Antonio Calligaris olasz designered szék 4db

Eladási ár: 360 000 HUF

Leírás

[0X946/KCS]
Szép állapotú, nagyon erős, fehér színű fa háromlábú, összecsukható olasz formatervezett szék garnitúra, 4 darab.
Jelzett olasz designer munka!
A fém részen jelzés:
CALLIGARIS SPA DESIGNER 1/0
(Antonio Calligaris)

Ugyanezzel a címmel további 4 db szék még kapható. Összesen 8 egyforma szék vásárolható.

Magasság: 76 cm
Szélesség: 56 cm
 

 
 

 



Our history







1923 - THE BIRTH OF THE COMPANY
Calligaris was founded in Manzano, in the province of Udine, in 1923, starting out as a small artisan laboratory created by Antonio Calligaris. There he produced the MAROCCA chair, with its wooden frame and caned seat, a typical product for the area that would later become known as the “chair district”. The cut and assembly of the wooden parts was mainly entrusted to the men, while the caning was carried out by women who went to the customers' homes and, in roughly two hours, were able to complete one chair. 


















































1920-1960: THE FIRST PRODUCTIONS


The workshop of Antonio Calligaris organizes its production, bringing in wood from the surrounding mountains and straw from the Friulan lagoon. The apprentices of the workshop are entrusted with colouring the straw, dyed with natural pigments. The machines are few, the majority of the work is still done manually and it is mainly women who take care of weaving the seats and putting the finishing touches on the chairs.

In the 1950s, Romeo inherited his father’s business and was able to further develop it, also thanks to the economic boom of the post-war period.

 

























1960-1980: CALLIGARIS IS AN INDUSTRY


In the 60s, the economic boom coincides with the modernization of the calligaris family business: the business was passed on to the third Calligaris generation, to Alessandro and Walter, who put their faith in an automatic caning machine that could cane a seat in one minute and twenty seconds using synthetic fibres similar to straw.

In subsequent years, production capacity continued to grow and the business gradually transformed into a well-structured industrial company, leader in a geographical area known worldwide as "the chair district", which begins to lay the groundwork for the conquest of other markets.

Creation of the first catalog and the start of foreign exports. From that moment, Calligaris began to distribute its products to the final customer through dealers located across Italy and Europe.

























1980-2000: FROM FIRM TO BRAND


In 1986, Alessandro calligaris, the third generation of the family, takes over the presidency of the company.

Calligaris expands its range with complete furnishing solutions: chairs, tables, furniture, beds, sofas, furnishing and decorative accessories.

Wood is no longer the only material by which Calligaris measures its vocation to innovation, the company now also begins to work in metal, plastic, leather and glass.

In 1998, the company opens its first American subsidiary in High Point (North Carolina).





























2000-2012: CALLIGARIS 2.0


The last decade has been crucial for Calligaris to establish itself as a truly international company.In 2007, Calligaris Group is 40% owned by L Capital, a private equity fund sponsored by the luxury giant LVMH, giving rise to anew strategy of branding, communication (traditional and digital) andretail. In 2008 Calligaris opens its first Flagship Store in Milan, which is then followed in 2012 by a second one in Paris nel 2012.

























2013 CALLIGARIS CELEBRATES 90 YEARS


Calligaris' ninety years is a new starting point for exploring and reworking the trends of contemporary living.for its anniversary, calligaris is giving itself a new website, a new system of communication to end users and a retail network made up of 400 partners around the world including over 70 mono-brand stores.

























2014 CALLIGARIS IS 100% ITALIAN AGAIN


The Holding of the Calligaris family approves the purchase of the 40% of Calligaris S.p.A. a socio unico, which had been sold in 2007 to L Capital, a private equity fund of the LVMH group.

Calligaris becomes even more Italian in a season that sees the shopping of our brands of fashion, design and luxury by foreign investors.

This for Calligaris marks a re-launch with a new phase of expansion, more than ever consistent with the history of a company that, since its founding in 1923, believes with confidence in the future and in Italy.

























2018 - 95th ANNIVERSARY


 

Currently present in 100 countries with over 620 points of sale and 3 Flagship Stores, Calligaris celebrated its 95th anniversary in truly global style. 2018 was also rich of news with many new projects that were presented during the year. 

Tulajdonságok

Funkió jellemző : összecsukható

vásárlási információk

Feltöltve: 2019. szeptember. 23.

(A műtárgyat eddig 665-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás

Antonio Calligaris olasz designered szék 4db

[0X946/KCS] Szép állapotú, nagyon erős, fehér színű fa háromlábú, összecsukható olasz formatervezett szék garnitúra, 4 darab. Jelzett olasz designer munka! A fém részen jelzés: CALLIGARIS SPA DESIGNER 1/0 (Antonio Calligaris) Ugyanezzel a címmel további 4 db szék még kapható. Összesen 8 egyforma szék vásárolható. Magasság: 76 cm Szélesség: 56 cm         Our history 1923 - THE BIRTH OF THE COMPANY Calligaris was founded in Manzano, in the province of Udine, in 1923, starting out as a small artisan laboratory created by Antonio Calligaris. There he produced the MAROCCA chair, with its wooden frame and caned seat, a typical product for the area that would later become known as the “chair district”. The cut and assembly of the wooden parts was mainly entrusted to the men, while the caning was carried out by women who went to the customers' homes and, in roughly two hours, were able to complete one chair.  1920-1960: THE FIRST PRODUCTIONS The workshop of Antonio Calligaris organizes its production, bringing in wood from the surrounding mountains and straw from the Friulan lagoon. The apprentices of the workshop are entrusted with colouring the straw, dyed with natural pigments. The machines are few, the majority of the work is still done manually and it is mainly women who take care of weaving the seats and putting the finishing touches on the chairs. In the 1950s, Romeo inherited his father’s business and was able to further develop it, also thanks to the economic boom of the post-war period.   1960-1980: CALLIGARIS IS AN INDUSTRY In the 60s, the economic boom coincides with the modernization of the calligaris family business: the business was passed on to the third Calligaris generation, to Alessandro and Walter, who put their faith in an automatic caning machine that could cane a seat in one minute and twenty seconds using synthetic fibres similar to straw. In subsequent years, production capacity continued to grow and the business gradually transformed into a well-structured industrial company, leader in a geographical area known worldwide as "the chair district", which begins to lay the groundwork for the conquest of other markets. Creation of the first catalog and the start of foreign exports. From that moment, Calligaris began to distribute its products to the final customer through dealers located across Italy and Europe. 1980-2000: FROM FIRM TO BRAND In 1986, Alessandro calligaris, the third generation of the family, takes over the presidency of the company. Calligaris expands its range with complete furnishing solutions: chairs, tables, furniture, beds, sofas, furnishing and decorative accessories. Wood is no longer the only material by which Calligaris measures its vocation to innovation, the company now also begins to work in metal, plastic, leather and glass. In 1998, the company opens its first American subsidiary in High Point (North Carolina). 2000-2012: CALLIGARIS 2.0 The last decade has been crucial for Calligaris to establish itself as a truly international company.In 2007, Calligaris Group is 40% owned by L Capital, a private equity fund sponsored by the luxury giant LVMH, giving rise to anew strategy of branding, communication (traditional and digital) andretail. In 2008 Calligaris opens its first Flagship Store in Milan, which is then followed in 2012 by a second one in Paris nel 2012. 2013 CALLIGARIS CELEBRATES 90 YEARS Calligaris' ninety years is a new starting point for exploring and reworking the trends of contemporary living.for its anniversary, calligaris is giving itself a new website, a new system of communication to end users and a retail network made up of 400 partners around the world including over 70 mono-brand stores. 2014 CALLIGARIS IS 100% ITALIAN AGAIN The Holding of the Calligaris family approves the purchase of the 40% of Calligaris S.p.A. a socio unico, which had been sold in 2007 to L Capital, a private equity fund of the LVMH group. Calligaris becomes even more Italian in a season that sees the shopping of our brands of fashion, design and luxury by foreign investors. This for Calligaris marks a re-launch with a new phase of expansion, more than ever consistent with the history of a company that, since its founding in 1923, believes with confidence in the future and in Italy. 2018 - 95th ANNIVERSARY   Currently present in 100 countries with over 620 points of sale and 3 Flagship Stores, Calligaris celebrated its 95th anniversary in truly global style. 2018 was also rich of news with many new projects that were presented during the year. 

További részletek
Funkió jellemző : összecsukható

vásárlási információk
Feltöltve: 2019. szeptember. 23.

(A műtárgyat eddig 665-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás

Eladási ár:
360 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKD030/Bp90/35] A kép mérete: 126 x 100 cm keret nélkül. Készült: Szén, tempera, Papír A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra fent "Szabó Z 72" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán kiállítási címke: Műcsarnoki törzslap 1973. X. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : "Leány portré" 1973
680 000 HUF
[FKD027/Bp4/60] A kép mérete: 60 x 82 cm keret nélkül. Készült: Olaj, pasztell, Papír (kasírozva) A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szabó Z 73" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.
Szabó Zoltán Angyalföldi : Holdfényes udvar 1973
430 000 HUF
[FKD019/Bp58/38] A kép mérete: 22 x 34 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885, Gödöllő, 1960) alkotása. Jelezve jobbra lent "Remsey (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1905-1909 között Budapesten az Iparrajziskolában tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett, ahol 1914-ig dolgozott. 1909-ben a KÉVE tagjai sorába választotta, s rendezésükben számos tárlaton vett részt. 1913-ban a nagybányai szabadiskolában képezte magát, majd a KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsbe és két ízben Münchenben is. 1924-ben egyik alapítója és elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének, majd létrehozta annak lapját, a Fáklyát. 1937-41 között a Nemzeti Figyelő munkatársaként dolgozott, 1952-ben tagja lett a Szinyei Alkotóközösségnek, 1960-ban pedig a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének. 1909-ben vett részt először a KÉVE tárlatán, 1920-ban újra. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben pedig a Szalmássy Galériában volt kiállítása. 1957-64 között több tárlatot is rendeztek műveiből Párizsban, de a KÉVE által alkotásai elkerültek berlini, düsseldorfi, bécsi, genfi, nürnbergi, lipcsei seregszemlékre is. Remsey hosszú pályájának kezdete a szecesszió stílusirányzatához kapcsolódott. Részt vett a szecesszió eszmeiségének elkötelezett gödöllői művésztelep munkájában, s egészen haláláig Gödöllőn élt. Így nem csoda, ha mindvégig ápolta a művésztelep emlékét, mely saját pályáján is az első döntő jelentőségű inspirációt és művészetközösséget jelentette. Akárcsak Körösfői és Nagy Sándor, ő is szimbolikus sugallatú műveket alkotott, amelyekre a lapidáris formaalkotás, a stilizáció, a vonalkontúrok hangsúlyos szerepe, a homogén színsíkok alkalmazása volt jellemző. Gobelintervezéssel is foglalkozott. Díjak: Benczúr-díj; Hors Conours-oklevél, Bécs; Gödöllő város díszpolgára. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát gazdagítja (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent család, Önarckép). A budapesti Lónyai utcai református gimnázium számára 1942-ben egy freskót alkotott (A magyar reformáció szellemtörténete). (Éber, RI-NM, MMFRA, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Budapesten tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909-ben koll. kiállítása volt a KÉVE tárlat keretében. 1913-ban a nagybányai festőiskolában dolgozott. A KÉVE tagjaként ösztöndíjjal Párizsba is elkerült, de tanulmányutakat tett Bécsben, és Münchenben is. 1920-ban ismételten állított ki műveket a KÉVE tárlatán. 1923-ban a Helikonban, 1924-ben a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja volt. Alkotásait stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Több műve az MNG tulajdonában van. (Éber, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét az a kapcsolat segítette kibontakozni, amelyet Gulácsy Lajossal, Erdei Viktorral és Fülep Lajossal teremtett. A KÉVE tagja lett és ösztöndíjjal Párizsba került. Tanulmányutakat tett Bécsben és Münchenben, majd itthon a Gödöllői Művésztelepre került. Alapító tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban és 1947-ben a Szalmássy Galériában vett részt csoportos kiállításokon. Eleme a kompozíció, a sokalakos, a nagy csoportokat fölölelő képek problémája, amely képszerkesztő hajlandóságát, rendező képességét foglalkoztatja és alkalmat ad arra, hogy témáit a maga sajátos módján adja elő. Ez pedig a díszítő stilizálás nyelve. Képei síkszerűek, nagy dekoratív színfoltok mozaikszerű együttesei, amelyek erőteljes kontúrhatásukkal és fényproblémáikkal gobelin terveknek vagy üvegfestményeknek hatnak. Írói munkássága is számottevő. - Irod.: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői kismesterek. MTA 1981. I. 441. Művészeti lexikon I-IV. Festő, költő és író. Bp.-en, Bécsben és Münchenben tanult, majd a gödöllői művésztelep tagja lett. Számos külföldi kiállításán kívül 1909-ben és 1920-ban kollektív kiállítása nyílt a KÉVE-tárlat keretében, 1923-ban a Helikon szalonjában, 1924-ben és 1944-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben és 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1947-ben a Szalmássy Galériában. 1957 és 1964 között Párizsban több kiállítást rendeztek műveiből. 1924-ben egyik alapítója s elnöke volt a Spirituális Művészek Szövetségének. Több műve (Énekeskoldusok, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, Szent Család, Önarckép stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. Szecessziósan stilizált, szimbolikus ihletésű képeivel expresszív hatásokra törekedett. Művészeti lexikon I-II. Budapesten tanult, azután a gödöllői művésztelep tagja volt. 1909. és 1920. kollektív kiállítása volt a Kéve tárlat keretében. 1923. a Helikon szalónjában, 1924. a Nemzeti Szalónban. A Spirituális Művészek Szövetségének tagja. Énekes koldusok c. olajfestménye a Székesfővárosi Múzeum, Anyám arcképe, Ködfoszlás a Dunán, Az irgalmas szamaritánius, a Szent Család és Önarckép c. művei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában vannak. Képeit stilizálja s főleg dekoratív hatásokra törekszik. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Művészeti tanulmányait Bécsben, Münchenben és a gödöllői művésztelepen végezte. 1907 óta szerepel a hazai és külföldi nyilvánosság előtt, az évek során több franciaországi és amerikai kiállítása volt. 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Nagykőrösön voltak gyűjteményes tárlatai. Számos külföldi művésztársaság tagja és kitüntetettje, 1920-ban Budapest város nagydíjával, 1969-ben Milánó ezüstérmével tüntették ki. - A szecesszióban gyökerező szimbolikus stílusa a harmincas években alakult ki; munkáit erős stilizáltság, olykor groteszk ábrázolás, sejtelmes színvilág jellemzi. Mondanivalói az ember sorskérdései körül forognak.
Remsey Jenő György : Falu
28 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[0X945/KCS] Szép állapotú, nagyon erős, fehér színű fa háromlábú, összecsukható olasz formatervezett szék garnitúra, 4 darab. A fém részen jelzés: CALLIGARIS SPA DESIGNER 1/0 (Antonio Calligaris) Ugyanezzel a címmel további 4 db szék még kapható. Összesen 8 egyforma szék vásárolható. Magasság: 76 cm Szélesség: 56 cm         Our history 1923 - THE BIRTH OF THE COMPANY Calligaris was founded in Manzano, in the province of Udine, in 1923, starting out as a small artisan laboratory created by Antonio Calligaris. There he produced the MAROCCA chair, with its wooden frame and caned seat, a typical product for the area that would later become known as the “chair district”. The cut and assembly of the wooden parts was mainly entrusted to the men, while the caning was carried out by women who went to the customers' homes and, in roughly two hours, were able to complete one chair.  1920-1960: THE FIRST PRODUCTIONS The workshop of Antonio Calligaris organizes its production, bringing in wood from the surrounding mountains and straw from the Friulan lagoon. The apprentices of the workshop are entrusted with colouring the straw, dyed with natural pigments. The machines are few, the majority of the work is still done manually and it is mainly women who take care of weaving the seats and putting the finishing touches on the chairs. In the 1950s, Romeo inherited his father’s business and was able to further develop it, also thanks to the economic boom of the post-war period.   1960-1980: CALLIGARIS IS AN INDUSTRY In the 60s, the economic boom coincides with the modernization of the calligaris family business: the business was passed on to the third Calligaris generation, to Alessandro and Walter, who put their faith in an automatic caning machine that could cane a seat in one minute and twenty seconds using synthetic fibres similar to straw. In subsequent years, production capacity continued to grow and the business gradually transformed into a well-structured industrial company, leader in a geographical area known worldwide as "the chair district", which begins to lay the groundwork for the conquest of other markets. Creation of the first catalog and the start of foreign exports. From that moment, Calligaris began to distribute its products to the final customer through dealers located across Italy and Europe. 1980-2000: FROM FIRM TO BRAND In 1986, Alessandro calligaris, the third generation of the family, takes over the presidency of the company. Calligaris expands its range with complete furnishing solutions: chairs, tables, furniture, beds, sofas, furnishing and decorative accessories. Wood is no longer the only material by which Calligaris measures its vocation to innovation, the company now also begins to work in metal, plastic, leather and glass. In 1998, the company opens its first American subsidiary in High Point (North Carolina). 2000-2012: CALLIGARIS 2.0 The last decade has been crucial for Calligaris to establish itself as a truly international company.In 2007, Calligaris Group is 40% owned by L Capital, a private equity fund sponsored by the luxury giant LVMH, giving rise to anew strategy of branding, communication (traditional and digital) andretail. In 2008 Calligaris opens its first Flagship Store in Milan, which is then followed in 2012 by a second one in Paris nel 2012. 2013 CALLIGARIS CELEBRATES 90 YEARS Calligaris' ninety years is a new starting point for exploring and reworking the trends of contemporary living.for its anniversary, calligaris is giving itself a new website, a new system of communication to end users and a retail network made up of 400 partners around the world including over 70 mono-brand stores. 2014 CALLIGARIS IS 100% ITALIAN AGAIN The Holding of the Calligaris family approves the purchase of the 40% of Calligaris S.p.A. a socio unico, which had been sold in 2007 to L Capital, a private equity fund of the LVMH group. Calligaris becomes even more Italian in a season that sees the shopping of our brands of fashion, design and luxury by foreign investors. This for Calligaris marks a re-launch with a new phase of expansion, more than ever consistent with the history of a company that, since its founding in 1923, believes with confidence in the future and in Italy. 2018 - 95th ANNIVERSARY   Currently present in 100 countries with over 620 points of sale and 3 Flagship Stores, Calligaris celebrated its 95th anniversary in truly global style. 2018 was also rich of news with many new projects that were presented during the year. 
Antonio Calligaris olasz designered szék 4db
360 000 HUF