandó résztvevője volt műfaja hazai és nemzetközi rendezvényeinek. Budapesten (1965, 1973, 1978) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be önálló kollekciókkal. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálél nagydíját, 1971-ben a Dürer kiállítás nagydíját; 1972-ben a Dózsa kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a Vígadó Galériában és az olaszországi Alfonsine-ben, 1982-ben a Nemzeti Galériában rendezték meg. Szülőfalujában, Pásztón állandó kiállítása tekinthető meg. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemezte. Erőssége volt a tollrajz és a rézmetszet, de foglalkozott akvarellel és más grafikai technikákkal is.
Csohány Kálmán : "Varjak és madarak"
55 000 HUF