Csáki-Maronyák József (1910-2002): Új móló épül Tihany-révnél

Eladási ár: 500 000 HUF

Leírás

110x150 cm, olaj, vászon, sz.b.l.
Egy helyen minimális festék-lepergés látható.

Tulajdonságok

Hordozó: vászon
Jelzett: igen
Állapot:
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. április. 13.

(A műtárgyat eddig 1169-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: Átutalás

Csáki-Maronyák József (1910-2002): Új móló épül Tihany-révnél

110x150 cm, olaj, vászon, sz.b.l. Egy helyen minimális festék-lepergés látható.

További részletek
Hordozó: vászon
Jelzett: igen
Állapot:
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. április. 13.

(A műtárgyat eddig 1169-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: Átutalás

Eladási ár:
500 000 HUF
Elkelt tétel

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FK2668/Bp301/4] A kép mérete: 50,5 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Moldován István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja láltható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)
Moldován István : "Tanya"
80 000 HUF
[FKC066/Z030] A kép mérete: 57 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kacziány Aladár (Cserhátsurány, 1887, Budapest, 1978) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kacziányi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparművészeit Főiskolán és a Római Angol Művészakadémián végezte művészeti tanulmányait. Mesterei Újvári Ignác és Pap Henrik voltak. 1912-től a Műcsarnok állandó kiállítója volt. Művei számos külhoni tárlaton is sikert arattak (Hága, 1921; Bécs, 1924, velencei Biennálé, 1932). Tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. A társulat bemutatóink a Nemzeti Szalonban, majd az Új Szalonban rendszeresen szerepelt olajképekkel, akvarellekkel és rajzokkal. 1945 után részt vett három nemzeti kiállításon. Többnyire szimbolikus és dekoratív munkákat festett, itáliai tanulmányútja után a preraffaeliták műveivel rokon műveket alkotott. 1930-ban ő festette az egri minorita templom oltárképét. 1933-46 között a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. "Nő virággal" című képe a Magyar Nemzeti Galériában található, 1967-ben egy műve a pécsi Modern Képtárba került. Több díjat nyert. (ML, MÉL, Éber, Új Idők Lexikona/1938) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán és a római, angol művészakadémián tanult. Mesterei: Ujváry Ignác és Pap Henrik voltak. 1912-től kiállító művész és ettől kezdve a műcsarnoki tárlatok állandó kiállítója volt. Munkái számos külföldi kiállításon is sikert arattak. (Hága, 1921, Bécs, 1924, Velencei Biennálé, 1932). Itáliai tanulmányútja hatására a preraffaelíták műveivel rokon műveket alkotott. Tagja volt az 1924-ben alakult Spiritulális Művészek Szövetségének. Az egyesület kiállításain a nemzeti Szalonban, majd az Új Szalonban rendszeresen szerepelt olajképekkel, vízfestményekkel, rajzokkal. 1930-ban festette az egri minorita templom oltárképét. 1933-tól 1946-ig az Iparművészeti Főiskola tanára. Nő virággal c. képe a Magyar Nemzeti Galériában található. 1967-ben egy műve a Pécsi Modern Képtárba került, Tompa Kálmán gyűjteményének részeként. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Római Angol Művészakadémián végezte tanulmányait. Mesterei Újvári Ignác és Pap Henrik voltak. 1912-től a Műcsarnok állandó kiállítója volt. Művei számos külföldi kiállításon is sikert arattak (Hága - 1921, Bécs - 1924, Velencei Biennálé - 1932). Itáliai tanulmányútja hatására a preraffaelíták műveivel rokon műveket alkotott. Tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. Az egyesület kiállításain a Nemzeti Szalonban, majd az Új Szalonban rendszeresen szerepelt olajképekkel, akvarellekkel, rajzokkal. 1930-ban festette az egri minorita templom oltárképét. 1933-1946 k. a bp.-i Iparművészeti Iskola tanára volt. "Nő virággal" c. képe a MNG-ban található. 1967-ben egy műve a Pécsi Modern Képtárba került. Több díjat nyert. (ML, MÉL) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Az Iparművészeti Iskola tanára volt 1933-tól 1946-ig. Bp.-en és Olaszo.-ban végezte tanulmányait. 1912-ben állított ki először a Műcsarnokban, ahol 1945-ig állandó kiállító volt. Nagyobbára szecessziós hangvételű szimbolikus kompozíciókkal szerepelt (Öröm). 1919-ben műveiből kollektív kiállítást rendeztek a Nemzeti Szalonban, 1931-ben a Műcsarnokban. Számos külföldi kiállításon is szerepelt, több díj nyertese. Oltárképet festett az egri minorita templom részére. A felszabadulás után részt vett három nemzeti kiállításon. Nő virággal c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Művészeti lexikon I-II. Festő. Budapesten és Olaszországban végezte tanulmányait és nagyobbára kötött stílusú szimbolikus kompozíciókat (Öröm) és női alakokat (Virgilia stb.) állított ki Budapesten.
Kacziány Aladár : Két akt
260 000 HUF
[FK3392/Bp12/10] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Marosán Gyula (Budapest, 1915, Toronto, 1996) alkotása. Jelezve jobbra lent "Marosán 956. VII." A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült A hátoldalon a MNK Képzőművészeti Alap bíráló bizottság raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskola grafika szakán kezdte, majd 1933-34-ben Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult. A nyarakat a szolnoki és a kecskeméti művésztelepeken töltötte. 1935-ben az Ernst Múzeum rendezett önálló bemutatót alkotásaiból. Aba-Novák növendékeként feszes újklasszicista képekkel aratott korai sikereket, majd az 1930-as évek végétől a Kállai Ernő-féle "újromantika" jegyében expresszív-szürrealisztikus karakterű munkákat festett. Szürrealista próbálkozásai az 1940-es évek elejére tehetők. Ugyanekkor kísérletezett a figurativitás megújításával konstruktív-expresszionista képein. A Fővárosi Képtár, az Alkotás Művészház, a Műbarát és a Nemzeti Szalon kiállításain szerepelt velük. 1946-ban az Európai Iskolából kivált absztrakt művészek köréhez csatlakozott. 1946-47-ben szerepelt két csoportkiállításukon. 1946-ban a zürichi Moderne Ungarische Kunst, 1947-ben pedig a párizsi Réalités Nouvelles bemutatókon vett részt. 1957-ben Kanadába emigrált, Torontóban telepedett le. Haláláig itt dolgozott, számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. A '60-as évektől gyakran tett tanulmányutakat Európába. A kanadai évtizedek alatt a jellegzetesen avantgárd műfaj szinte minden fontosabb hagyományából merített. Alkotásainak egy részén Kurt Schwitters és az orosz konstruktivisták alkotásainak megismerésével kapcsolatos tanulságokat kamatoztatta, de hatással volt rá kortársai közül Raushenberg is. A kollázs-művészet egyik jelentős mestere volt. Kollázsait 1997-ben mutatták be a Kassák Múzeumban. Akvarelleket, linómetszeteket és tollrajzokat is alkotott, szobrászattal is foglalkozott. Torontóban létrehozta 1962-ben a Minotaur Galériát. Műv. díjak: a Szinyei Merse Fiatalok díja (1933), a Munka és Újjáépítés freskópályázat díja, a Yale and Town Manufacturing Co. Grafikai díja. Köztéri munkája: Magyarországi Szent Erzsébet (szobor, Hamilton, Kanada). Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a szombathelyi képtár, az Art Galery of Toronto és az Oshawa-i Robert Mc Laughlin Galéria (Japán). (MMK, K.K.: Műv. 1987/1, D.U.I.: Új Műv. 1996/3, Új Műv. 1997/3, K.K.: Új Műv. 1994/12) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Aba-Novák Vilmos festőiskolájában végezte. Vízfestményein a szabad asszociáció, az álomvilág fátyolosan könnyed, elröppenő, több rétegű és többértelmű jelentéstartalma jut kifejezésre. Tárgyi kapcsolódást nem találunk ott, ahol a művészi és a szürreális képzelet teremtette a formákat, átitatva azokat önmaga érzelmi világával, sajátos életszemléletével. 1946-ban az Európai Iskolából kivált absztakt művészek köréhez csatlakozott. 1957 óta Torontóban él. - Irod.: Hárs Éva-Romváry Ferenc: Modern Magyar Képtár, Pécs. 1981.; Keserű Ilona: Egy elfelejtett festő. Marosán Gyula kiállítása. Művészet, 1987. 1. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Iskola grafika szakán kezdte, majd 1933-34-ben Aba-Novák Vilmos festőiskolájában tanult. 1935-ben az Ernst Múzeum rendezett önálló kiállítást műveiből. Ekkor kapta meg a Szinyei Társaság Fiatalok díját. Akvarelljein a szabad asszociáció, az álomvilág fátyolosan könnyed, elröppenő, több rétegű, és többértelmű jelentéstartalma jut kifejezésre. Első absztrakt képeit 1939-ben festette, szürrealista próbálkozásai a 40-es évek elejére tehetők. Ugyanekkor kísérletezett a figurativitás megújításával konstruktív-expresszionista festményein. A Fővárosi Képtár, az Alkotás Művészház, a Műbarát és a Nemzeti Szalon kiállításain mutatkozott be velük. 1946-ban az Európai Iskolából kivált absztrakt művészek köréhez csatlakozott. 1946-47-ben szerepelt két csoportkiállításukon. 1946-ban a zürichi Moderne Ungarische Kunst, 1947-ben a párizsi Réalités Nouvelles kiállításokon vett részt. 1957-ben Kanadába emigrált, Torontóban telepedett le. Grafikai tevékenysége is jelentős volt. (MKK, K.K.: Műv.-1987/1)
Marosán Gyula : "Csendélet" 1956
250 000 HUF