[FK3051/Bp46/10] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 44 x 47 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Papír A kép Kisjenői Klein Ernő (Szeged) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kisjenői K. Ernő" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Egyéb Szegeden volt rajztanár, a deportálásban hunyt el. Kisjenői Klein Ernő olykor dramatikus tartalmú figurális és tájképekkel jelentkezett. Juhász Gyulát ábrázoló portréja helyi magántulajdonban van. A Móra Ferenc Múzeum "Szántóföld" c. pasztelljét őrzi.

[FKB017/122] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 18 x 13,5 cm keret nélkül. Készült: Ceruza, Papír A kép Komáromi jelzéssel magyar művész 1900 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "Komáromi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC167/Bp67/30] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 33,5 x 24,5 cm keret nélkül. Készült: színezett rézmetszet, Papír A kép Aug. de St. Aubin, a királyi bibliotéka festészeti, szobrászati és metsző akadémia alkotása. Jelezve lent "Gravé par Aug. de St. Aubin a nyomaton" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC634/Bp40/61] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 36 x 26 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Glatz Oszkár (Budapest, 1872, Budapest, 1958) alkotása. Jelezve jobbra lent "Glatz Oszkár" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Eleinte művészettörténetet tanult Bécsben és Münchenben, ekkor kezdett rajzolni. 1892-ben Hollósy Simon müncheni iskolájában ismerkedett a rajzolás és festés alapelveivel. 1890-től ugyanitt a Képzőművészeti Akadémián, 1893-ban pedig a párizsi Julian Akadémián tanult festeni. 1896-tól a nagybányai festőiskolában dolgozott és itt döbbent rá a plein art festészet valódi sajátosságára. Itt festett művei igen nagy elismerésben részesültek. 1898-ig dolgozott Nagybányán, majd munkáját Bujákon folytatta, felhasználva az ottani nép viseletének festőiségét. Évekig csupán rajzokat és színezett rézmetszeteket készített: zsánerjeleneteket, tájakat, arcképeket. 1910-ben a Nemzeti Szalonban rendezett tárlatot. 1912-ben a nagybányai jubiláris bemutatóra küldte el fiatalkori alkotásait. 1921-ben Genfben, 1923-ban a Helikon Művészeti Szalonban és a Műcsarnokban állította ki műveit. 1926-ban a Szentendrei Festők Társasága csoportos bemutatón vett részt. A Szinyei Merse Társaság tagja, a Budai Művészek Egyesületének tagja, a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének társelnöke volt. 1914-1919 között a Képzőművészeti Főiskola ideiglenes, 1922-1923-ban szerződéses, 1923-tól pedig rendes tanáraként tevékenykedett. Díjak: Állami Nagy Aranyérem, Társulati-díj, állami alakrajz-díj, Corvin-kereszt, Érdemes Művész, Kossuth-díj. Eleinte főleg nagybányai figurális tájképeket, utóbb felvidéki nagyobbrétű népéletképeket állított ki. Parasztképei a néprajzi elemek kiaknázása, a találó jellemzés, a realista előadás jellemzi. Országszerte elterjedtek magyar írókról készített rajzai (Herczeg, Gyulai Pál, Gárdonyi, Csathó, Mikszáth stb). Alkotásai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és több más magyarországi közgyűjteményben. (Éber, AN-NK, KMML, Új Idők Lexikona/1938) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Eleinte művészettörténetet tanult Bécsben és Münchenben, ekkor kezdett rajzolni. 1892-ben Hollósy Simon müncheni magániskolájában kezdte művészeti tanulmányait. 1890-től ugyanitt a Művészeti Akadémián, 1893-ban pedig a párizsi Julian Akadémián tanult festeni. 1896-tól a nagybányai művésztelepen dolgozott és itt döbbent rá a plein-art festészet valódi sajátosságára. Itt festett művei igen nagy elismerésben részesültek. 