Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

[FKB602/Bp303/55] A kép mérete: 37 x 47 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Ádámffy jelzéssel magyar festő 1940 körül alkotása. Jelezve balra lent "Ádámffy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[3196/21] Vegyes asztali csendélet, jelezve balra középen Nészeghy B. Olaj karton festmény, szép állapotú, eredeti, korhű blondel keretben, hibátlanul keretezve, azonnal falra rakható, ajándékozható állapotban. Szélesség: 65.5 cm Hosszúság: 87.5 cm   Mérete 68,5 x 50 cm, kerettel együtt 87,5 x 65,5 cm.   A kép mérete 68,5 x 50 cm  

[FKB782/Bp40/41] A kép mérete: 44 x 22 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Balogh Margit (Mohács, 1898, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Művészeti lexikon I-II. Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.

[FKC429/Bp305/209] A kép mérete: 20 x 26 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Magyar művész 1950 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép