Balogh Margit : "Óbuda" 1940

Eladási ár: 28 000 HUF

Leírás

[FKB782/Bp40/41]
A kép mérete: 44 x 22 cm keret nélkül.
Készült: Akvarell, Papír
A kép Balogh Margit (Mohács, 1898, Budapest, 1965) alkotása.
Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber)

Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber)

Művészeti lexikon I-II.
Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. július. 06.

(A műtárgyat eddig 765-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Balogh Margit : "Óbuda" 1940

[FKB782/Bp40/41] A kép mérete: 44 x 22 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Balogh Margit (Mohács, 1898, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Művészeti lexikon I-II. Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. július. 06.

(A műtárgyat eddig 765-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
28 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKA293/Bp64/16] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Tábor János alkotása. Jelezve jobbra lent "Tábor 941" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Budapesten végezte művészeti tanulmányait, itt is működött. 1913-tól állított ki alakos műveket, csendéleteket és grafikai műveket budapesti tárlatokon. 1924-től a Magyar Grafika című folyóirat munkatársaként dolgozott. Modern felfogású címlapokat és szedéspéldákat tervezett. Aktív tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. (Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Budapesten végezte tanulmányait, itt is működött. 1913-tól állított ki figurális műveket, csendéleteket és grafikai munkákat fővárosi kiállításokon. 1924-től a Magyar Grafika c. folyóirat munkatársaként dolgozott. Modern felfogású címlapokat és szedéspéldákat tervezett. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus Budapesten, ahol tanulmányait is végezte. 1913 óta állít ki figurális képeket, csöndéleteket és grafikai munkákat a fővárosi tárlatokon. 1924 óta évekig munkatársa a Magyar Grafika c. folyóiratnak, amelybe modern fölfogású címlapokat és szedéspéldákat tervezett. Tagja a Spirituális Művészek Szövetségének. – MTA
Tábor János : Tavasz 1941
30 000 HUF