1898-ig dolgozott a nagybányai művésztelepen. Ettől kezdve évekig csupán rajzokat készített: zsánerjeleneteket, tájakat, arcképeket. 1910-ben a Nemzeti Szalonban rendezett tárlatot. 1912-ben a nagybányai jubiláris bemutatóra küldte el fiatalkori műveit. 1921-ben Genfben, 1923-ban Budapesten a Helikon Művészeti Szalonban és a Műcsarnokban állította ki műveit. 1912-1938 k. a bp.-i Képzőművészeti Fősikola tanáraként működött. 1916-ban az állami nagy aranyérmet, 1917-ben a társulati díjat, 1926-ban az állami alakrajz-díjat nyerte. 1952-ben Kossuth-díjat, 1953-ban érdemes művész címet kapott. Eleinte többnyire nagybányai alakos tájképeket, utóbb felvidéki nagyobbrétű népéletképeket állított ki. Parasztképei a néprajzi elemek kiaknázása, a találó jellemzés, a realista előadás jellemzi. Művei megtalálhatók a MNG-ban és több más magyarországi közgyűjteményben. (Éber, AN-NK) Magyar festők és grafikusok adattára Művészettörténetet tanult Bécsben és Münchenben, ekkor kezdett rajzolni. 1892-ben Hollósy Simon müncheni magániskolájában készült főiskolai felvételére, majd 1893-ban Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1896-tól Nagybányán dolgozott és itt döbbent rá a plein-art festészet valódi sajátosságára, a szín fontos szerepére. Nagybányán bemutatott művei igen nagy elismerést váltottak ki. 1898-ig dolgozott Nagybányán. Ettől kezdve hosszú ideig csupán rajzokat készített: zsánerjeleneteket, tájakat, arcképeket. 1910-ben a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítást. 1912-ben a nagybányai jubiláris tárlatra küldte el ifjúkori műveit. 1914-től 1938-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1952-ben Kossuth-díjat és 1953-ban érdemes művész címet kapott. 1953-ban az Ernst Múzeum rendezte meg gyűjteményes kiállítását. A buják népviselet színpompás világa adja számára a leghálásabb témákat. Formaérzéke és karaktermegtalálása tónusos arcképfestésében is szembetűnő. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - Irod.: Aradi Nóra - Telepy Katalin: A nagybányai kismesterek. MTA 1981. I. 310 Művészeti lexikon I-IV. Festő, Kossuth-díjas, kiváló művész. Münchenben Hollósy Sinom tanítványa volt, majd 1890-től a müncheni akadémián és Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1897-től állított ki Bp.-en. Hosszabb ideig Nagybányán élt. 1914-38 között a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Néprajzi hitelességű, tarka viseletbe öltözött, természetes közvetlenséggel ábrázolt alakjai a falusi élet jellegzetes képviselői. Női portréin, gyermekképein az ifjúság szépségét örökítette meg. Tájképein kedvelte a szabad levegő töretlen színeit, a napsütötte domboldalakat. 1910-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben Genfben, 1923-ban Bp.-en, 1953-ban az Ernst Múzeumban volt kiállítása. Számos művét őrzi a Nemz. Gal. (Arcképtanulmány, 1898; Fahordók, 1898; Birkózó fiúk, 1901; Román asszony, 1907; Bujáki csendélet, 1917; Menyecsek, 1929; Nógrádi parasztmenyecske, 1934; Kitüntetett utcaseprő, 1953). Művészeti lexikon I-II. Itt, Münchenben, Párizsban és Nagybányán végezte tanulmányait. 1897 óta állít ki Budapesten. Eleinte főkép nagybányai alakos tájképeket, utóbb felvidéki nagyobbrétű népéletképeket. Ezek közül kivált képmásrajzai reprodukciók révén terjedtek el. (Mikszáth, Gárdonyi, Eötvös K. stb.). Parasztképeit a néprajzi elemek kiaknázása, a találó jellemzés s a realista előadás jellemzi. 1912 óta tanára a Képzőműv. Főiskolának. 1916. az állami nagy aranyérmet, 1917. a társulati díjat, 1926. az állami alakrajzdíjat nyerte. Számos műve van a Szépművészeti Múzeum tulajdonában. 1910. a Nemzeti Szalónban, 1921. Genfben, 1923. Budapesten a Helikon művészeti szalónban és a Műcsarnokban rendezett műveiből gyüjt. kiállítást. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1892-ben Münchenben Hollósy Simon tanítványa, 1896-ban a nagybányai festőiskolához csatlakozik. A Szinyei Merse Társaság tagja; 1935: Corvin-kereszt; 1952: Kossuth-díj; 1953: kiváló művész. A Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége társelnöke, a Buadi Művészek Egyesületének tagja. 1914-1919 között a Képzőművészeti Fősik. ideiglenes, 1922-23-ban szerződéses, 1923-tól rendes tanára. Életműve legnagyobb részét a falusi (bujáki) életét ábrázoló portrék, illetve zsánerképek alkotják. Népviseletbe öltözött, a közvetlenség igényével festett alakjait a nemzeti hagyomány jövőjéért aggódva alkotta meg. Képeit naturalista látásmód jellemzi, amely a kor polgári ízlésének felel meg. A népi életmód és a népviselet iránt érzett elkötelezettségből - olykor szélsőségektől sem mentes újságcikkeket írt, agitációs szónoklatokat, előadásokat tartott. 1935-ben Buják díszpolgárává választották. Ek: 1910: Nemzeti Szalon (feleségével Wildner Máriával); 1923: Helikon G.; 1953: Ernst M. (Kunffy Lajossal); 1988: Glazt Oszkár emlékkiállítás, Sziráki Kastély G. Vcsk: 1926: Szentendrei Festők Társasága. Mk: MNG. Irod.: (eredeti színes litometszetek) Új Idők, 1904. febr. 28.; Genthon I.: Látogatás Glazt Oszkárnál, Szózat, 1925. jan. 10.; Lyka K.: Glazt Oszkár képkiállítása, Új Idők, 1925. okt. 11.; Glazt Oszkár: Elmélkedés a jövő művészetéről, Nyugat, 1929. jan. 1.; Glazt Oszkár: Még egyszer a gép és a művészet, Magyar Szemle, 1931/1.; Glazt Oszkár: Fiatal művészeinkért, Magyar Szemle, 1933, XIX. köt.; Glazt Oszkár: Értékelés a művészetben, Művész-Élet, 1933/II.; P.Ö.: A magyar arckép mesterei. Glazt Oszkár, Képzőművészet, 1935/82.; Glazt Oszkár: A magyar ruha, Női Napló (a Pesti Napló melléklete), 1936. okt. 17.; Glazt Oszkár: Képhamisítás és a közönség, Pesti Napló, 1937. jún. 6.; Glazt Oszkár: Életem legérdekesebb élménye. Találkozásom Munkácsy Mihállyal, Tolnai Világlapja, 1940/19.; Glazt Oszkár: A népművészet és a nemzeti viselet sorsa, Újmagyarság, 1942. szept. 18.; Rónay K.: Glazt Oszkár, Szépművészet, 1943/3.; Glazt Oszkár levele, Az ország (Írás és lélek rovat), 1944. júl. 22.; Kossuth-díjasok nyilatkozata kitüntetéseikről (Glazt Oszkár Kossuth-díjas festőművész), Szabad Nép, 1952. márc. 19.; D. Szemző P.: Glazt Oszkár indulása, MÉ, 1962/1. (Szi. G.)

[FK3252/Bp9/8] A kép mérete: 60 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szüle Péter (Cegléd, 1886, Budapest, 1944) alkotása. Jelezve Balra lent "Szüle" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar, Ferenczy Károly és Balló Ede voltak a mesterei. Egy ideig Budapesten dolgozott, majd 1928-ig a szolnoki művésztelep tagja volt. Német- és Franciaországban, Itáliában, valamint Hollandiában járt tanulmányúton. Hollandiában Rembrandt művészete gyakorolt rá jelentős hatást. Rembrandti festői realizmussal előadott alakos képekkel (A tükör előtt, Templomban, stb.) keltett feltűnést. Később a tiszta impresszionizmus felé fejlődött stílusa, és ilyen értelemben festett plein air képeivel szerepelt külföldi tárlatokon. Erőteljesen jellemzett portrékon kívül (Herczeg Ferenc, Wlassics Gyula, stb.) tájképeket, leginkább érdekes karakterfejeket, mély tónusú belsőségeket festett, tömör előadásban. 1923-ban és 1929-ben a budapesti Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben, (Kárpáthy Jenővel közösen) rendezett kiállításokat. 