Berghem pinxit : Tehenek

Eladási ár: 24 000 HUF

Leírás

[FKC708/Bp305/226]
A kép mérete: 17 x 24 cm keret nélkül.
Készült: Litográfia, Papír
A kép Berghem pinxit alkotása.
Jelezve balra lent "Berghem pinxit"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Témakör: Állatábrázolás

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. augusztus. 05.

(A műtárgyat eddig 195-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Berghem pinxit : Tehenek

[FKC708/Bp305/226] A kép mérete: 17 x 24 cm keret nélkül. Készült: Litográfia, Papír A kép Berghem pinxit alkotása. Jelezve balra lent "Berghem pinxit" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

További részletek
Hordozó: papír
Témakör: Állatábrázolás

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. augusztus. 05.

(A műtárgyat eddig 195-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
24 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC140/Bp302/95] A kép mérete: 19,5 x 29,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Gy. Molnár István (Kunhegyes, 1933) alkotása. Jelezve jobbra lent "Gy. Molnár (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Ezen kívül több külföldi seregszemlén mutatták be műveit. (Tokio-UNESCO kiállítás, Essen, Görögország, Moszkva, stb.). Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Már 1966-ban a Stúdió tárlatán díjat kapott. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Lírai művész. Alkatában, absztrahálásában, kifejezésében is. Kedvelt technikája a rézkarc, az egyéni "vaskarc" és a vegyes technikák (rézkarc vagy rézmetszet aquatintával). Számos irodalmi művet illusztrált (Madách, Kafka, Babits, stb.) Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója vezetőségének, jelenleg a Szinyei Társaságnak. 1970 óta él az új szentendrei művésztelepen. Dolgozott a nagyatádi, valamint a vilányi szobrász alkotótelepen. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum. (MÉ, Műv. 1966/2, B.K.: Műv. 1968/2, K.Gy.: Műv. 1970/10, K. Gy.: Műv.: 1986/4, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok adattára 1959-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendékeként. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken, önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban a szentendrei Ferenczy Múzeumban és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben kiállított a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1965-1967-ben a Berlini Intergrafikonon. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedverlt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Kovács Gyula: A festő mestersége. Molnár István Gy. képe. Művészet, 1986. 4. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-benm szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedvelt technikája a rézkarc, valamint a vegyes technikák (rézkarc v. rézmetszet aquatintával). (MÉ, Műv.-1966/2, K.Gy.: Műv.-1970/10) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1959-ben fejezte be tanulmányait, mestere Bernáth Aurél volt. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken; önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban Szentendrén és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén. Több pályázati és kiállítási elismerés birtokosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa főként intellektuális élményekből táplálkozik; a magány, az elidegenedés, a modern ember szorongása a leggyakoribb témája. Kedvelt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket, a sűrített előadásmódot.
Gy. Molnár István : "Termelő Szövetkezeti Csoport szervezése 1948"
24 000 HUF
[FK0881/Bp56/4] A kép mérete: 18 x 19 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Lacza Márta (Csepel, 1946) alkotása. Jelezve Lent "1982 " A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon tanítványa volt. Első önálló kiállítása 1975-ben volt. Ettől kezdve rendszeresen szerepel országos és külhoni kiállításokon, pályázatokon (Józsefvárosi Művelődési Ház, Stúdió Galéria Budapest, Bástya Galéria, Pesterzsébeti Múzeum, Csili Galéria, Várszínház Galéria, TV Galéria, Fórum Galéria, Szolnok, Miskolc, Siófok, Hamburg, Belgium stb.). 1980-1983 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1983-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkáin lényegében egyetlen témát variál sokoldalúan: molett, dús idomú nőalakok különböző szituációkban, helyzetekben. Technikában is változatosan adja elő a "Lacza-macákat": lágy, finom vonalú grafit-ceruzarajzokban, erőteljesebben fogalmazva színes ceruzával vagy krétával, expresszíven olajfestékkel vászon és egészen érzékenyen rézkarcban vagy hidegtűvel. (MÉ, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon tanítványa volt. Első önálló kiállítása 1975-ben volt. Ezt követően rendszeresen szerepelt országos kiállításokon, és pályázatokon (Józsefvárosi Művelődési Ház, Stúdió Galéria, Szolnok, Bástya Galéria, Pesterzsébeti Múzeum, Csili Galéria, Várszínház Galéria, TV Galéria, Fórum Galéria.). Alkotásai külföldön is bemutatásra kerültek. 1980-ban és 1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1983-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Művei - dús idomú nőalakjai - aprólékosan kidolgozott színesceruza rajzok, illetve sokszorosított grafikák. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1970-1974-ig a Képzőművészeti Főiskola felső tagozatán Sarkantyu Simon osztályán végezte művészeti tanulmányait. Első önálló kiállítása 1975-ben volt Budapesten a Józsefvárosi Művelődési Házban. Ezt követték 1976-ban Újpalotán, 1978-ban a Stúdió Galériában, 1979-ban Szolnokon és a Pesterzsébeti Múzeumban, 1980-ban a Csili Galériában, 1981-ben a Várszínház Galériában, 1982-ben a TV Galériában és a Siófoki Művelődési Központban, 1983-ban Bástya Galériában, 1984-ben Fórum Galériában és Miskolcon rendezett önálló kiállítást. 1975 óta rendszeresen szerepel országos tárlatokon és pályázatokon. Képei külföldön is bemutatásra kerültek. 1980-1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1983-ban pedig Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkái - dús idomú nőalakjai - aprólékosan kidolgozott színesceruza rajzok, ill. sokszorosított grafikák. Irod.: - ÖLK. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1967-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Utána elvégezte a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolát, majd 1970-1974 között a Képzőművészeti Főiskola felső tagozatát. 1974-ben kapott oklevelet. 1980-ban Derkovits ösztöndíjban részesült, 1978-1981 között évente egy-egy hónapig belgiumi művésztelepen dolgozott, ahol főleg kőrajzokat készített. Pályázatokon és kiállításokon számos díjat nyert. Sok-sok külföldi kiállításon szerepelt, itthon 1978-ban, 1979-ben, 1981-ben (Várszínház Galéria), és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban nyílt önálló kiállítása. - Főleg mint grafikus ismert, telt idomú alakjait többnyire színes ceruzával, leheletszerűen finom felülettel rajzolja, változatos helyzetekben.
Lacza Márta : "Fürge"
15 000 HUF
[1E798/095] Papír rézkarc üveglap mögött, hibátlan aranyozott keretben. Azonnal ajándékozható, falra akasztható állapotban van. Jelzés jobbra lent: DUDÁS JENŐ Magasság: 51 cm Szélesség: 60 cm Súly: 3.03 kg Dudás Jenő festő, grafikus Pándorfalu, 1902-10-17 Elhalálozott: Budapest, 1991. ? ?. 1920-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Benkhard Ágost, Varga Nándor Lajos. 1925-1927-ben Megyer-Meyer Antal iparművészeti tanár tanársegédje. 1927-től a Fővárosi Iparrajziskolában, 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított 1960-ig. 1934-1935-ben római, 1941-ben székelyföldi ösztöndíjas. A vonalas, tónusos, lavírozott rajz és rézkarc mellett festett olajjal és akvarellel – többnyire tájakat, főként Tihanyt és környékét – a tárgyi hitelesség és képszerű kifejezés, az érzékeny megformálás és színhatások egyéni ötvözetével. Mozaikot és üvegfestményt is tervezett. Irodalom LÁSZLÓ GY.: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1969 • Dürer Terem, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1940 • Magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest 1946 • Rippl-Rónai Társaság, Ernst Múzeum, Budapest 1948 • Képző- és iparművészeti kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest 1952 • Arcképkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1975 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazgazdasági Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Dudás Jenő : Legelésző tehenek
32 000 HUF