Csíkszentmihályi Róbert : Eötvös Lóránd díj

Eladási ár: 16 000 HUF

Leírás

[1I104/X050]
Szép állapotú, kétoldalas bronz érem, bronz plakett.

Feliratok:
EÖTVÖS LÓRÁND DÍJ

Jelzés:
CSR

Szélesség: 6.7 cm
Súly: 0.195 kg
Csíkszentmihályi Róbert
éremművész, szobrász




Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1940
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban: 
Unikornis Csoport 
Visszatekintés - Csíkszentmihályi Róbert kiállítása 
Csíkszentmihályi Róbert és családja kiállítása 
Az év első kiállítása 
Csíkszentmihályi Róbert: Állati fejek 
Mesterek IV. Baranyay, Csíkszentmihályi, Ferdinánd, Hadik, Kőnig, Somorjai, Sulyok, Szentirmai, Vagyóczky kiállítása 
Csíkszentmihályi Róbert életmű kiállítása 
Tradíció és mesterség - Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Decsi Ilona Luca, Kéri Imre és Orosz István képzőművészek kiállítása 

Mesterei: Pátzay Pál, Szabó Iván.
1965: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Pátzay Pál, Szabó Iván. 1971: III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs; 1974: Munkácsy-díj; 1975: III. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díja; 1983: IV. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron; 1983: érdemes művész; 1988: Budapest Főváros Művészeti díja; 1995: szobrász koszorú (Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok); 2001: A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze. Tanulmányutak: 1972: Római Magyar Akadémia, Róma, 1978: India, 1980: Nemzetközi Alkotótelep (GR), 1982: Svédország, Római Magyar Akadémia, Róma. 1964 óta Szentendrén él. Pályája kezdetén a magyar szobrászat figurális tradícióihoz, elsősorban Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc munkásságához kötődik. Korai művei (Bociölő, 1963; Pihenő, 1967; Nagy Balogh János emlékére, 1969; Szarvas, 1970; Nemzedékek, 1969; Ébredés, 1970) természeti anyagokból, főként mészkőből és fából készülnek. Témáiban ember és természet viszonyát elemzi, plasztikáit alapvetően a matéria és tematika kölcsönhatásában kibontakozó lehetőségek, az anyag tulajdonságait a legteljesebb mértékben kiaknázó, ugyanakkor híven meg is őrző organikus szemlélet jellemzi. Formailag az absztrakció irányába mozdul az 1975-ben készült Aréna című sorozata, amely ló és lovas küzdelmét dolgozza fel, itt az anyagelvűséget egyre inkább a mondanivalót kiteljesítő erőteljes stilizáltság, expresszív szobrászi formanyelv váltja fel. Új aspektusokat vet fel a 70-es években készült munkái kapcsán az emlékműszobrászat terén (Háború, 1970; Az utolsó szarvas emlékműve, 1970; Hősi emlékmű, 1974). Ez utóbbinál a névtelen áldozatok tetemein magasba törő, a "hős" büsztjével megkoronázott oszlop nemcsak gondolatiságában fejezi ki ~ deheroizáló szándékait, hanem materiálisan is, az idő pusztítását magán viselő öntöttvas alkalmazásával. A 70-es, 80-as évek fordulóján a korszak művészetében is gyakori sorozatműveket készít. (Idő I-XXIV.) A 80-as évek elejétől az évtizeden végigvonulnak a szobrászi tőmondatokként is felfogható egy, illetve páros figurából álló kisbronzai, melyeken ~ az emberi kapcsolatok, sorsok, élethelyzetek drámaiságát jeleníti meg. (Anya, 1981; Figura, 1982; Legény, 1984; Pár, 1985; Flórián & Félix, 1990; Fiúk, 1991; Árpád & Albert). A 90-es években készült különös állat-ember figurákban egyesül a művész korai periódusában felvetett tematika a 80-as évek kisplasztikáinak expresszív mintázású formavilágával. A különböző emberi tulajdonságokat felvonultató groteszk és ironikus ember-állat ötvözetek nagyívű sorozatában ~ érzékeny jellemábrázoló készsége mutatkozik meg (Ködös reggel, 1994; Szárnyas, 1995; Kutyául, 1996; Nagyfiú, 1997). Munkásságában meghatározó helyet foglal el az éremművészet. Talán a műfaj intimitásából fakadóan úgy tűnik, e művek hangvétele plasztikáihoz viszonyítva moralizálóbb, érzelmesebb. Szinte a filmkamera optikáján keresztül láttatott térkivágat, az érmek formai határain belül kialakított kompozíció ~ távolságtartó, megfigyelő szemléletére utal.
Egyéni kiállítások
1970 • Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.)
1975 • Művelődési Központ, Tata
1980 • Mini Galéria [Deim Pállal], Miskolc
1982 • Palazzo Colonna, Marino (OL) • Kernstok Terem (kat.), Tatabánya
1984 • Szentendrei Képtár, Szentendre (gyűjt.) • Szabadtéri kiállítás, Boglárlelle • Dürer Terem [Gyulai Líviusszal]
1990 • G. de Jaargetijden [Krajcsovics Évával], Meppel (NL), Csontváry Terem, Pécs
1999 • Budapest Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1971 • Ötök [Asszonyi Tamás, ~, Götz János, Pataki Ferenc, Végh András], Műcsarnok, Budapest
1973 • FIDEM, Helsinki
1975 • FIDEM, Krakkó • III. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1976 • Magyar Éremantológia (1946-76), Ferenczy Múzeum, Szentendre
1978 • IV. India Triennale, Új-Delhi, India • Szabadtéri szoborkiállítás, Treptow Park, Berlin
1979 • FIDEM, Lisszabon • A kortárs magyar művészet tendenciái, Madrid • Nemzetközi Szabadtéri Szobor Biennálé, Skironio M., Polychronopoulos, Megara (GR)
1982 • Magyar Éremművészet, Puskin Múzeum, Moszkva, Ermitázs, Leningrád
1983 • FIDEM, Firenze
1984 • Modern magyar érmek, érmek és anti-érmek, London
1985 • FIDEM, Stockholm
1986 • XIV. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Padova
1993 • Szentendrei Művészek, Wertheim (D)
1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei Képtár, Szentendre
1995 • Helyzetkép, Műcsarnok, Budapest
1997 • Hat magyar művész, Galerie Signal, Dortmund
1998 • Modern Art Medals. FIDEM retrospektív kiállítás, Hága.
Művek közgyűjteményekben
Dante M., Ravenna
Fővárosi Képtár, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Városi Képtár-Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár.
Köztéri művei
Vadkan (mészkő, 1969, Tiszadob, Gyermekváros)
Az utolsó szarvas emlékműve (öntöttvas, 1970, Verdinborg)
Jankovich Ferenc síremléke (mészkő, 1974, Budapest, Farkasréti temető)
Háború (öntöttvas, 1974, Dunaújváros, Szoborpark)
A látomás tehene (mészkő, készült 1970-ben, 1976, Székesfehérvár, Május 1. tér)
Zene (körtefa, készült 1971-ben, 1977, Vác, Zeneiskola)
Boldog Erzsébet, Boldog Dominici János, Boldog Hedvig (mészkő, 1980, Róma, Szent Péter-bazilika altemploma, Magyarok Nagyasszonya Kápolnája)
Zene (mészkő, 1983, Budapest, Kálvin tér)
A jerikói vak, Az emmauszi tanítványok, Krisztus és Tamás (bronz, 1984, Budapest, Batthyány tér, a Szent Anna-templom oltárának domborművei)
Szobor őzbakkal (mészkő, 1984, Bischofsheim, Vásárlóközp.)
Tűzszerész emlékmű (mészkő, 1985, Budapest, Tábor u.)
Térelválasztó plasztika (festett fa, készült 1978-ban, 1986, Szolnok, Kórház)
Szent Ferenc (mészkő, 1986, Szentendre, Ferences Gimnázium)
Kálvária (bronz dombormű, 1988, Ábrahámhegy)
Krisztus (mahagóni, 1989, Kismaros)
Európa elrablása (bronz, 1993, Budapest, Inter-Európa Bank)
Fülep Lajos emléktáblája (bronz, 1997, Baja)
"Budapest a Duna gyöngye", Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulójára (mészkő, 1998, Budapest, Március 15. tér).
Irodalom
PERNECZKY G.: Túl a naturalizmuson?, Élet és Irodalom, 1970. augusztus 8.
Szentendre legújabb követe ~, Kortárs, 1974/6.
JUHÁSZ F.: ~ről, Új Írás, 1976/7.
WEHNER T.: (kat., bev. tan., Tatabánya, Kernstok Terem)
L. KOVÁSZNAI V.: ~ Szentendrén, Kritika, 1985/1.
Szentendrei szobrászok, Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből, Szentendre, 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
V. L. KOVÁSZNAI: Hungary. Modern Art Medals. A retrospective. FIDEM XXVI. (kat., Hága, 1998).
Tv
1971: TV Galéria, I. Ker. Művelődési Ház, Budapest
Sasvári Edit


Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2022. április. 11.

(A műtárgyat eddig 560-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Csíkszentmihályi Róbert : Eötvös Lóránd díj

[1I104/X050] Szép állapotú, kétoldalas bronz érem, bronz plakett. Feliratok: EÖTVÖS LÓRÁND DÍJ Jelzés: CSR Szélesség: 6.7 cm Súly: 0.195 kg Csíkszentmihályi Róbert éremművész, szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1940 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Unikornis Csoport  Visszatekintés - Csíkszentmihályi Róbert kiállítása  Csíkszentmihályi Róbert és családja kiállítása  Az év első kiállítása  Csíkszentmihályi Róbert: Állati fejek  Mesterek IV. Baranyay, Csíkszentmihályi, Ferdinánd, Hadik, Kőnig, Somorjai, Sulyok, Szentirmai, Vagyóczky kiállítása  Csíkszentmihályi Róbert életmű kiállítása  Tradíció és mesterség - Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Decsi Ilona Luca, Kéri Imre és Orosz István képzőművészek kiállítása  Mesterei: Pátzay Pál, Szabó Iván. 1965: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Pátzay Pál, Szabó Iván. 1971: III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs; 1974: Munkácsy-díj; 1975: III. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díja; 1983: IV. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron; 1983: érdemes művész; 1988: Budapest Főváros Művészeti díja; 1995: szobrász koszorú (Helyzetkép/Magyar Szobrászat, Műcsarnok); 2001: A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze. Tanulmányutak: 1972: Római Magyar Akadémia, Róma, 1978: India, 1980: Nemzetközi Alkotótelep (GR), 1982: Svédország, Római Magyar Akadémia, Róma. 1964 óta Szentendrén él. Pályája kezdetén a magyar szobrászat figurális tradícióihoz, elsősorban Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc munkásságához kötődik. Korai művei (Bociölő, 1963; Pihenő, 1967; Nagy Balogh János emlékére, 1969; Szarvas, 1970; Nemzedékek, 1969; Ébredés, 1970) természeti anyagokból, főként mészkőből és fából készülnek. Témáiban ember és természet viszonyát elemzi, plasztikáit alapvetően a matéria és tematika kölcsönhatásában kibontakozó lehetőségek, az anyag tulajdonságait a legteljesebb mértékben kiaknázó, ugyanakkor híven meg is őrző organikus szemlélet jellemzi. Formailag az absztrakció irányába mozdul az 1975-ben készült Aréna című sorozata, amely ló és lovas küzdelmét dolgozza fel, itt az anyagelvűséget egyre inkább a mondanivalót kiteljesítő erőteljes stilizáltság, expresszív szobrászi formanyelv váltja fel. Új aspektusokat vet fel a 70-es években készült munkái kapcsán az emlékműszobrászat terén (Háború, 1970; Az utolsó szarvas emlékműve, 1970; Hősi emlékmű, 1974). Ez utóbbinál a névtelen áldozatok tetemein magasba törő, a "hős" büsztjével megkoronázott oszlop nemcsak gondolatiságában fejezi ki ~ deheroizáló szándékait, hanem materiálisan is, az idő pusztítását magán viselő öntöttvas alkalmazásával. A 70-es, 80-as évek fordulóján a korszak művészetében is gyakori sorozatműveket készít. (Idő I-XXIV.) A 80-as évek elejétől az évtizeden végigvonulnak a szobrászi tőmondatokként is felfogható egy, illetve páros figurából álló kisbronzai, melyeken ~ az emberi kapcsolatok, sorsok, élethelyzetek drámaiságát jeleníti meg. (Anya, 1981; Figura, 1982; Legény, 1984; Pár, 1985; Flórián & Félix, 1990; Fiúk, 1991; Árpád & Albert). A 90-es években készült különös állat-ember figurákban egyesül a művész korai periódusában felvetett tematika a 80-as évek kisplasztikáinak expresszív mintázású formavilágával. A különböző emberi tulajdonságokat felvonultató groteszk és ironikus ember-állat ötvözetek nagyívű sorozatában ~ érzékeny jellemábrázoló készsége mutatkozik meg (Ködös reggel, 1994; Szárnyas, 1995; Kutyául, 1996; Nagyfiú, 1997). Munkásságában meghatározó helyet foglal el az éremművészet. Talán a műfaj intimitásából fakadóan úgy tűnik, e művek hangvétele plasztikáihoz viszonyítva moralizálóbb, érzelmesebb. Szinte a filmkamera optikáján keresztül láttatott térkivágat, az érmek formai határain belül kialakított kompozíció ~ távolságtartó, megfigyelő szemléletére utal. Egyéni kiállítások 1970 • Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.) 1975 • Művelődési Központ, Tata 1980 • Mini Galéria [Deim Pállal], Miskolc 1982 • Palazzo Colonna, Marino (OL) • Kernstok Terem (kat.), Tatabánya 1984 • Szentendrei Képtár, Szentendre (gyűjt.) • Szabadtéri kiállítás, Boglárlelle • Dürer Terem [Gyulai Líviusszal] 1990 • G. de Jaargetijden [Krajcsovics Évával], Meppel (NL), Csontváry Terem, Pécs 1999 • Budapest Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1971 • Ötök [Asszonyi Tamás, ~, Götz János, Pataki Ferenc, Végh András], Műcsarnok, Budapest 1973 • FIDEM, Helsinki 1975 • FIDEM, Krakkó • III. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest 1976 • Magyar Éremantológia (1946-76), Ferenczy Múzeum, Szentendre 1978 • IV. India Triennale, Új-Delhi, India • Szabadtéri szoborkiállítás, Treptow Park, Berlin 1979 • FIDEM, Lisszabon • A kortárs magyar művészet tendenciái, Madrid • Nemzetközi Szabadtéri Szobor Biennálé, Skironio M., Polychronopoulos, Megara (GR) 1982 • Magyar Éremművészet, Puskin Múzeum, Moszkva, Ermitázs, Leningrád 1983 • FIDEM, Firenze 1984 • Modern magyar érmek, érmek és anti-érmek, London 1985 • FIDEM, Stockholm 1986 • XIV. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Padova 1993 • Szentendrei Művészek, Wertheim (D) 1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei Képtár, Szentendre 1995 • Helyzetkép, Műcsarnok, Budapest 1997 • Hat magyar művész, Galerie Signal, Dortmund 1998 • Modern Art Medals. FIDEM retrospektív kiállítás, Hága. Művek közgyűjteményekben Dante M., Ravenna Fővárosi Képtár, Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Városi Képtár-Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár. Köztéri művei Vadkan (mészkő, 1969, Tiszadob, Gyermekváros) Az utolsó szarvas emlékműve (öntöttvas, 1970, Verdinborg) Jankovich Ferenc síremléke (mészkő, 1974, Budapest, Farkasréti temető) Háború (öntöttvas, 1974, Dunaújváros, Szoborpark) A látomás tehene (mészkő, készült 1970-ben, 1976, Székesfehérvár, Május 1. tér) Zene (körtefa, készült 1971-ben, 1977, Vác, Zeneiskola) Boldog Erzsébet, Boldog Dominici János, Boldog Hedvig (mészkő, 1980, Róma, Szent Péter-bazilika altemploma, Magyarok Nagyasszonya Kápolnája) Zene (mészkő, 1983, Budapest, Kálvin tér) A jerikói vak, Az emmauszi tanítványok, Krisztus és Tamás (bronz, 1984, Budapest, Batthyány tér, a Szent Anna-templom oltárának domborművei) Szobor őzbakkal (mészkő, 1984, Bischofsheim, Vásárlóközp.) Tűzszerész emlékmű (mészkő, 1985, Budapest, Tábor u.) Térelválasztó plasztika (festett fa, készült 1978-ban, 1986, Szolnok, Kórház) Szent Ferenc (mészkő, 1986, Szentendre, Ferences Gimnázium) Kálvária (bronz dombormű, 1988, Ábrahámhegy) Krisztus (mahagóni, 1989, Kismaros) Európa elrablása (bronz, 1993, Budapest, Inter-Európa Bank) Fülep Lajos emléktáblája (bronz, 1997, Baja) "Budapest a Duna gyöngye", Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulójára (mészkő, 1998, Budapest, Március 15. tér). Irodalom PERNECZKY G.: Túl a naturalizmuson?, Élet és Irodalom, 1970. augusztus 8. Szentendre legújabb követe ~, Kortárs, 1974/6. JUHÁSZ F.: ~ről, Új Írás, 1976/7. WEHNER T.: (kat., bev. tan., Tatabánya, Kernstok Terem) L. KOVÁSZNAI V.: ~ Szentendrén, Kritika, 1985/1. Szentendrei szobrászok, Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992 V. L. KOVÁSZNAI: Hungary. Modern Art Medals. A retrospective. FIDEM XXVI. (kat., Hága, 1998). Tv 1971: TV Galéria, I. Ker. Művelődési Ház, Budapest Sasvári Edit Forrás: artportal.hu

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2022. április. 11.

(A műtárgyat eddig 560-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
16 000 HUF
Elkelt tétel

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[1H914/X033] Szép, hibátlan állapotú, kétoldalas bronzplakett, bányászati kitüntetés díszdobozban. Rajta felirat: SOLTZ VILMOS 1833-1901 ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET MCMLXVII Gravírozva: 40 ÉVES TAGSÁGÉRT ÁRVAY LÁSZLÓ OKL. KOHÓMÉRNÖK Súly: 0.29 kg Sóltz Vilmos    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Sóltz Vilmos Született 1833. december 8.[1][2] Svedlér Elhunyt 1901. október 12. (67 évesen)[1][2] Budapest Foglalkozása feltaláló Sírhely Fiumei Úti Sírkert Sóltz Vilmos (Scholz, Scholcz, Scholtz, Solcz) (Svedlér, 1833. december 8. – Budapest, 1901. október 12.) magyar kohómérnök.  Pályafutása 1854–1858 között a selmecbányai akadémián tanult bányászatot és kohászatot, ezt követően állami szolgálatba lépett. 1858–1859-ben a fejérpataki kincstári vasgyárban gyakornok, 1859–1860-ban a pénzügyminisztérium által, a csehországi Přibramban szervezett tanfolyamon vett részt, gépészetet, mechanikát tanult. 1861–től Máramaros vármegyében dolgozott. 1861 és 1863 között Fejérpatakon volt gyakornok, majd ellenőr, 1864-től 1867-ig Kabolapojánán kohómester, majd 1867–1869-ben Fejérpatakon a kohászat vezetője volt. 1869–1871-ben a turjaremetei vasgyárban felügyelő, utána a diósgyőri, később a besztercebányai vasgyárakban volt mérnök. 1873-tól 1881-ig töltötte be a tiszolci vasgyár vezetői (kohófelügyelő) funkcióját. 1881-ben meghívták a Selmeci Akadémiára a vaskohászat–vasgyártás tanszék vezetőjének. Innen vonult nyugállományba 1901-ben. Az Akadémiának 1892–től 1896-ig vezetője is volt – igazgatóhelyettesi beosztásban. E tevékenysége alatt az oktatás és a szervezet jelentősen korszerűsödött. Selmecbányán 1891–1892-ben a Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke volt, majd ebből – Sóltz jelentős közreműködésével – 1892. június 27-én alakult meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE), aminek nyugdíjba meneteléig ügyvezető alelnöke is volt. Nyugdíjas élete rövid volt, még 1901-ben elhunyt. 1904. szeptember 25-én állított síremléke a Kerepesi temetőben áll (28–8–21), Damkó József és Hikisch Rezső munkája. Igen jelentős a szakirodalmi munkássága, sok szakcikkét az OMBKE lapjában, a Bányászati és Kohászati Lapokban tette közzé. Szakmai tevékenysége során számos találmányt dolgozott ki. Tiszteletére az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, alapításának 75. éves jubileumán, 1967-ben Sóltz Vilmos emlékérmet alapított – az egyesületi élet fejlesztésében szerzett érdemek elismerésére.  Kitüntetései, címei, tisztségei III. osztályú Vaskorona–rend Magyar királyi bányafőtanácsos az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tb.tagja Selmec- és Bélabánya királyi bányaváros törvényhatósági bizottságának tagja  Találmányai Folytonosan működő vízgázfejlesztő készülék; Sóltz–féle acélpest; Sóltz–féle adagoló és gázfogó készülék nagyolvasztókhoz.  Forrás: wikipédia 
Soltz Vilmos bányász bronzplakett díszdobozban 1967
8 800 HUF
[1M123/X000] Kétoldalas plasztikus bronz plakett, emlék plakett. Ötágú csillag alatt felirat: FELSZABADULÁSUNK 40. ÉVFORDULÓJÁN MISKOLC VÁROS TANÁCSA Jelzés: CLS (CSL) Szélesség: 9.8 cm Súly: 0.35 kg Szabolcs Péter szobrász Diósgyőr, 1942-09-22 Névváltozat: Przetacznik Szabolcs 1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szabó Iván, Somogyi József. 1967-től Zalaegerszegen él. 1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem, Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj; 1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja; Szocialista Kultúráért kitüntetés; 1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja; 1984: Munkácsy-díj. Kezdetektől a mintázás, a lágy anyagból készített plasztika határozza meg munkásságát. ~ alapvetően bronzszobrász. Az Egervári Művésztelepen, a 70-es évek elején fával is dolgozott, később gyakran fa-fém kompozíciókat is készített, olykor egészen pop-artos fölfogásban (Göcsej, 80-as évek). A rézlemez domborításával is finom, érzékeny plasztikákat hozott létre. A feladat különlegessége olykor kemény, feszített komponálásra készteti (Tulipán, 1985, Zalaegerszeg, Dísz tér). Bronz plasztikáinak legfőbb értéke az érzelmi töltést hordozó érzékeny mintázásmód. Irodalom  ~ Munkácsy-díjas szobrászművész (kat., bev. tan., Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg, 1992) Huszonöt év munkái. ~ retrospektív tárlata, Új Művészet, 1993/1.  ~ szobrászművésszel, Pannon Tükör, 1996/6.  Zalaegerszeg, 2000. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Ifjúsági Ház, Zalaegerszeg 1982 • Színház, Körmend • Kőolajipari Vállalat, Zalaegerszeg 1986 • Balatoni Múzeum, Keszthely • Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa • Képcsarnok, Kecskemét 1989 • Mannheim (Német Szövetségi Köztársaság) 1994 • Művész Színház • Vármúzeum, Esztergom 2000 • Az én Millenniumom, CIB Bank, Zalaegerszeg. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • Pannonia Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1974 • Zalai művészek, Pécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Ifjúság a szocializmusban, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna 1976 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület, Műcsarnok, Budapest • V. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Fiatal művészek Magyarországról, Párizs 1977 • Nemzetközi Dante Biennálé, Ravenna • Művészet a Művészetben, Dél-Balatoni Kulturális Központ, Siófok 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1979 • Faszobrászat, Csontváry Terem, Pécs • Zalai művészek, Herszon (Szovjetunió) 1981 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1982 • Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep, Nyíregyháza • Magyar művészek, Tolbuchin (BG) • Zalai művészek, Zalaegerszeg, Keszthely • Szobrászat, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Zalai művészek, Gorizia (OL) 1987 • Dunántúli Tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest • VII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1996 • Corpus, Vaszary Képtár, Kaposvár • Vasarely Múzeum, Budapest 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Cséri Lajos : Miskolc felszabadulásának 40. évfordulója
9 000 HUF
[1P722/X154] Hibátlan állapotú, jelzett bronz plakett ló portréval, fa táblán. Körben felirat: XXII.C.S.I. C.A.A. HORTOBÁGY 1986 Rajta jelzés: S.Á. Magasság: 21 cm Szélesség: 16.5 cm Súly: 0.61 kg Somogyi Árpád szobrász   Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu
Somogyi Árpád : Hortobágyi lovas plakett 1986
12 000 HUF
[0F950/X043] Hibátlan állapotú kétoldalas bronz érem. Egyik oldalon felirat: ÉREMGYŰJTŐK HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZETE 1925 - 1989 Másik oldalon felirat: MOISES SZÉKELY DE SIMÉNFALVA Jelzés: TÓTH S. Szélesség: 4.2 cm Súly: 0.034 kg Tóth Sándor (1933) szobrász szobrász Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1933     Mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1951-1959: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1959-ben a művészeti főiskolák Tanácsköztársasági Pályázatának nagydíját nyerte el. 1959-1960-ban a Művészeti Alap ösztöndíjával a hódmezővásárhelyi telepen alkotott. 1961-ben Szegeden telepedett le és 1974-ig a Művészeti Gimnázium tanára. Ezt követően Nyíregyházán kapott műtermet, ahol alkotótevékenysége mellett eredményes szakköröket vezetett. Egy évtizedig volt a szabolcsi művészek szervezetének titkára. Számos szegedi és nyíregyházi szobrászművészt indított el a pályán. 1977-ben kezdeményezte a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep alapítását, az Alkotótelepi Tanácsnak indulástól fogva tagja. Főiskolás éveiben 1954-től nyaranta a hódmezővásárhelyi, 1969-ben a zsennyei, 1971-1975 között a villányi, 1973-ban a kecskeméti és oronskói (PL), 1974-1976 között, 1983-ban, 1985-ben, 1991-ben a nyíregyháza-sóstói, 1975-ben a burgaszi (BG), 1976-ban a potsdami (Német Demokratikus Köztársaság) és a zamosci (PL); 1977-ben a rzeszówi (PL), 1988-ban a palangai (Litvánia), a dzintari-i (Lettország) és a zsdennyevoni (UA), 1988-ban a körmöcbányai, 1992-ben a klaipédai (Litvánia) művésztelepen dolgozott. Eredményes munkásságát számos elismerés jelzi: 1962: Szegedi Nyári Tárlat III. díja; 1963: Szegedi Nyári Tárlat II. díja; 1964: Alföldi Tárlat díja, Gyula; 1968: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1969: Szocialista Kultúráért; 1970: Békéscsabai Alföldi Tárlat Nívódíja; 1972: Szegedi Nyári Tárlat díja; Szabadka Város díja; 1973: Békéscsabai Alföldi Tárlat Munkácsy Emlékérme; 1974: Firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi Éremverseny 3. díja; 1975: Felszabadulási Pályázat III. díja, Hódmezővásárhely; 1982: Munkácsy-díj; 1984: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1986: a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete az év legszebb egyesületi érme kitüntetése; 1989: Iserlohn Város díja; 1991: VI. Pál pápa ezüst Emlékérme; 1995: Ravenna Város Aranyérme; 1996: Hatvani Portré Biennálé díja; 1997: Hadtörténeti Múzem Kiállítási díja; Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala díja. Az 1986-1987-es tanévben az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára volt. Első kiállításain a szobrászati alkotások mellett festmények és rajzok is helyt kaptak. Rézlemez-domborításai és kisplasztikái témáit leginkább családja életéből vette. Realista stílusú - ritkán absztrakt felfogású (Madarak és halak sorozat, 1972) - alkotásai leggyakrabban bronzból készülnek, de jól bánik más anyagokkal is. Korábban gyakran készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat. Számos köztéri munkát készített, melyek között emléktáblák, emlékművek, büsztök, önálló térplasztikák sorakoznak. Legmonumentálisabb alkotásaként tarjuk számon a máriapócsi Bazilita templom kapuját. Vert és öntött érmeket is készít. Jelentős emlékérmeinek és orvosi vonatkozású érmeinek száma. Forrás: artportal.hu
Moises Székely de Siménfalva bronz érem
12 000 HUF