1920-ban kis állami aranyérmet és Halmos Izor-díjat, 1922-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Ernst-múzeum díját, 1925-ben a Szinyei-jutalmat, 1927-ben nagy állami aranyérmet, 1940-ben állami vízfestménydíjat kapott. Fontosabb alkotásai: A kártyavetőnél, Műteremben, Öreg asszony, Főkötős lány, A Zagyva áradása, Templomban). Több munkáját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Éber, ML, Műv. 1966/9, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar, Ferenczy Károly és Balló Ede voltak a mesterei. Egy ideig Budapesten működött, majd 1928-ig a szolnoki művésztelep tagja volt. Német-, Olasz- és Franciaországban, valam. Hollandiában járt tanulmányúton. Hollandiában Rembrandt művészete gyakorolta reá a legnagyobb hatást. Rembrandti festői realizmussal előadott alakos képekkel (A tükör előtt, Templomban, stb.) keltett feltűnést. Később a tiszta impresszionizmus felé fejlődött stílusa, és ilyen értelemben festett plein air képeivel szerepelt külföldi tárlatokon. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben, (Kárpáthy Jenővel közösen) rendezett kollektív kiállításokat. 1920-ban kis állami aranyérmet és Halmos Izor-díjat, 1922-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Ernst-múzeum díját, 1925-ben a Szinyei-jutalmat, 1927-ben nagy állami aranyérmet, 1940-ben állami vízfestménydíjat kapott. Több művét a MNG őrzi. (Éber, ML, Műv. 1966/9) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán, Balló Ede, Zemplényi Tivadar és Benczúr Gyula voltak a mesterei. Tanulmányutakat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Képviselve az állami és fővárosi gyűteményekben. 1909 óta állít ki. Alakfestésünknek a klasszikus nyomdokain haladó egyik vezető mestere. Egyszerű átélésekkel teljes művészete, amely nem elméletekre, hanem érzésekre utaló. A fény és árnyék misztikus játéka indítja, ebből fejti ki alakjait. Nem rabja a rajznak és a szín sem csábítja hatáskeresésre. Kevés arcképfestőnél érezzük, mint nála azt a többletet, amely ezt a műfajt művészetté emeli és élményszerűvé teszi. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban volt kiállítása. Számos díjat nyert. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - Irod.: Felvinczi Takács Zoltán: Szüle Péter. Bp. 1923; Dévényi Iván: Szüle Péter. Művészet, 1966. 9. sz. Művészeti lexikon I-IV. Festő. Ferenczy Károly, Balló Ede és Zemplényi Tivadar voltak mesterei. Bp.-en és Szolnokon működött. Művészetére hatott a plein air festés is, de legismertebb képei inkább a Munkácsy-tradíció stílusjegyeit mutatják. Legerőteljesebb képei portrék. Életműve egyenetlen. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben (Kárpáthy Jenővel) nyílt kollektív kiállítása. Több díjat nyert. Számos műve (Nő fekete kalappal, Tükör előtt, Zagyvapart, Zsuzsánna és a vének, Varrás közben stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. - Irod.: Felvinczi Takács Z.: Sz. P. Bp., 1923. Művészeti lexikon I-II. Budapesten végezte tanulmányait, u.o. és Szolnokon működik. Festői realizmussal előadott alakos képekkel (Tükör előtt, Templomban stb.) keltett feltűnést. Később a tiszta impresszionizmus felé fejlődött stílusa és ilyen értelemben festett sikerült plein-air-képeivel szerepelt tárlatainkon. 1920. a kis állami aranyérmet és a Halmos Izor-díjat, 1922. a Szinyei Társaság Ernst-múzeum-díját, 1925. a Szinyei-jutalmat, 1927. a nagy állami aranyérmet nyerte. 1923. és 1929. az Ernst-múzeumban, 1924. és 1934. a Műcsarnokban volt kollektív kiállítása. Nő fekete kalappal, Tükör előtt, Zagyvapart, Zsuzsanna és a két öreg és Varrás közben c. képei a Szépművészeti Múzeumban. Öregek, a Zagyva áradása, Műteremben és Zagyva című festményei a Fővárosi Képtárban vannak. - Irodalom: Felvinczi Takács (Bp., 1923).

[FK1254/Z024] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 10 x 13 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Közép-európai művész, XX. század alkotása. Jelezve Jobbra lent "Originalrarierung... (Olvashatatlan)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép