Berán Lajos : Jelzett sportérem 1926 40g

Eladási ár: 62 000 HUF

Leírás

[2B150/FSZ]
Régi, jelzett plakett, sport érem.

Egyik oldalán csiga kürtjét fújó férfi akt, kezében babérkoszorú.
(Tritón, Poszeidón és Amphitrité fia)

Körben felirat:
MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG

Jelzés:
BERÁN LAJOS

Másik oldalán tavirózsa és bambusz felett kézzel vésett felirat:
1926 ÉVI TÚRADÍJ

Alatta beütött jelzés, lásd fotó.

Szélesség: 4.95 cm
Súly: 0.04 kg
Berán Lajos





Berán Lajos egyik műve: Szt. István 5 pengő 1938


Berán Lajos (Budapest, 1882. június 9. – Budapest, 1943. január 5.) magyar szobrász, éremművész. Testvére, Berán József labdarúgó, az FTC első csapatkapitánya.

 Életpályája
Telcs Edénél, majd Bécsben tanult képzőművészetet. 1903-tól csak éremművészettel foglalkozott, 1932-től az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett, ebben a beosztásában számos pénzérménk tervezőjévé vált. Nagy számban vésett arckép- és sportérmeket is, köztük Semmelweis Ignác, Fadrusz János, Kőrösi Csoma Sándor, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, ebben a műfajban talán a mai napig ő volt hazánkban a legtermékenyebb mester. Emléktáblákat, bélyegeket is tervezett. 2006-ban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Vésnökök és mesterek c. kiállításán Berán Lajos 28 db. éremművészeti alkotása volt kiállítva.

 Műveiből

Háborús emlékérem (1915) (Öntött bronz, átmérő 96 mm ; MNG)

Kálvin János érem

Alpár Ignác érem (1925) (Öntött bronz, 81 mm ; MNG)

Liber Endre érem[2](1932) (Vert bronz, 72 mm ; MNG)

Pázmány Péter érem (1935)

Több pengőérmét is tervezett és egyes forintérmékhez is felhasználták terveit.

Emléktáblák (pl. a Hatvani kapué az Astoriánál)

Bélyegtervek: Vöröskereszt (sorozat 6 f-es és 20 f-es névérték, 1942)

Rösler Endre operaénekes síremléke a Kerepesi temetőben.


 Kiállításaiból

Nemzeti Szalon (1902)

Kiállítás Milánóban (1906)

Nemzeti Szalon (1923)

Nemzeti Szalon (1925)

Nemzeti Szalon (1927)

OPKM Vésnökök és mesterek c. kiállítás (2006)


 Társasági tagság

Benczúr Társaság


Forrás: wikipedia

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 50-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Berán Lajos : Jelzett sportérem 1926 40g

[2B150/FSZ] Régi, jelzett plakett, sport érem. Egyik oldalán csiga kürtjét fújó férfi akt, kezében babérkoszorú. (Tritón, Poszeidón és Amphitrité fia) Körben felirat: MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG Jelzés: BERÁN LAJOS Másik oldalán tavirózsa és bambusz felett kézzel vésett felirat: 1926 ÉVI TÚRADÍJ Alatta beütött jelzés, lásd fotó. Szélesség: 4.95 cm Súly: 0.04 kg Berán Lajos Berán Lajos egyik műve: Szt. István 5 pengő 1938 Berán Lajos (Budapest, 1882. június 9. – Budapest, 1943. január 5.) magyar szobrász, éremművész. Testvére, Berán József labdarúgó, az FTC első csapatkapitánya.  Életpályája Telcs Edénél, majd Bécsben tanult képzőművészetet. 1903-tól csak éremművészettel foglalkozott, 1932-től az Állami Pénzverde művészeti vezetője lett, ebben a beosztásában számos pénzérménk tervezőjévé vált. Nagy számban vésett arckép- és sportérmeket is, köztük Semmelweis Ignác, Fadrusz János, Kőrösi Csoma Sándor, Erkel Ferenc, Petőfi Sándor, ebben a műfajban talán a mai napig ő volt hazánkban a legtermékenyebb mester. Emléktáblákat, bélyegeket is tervezett. 2006-ban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Vésnökök és mesterek c. kiállításán Berán Lajos 28 db. éremművészeti alkotása volt kiállítva.  Műveiből Háborús emlékérem (1915) (Öntött bronz, átmérő 96 mm ; MNG) Kálvin János érem Alpár Ignác érem (1925) (Öntött bronz, 81 mm ; MNG) Liber Endre érem[2](1932) (Vert bronz, 72 mm ; MNG) Pázmány Péter érem (1935) Több pengőérmét is tervezett és egyes forintérmékhez is felhasználták terveit. Emléktáblák (pl. a Hatvani kapué az Astoriánál) Bélyegtervek: Vöröskereszt (sorozat 6 f-es és 20 f-es névérték, 1942) Rösler Endre operaénekes síremléke a Kerepesi temetőben.  Kiállításaiból Nemzeti Szalon (1902) Kiállítás Milánóban (1906) Nemzeti Szalon (1923) Nemzeti Szalon (1925) Nemzeti Szalon (1927) OPKM Vésnökök és mesterek c. kiállítás (2006)  Társasági tagság Benczúr Társaság Forrás: wikipedia

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 50-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
62 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[FKC472/Bp403/49] A kép mérete: 50 x 40 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vígh Bertalan (Rimaszombat, 1890) alkotása. Jelezve jobbra fent "Vígh Bertalan" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa volt. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. 1914-ben a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1913-tól főleg figurális képeket, később széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus női alakokat állított ki a Műcsarnokban. Hadifogolyként karriert csinált az orosz társadalmi élet portréfestőjeként. (Éber, PZ-SzMF, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa volt. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. 1914-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1913-tól főleg figurális képeket, később széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus női alakokat állított ki a Műcsarnokban. Hadifogolyként karriert csinált az orosz társadalmi élet portréfestőjeként. (Éber, PZ-SzMF, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, Hegedüs László, Balló Ede és Ferenczy Károly növendékeként. Gömör vármegye ösztöndíjában részesült. Mint hadifogoly Turkesztán szinpompás viseletű vidékére került és ez hatott dús kolorizmusára. Hadifogolyként karriert csinált, az orosz társadalmi élet portréfestője volt. Festészetének központja a kiteljesedett szépségű asszony, őt veszi körül színes drapériák pompájával és e képeinek hangulatát akvarellszerű könnyed festői modorával is fokozza. - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp. 1943. Művészeti lexikon I-II. A bpesti képzőművészeti főiskolán Ferenczy Károly osztályán tanult. 1913 óta főleg figurális képeket, újabban széles ecsettel igen könnyedén festett, színdús, naturalisztikus egyes női alakokat állít ki a Műcsarnokban.
Vígh Bertalan : Asztali csendélet lila orgonákkal
380 000 HUF