Antik réz pecsétnyomó M. Kir Ferencz József Tudományegyetem KÓRTANI INT. SZEGED

Eladási ár: 45 000 HUF

Leírás

[2B291/X001]
Antik, monarchia-korabeli, fekete fa markolatos pecsétnyomó, bélyegző, réz fejjel. Történelmi, gyűjteménybe illő darab!

Rajta kézzel vésett felirat:
M. KIR. F.J. TUD EGYETEM ÁLT. KÓRTANI INT. SZEGED

Magasság: 9.5 cm
Szélesség: 3.5 cm
Súly: 0.035 kg
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem
A száműzött magyar universitas parlamenti döntés révén 1921-ben ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést és befogadó otthont. 1921. október 9-én nyitották meg az első tanévet, ezzel megkezdődött Szegeden a tényleges egyetemi oktatás. Ez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó.


Az 1872-ben, Kolozsvárott alapított Tudományegyetemmel létrejött Magyarország első vidéki egyeteme, amely a század végére nemzetközi hírnevű intézménnyé vált. A rohamos fejlődésnek az első világháború vetett véget. A háborús tanévekben az oktató és klinikai segédszemélyzet önkéntes bevonulása vagy besorozása, valamint az egyetemi épületek egy részének katonai célú igénybevétele okozta a legnagyobb problémát, majd 1918-tól mindezt fokozta az intézmény alulfinanszírozása. Az utóbbinak egy lehetséges magyarázatát fogalmazta meg Márki Sándor, aki szerint „a minisztérium semmit sem akar költeni, míg Erdély hovatartozása el nem dől”. Az erdélyi kérdés eldöntése nem is váratott magára sokáig. December 1-jén a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta 26 keleti megye elszakítását és Romániához csatlakozását, majd december elején Nagyszebenben létrejött a román kormányzótanács. Kolozsvár megszállása már csak idő kérdése volt....

(Forrás: https://u-szeged.hu/jubileumok/szegedi-ferenc-jozsef?objectParentFolderId=54951)

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 17.

(A műtárgyat eddig 1-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Antik réz pecsétnyomó M. Kir Ferencz József Tudományegyetem KÓRTANI INT. SZEGED

[2B291/X001] Antik, monarchia-korabeli, fekete fa markolatos pecsétnyomó, bélyegző, réz fejjel. Történelmi, gyűjteménybe illő darab! Rajta kézzel vésett felirat: M. KIR. F.J. TUD EGYETEM ÁLT. KÓRTANI INT. SZEGED Magasság: 9.5 cm Szélesség: 3.5 cm Súly: 0.035 kg A szegedi Ferenc József Tudományegyetem A száműzött magyar universitas parlamenti döntés révén 1921-ben ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést és befogadó otthont. 1921. október 9-én nyitották meg az első tanévet, ezzel megkezdődött Szegeden a tényleges egyetemi oktatás. Ez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az 1872-ben, Kolozsvárott alapított Tudományegyetemmel létrejött Magyarország első vidéki egyeteme, amely a század végére nemzetközi hírnevű intézménnyé vált. A rohamos fejlődésnek az első világháború vetett véget. A háborús tanévekben az oktató és klinikai segédszemélyzet önkéntes bevonulása vagy besorozása, valamint az egyetemi épületek egy részének katonai célú igénybevétele okozta a legnagyobb problémát, majd 1918-tól mindezt fokozta az intézmény alulfinanszírozása. Az utóbbinak egy lehetséges magyarázatát fogalmazta meg Márki Sándor, aki szerint „a minisztérium semmit sem akar költeni, míg Erdély hovatartozása el nem dől”. Az erdélyi kérdés eldöntése nem is váratott magára sokáig. December 1-jén a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta 26 keleti megye elszakítását és Romániához csatlakozását, majd december elején Nagyszebenben létrejött a román kormányzótanács. Kolozsvár megszállása már csak idő kérdése volt.... (Forrás: https://u-szeged.hu/jubileumok/szegedi-ferenc-jozsef?objectParentFolderId=54951)

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 17.

(A műtárgyat eddig 1-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
45 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF