Csiky András : "Börzsönyi táj"

Eladási ár: 42 000 HUF

Leírás

[FKC319/Bp45/36]
A kép mérete: 21 x 28 cm keret nélkül.
Készült: Akvarell, Papír
A kép Csiky András (Zilah, 1894, Budapest, 1971) alkotása.
Jelezve balra lent "Csiky A. 955"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Egyéb
Csiky András festő- és fotóművész életrajza, művészi pályafutása

Csiky András 1894. február 28-án született Zilahon, Szilágy megyében.

Édesapja az erzsébetvárosi (Bihar megye) nemesi Csiky örmény családból származó dr. Csiky L. János. Édesanyja Verzár Róza, szintén nemesi örmény családból származott. András a tíz gyermekes család elsőszülöttje volt. Közülük 1971-ig nyolcan életben voltak.

Születése után nemsokára szülei Háromszék megyébe, Uzonba költöztek, ahol édesapja körorvosi állást kapott. Ide járt elemi iskolába. A középiskolát az erzsébetvárosi Magyar Királyi Állami Gimnáziumban végezte, ahol 1912-ben érettségizett. Az 1913/14-es tanévben a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója, rajztanári szakon.

1915. október 17-én katonai behívót kapott a Magyar Királyi 24-es Honvéd Gyalogezredhez. Rövidesen a galíciai frontra vitték, ahol 1918. április 14-én tartalékos hadapród lett, később, mint hadapród szakaszparancsnok-helyettest Károly csapatkereszttel tüntették ki, majd zászlósként orosz, később szovjet hadifogságba került. Jekaterinburg, Krasznojárszk, Petrográd, Riga voltak fogva tartásának helyei. Hadifogságának emlékeit ceruzavázlatokon örökítette meg. Pénzszerzés céljából, gyufaszálakból elkészítette egy krasznojárszki pravoszláv templom modelljét, amely hamar gazdára talált. Fogolytársaival műkedvelő színi előadásokat szerveztek, melyre a városból is érkezett nézőközönség. Ezekhez ő készítette a német nyelvű meghívókat és plakátokat. Szökési kísérletei eredménytelenek voltak. A fogságból 1921. október 20-án szabadult.

Hazatérésekor, korán, 1921. július 18-án elhunyt édesapját már nem találta életben. Ez részére azt is jelentette, hogy képzőművészeti főiskolai tanulmányait már nem folytathatta. Megélhetése biztosítása végett elsajátította Kolozsvárott Gárdinál a fényképész szakmát, és nagybátyjai támogatásával Tordán fényképészeti műtermet nyitott. A fényképészi munkát művészi színvonalon törekedett végezni. Eredményeiről 1929-1941 között nyert oklevelek és újságközlemények tanúskodnak.
Műtermi munkája mellett tájképeket és csendéleteket festett akvarellel, néha olajjal is. Torda környéki és erdélyi kirándulásokon látottak képezték tájképeinek üde témáit. Az 1940-es bécsi döntés után, az év szeptemberében bezárta tordai műtermét, ideiglenesen Kolozsvárra költözött, és ott OTI biztosítási ellenőrként dolgozott. Ez a kényszerű változás egy ideig bizonytalanságot idézett elő megszokott életmódjában. 1942 tavaszán Budapestre jött, és letelepedése után 1944-ig az MFI-HUNNIA filmgyárnak és az MTI-nek dolgozott. Más munkákat is vállalt, de túlnyomóan fényképezésből biztosította megélhetését. Minden szabad idejét kirándulással és festegetéssel töltötte. Festményei iránt megnőtt az érdeklődés, és művészeti körökben is elismerésben részesült.

Kellemes társasági magatartásával nagy ismeretségi körre tett szert. Társaságokba szeretettel fogadták be. Erről sok emlékkép tanúskodik.

A második világháború vége Ausztria területén érte, és ott 1945. március 30-án angol fogságba került, ahonnan 1946 nyarán szabadult. A nyugati pályaudvarra érkezve a magyar hatóságok azonban nem engedték a szerelvényről leszállni. Annyi lehetősége volt, hogy értesítette Magda húgát és Lajos öccsét, akikkel pár szót tudott váltani. A továbbiakban az 1946. augusztus 28-án kelt orvosi igazolás szerint Debrecenbe vitték, ahonnan ismét szovjet hadifogságba került. Ez alkalommal Lettországba, Valgába vitték. Erről az utóbbi fogságról is sok ceruzavázlat maradt fenn.

A hadifogságból 1947. augusztus 30-án érkezett haza, Budapestre. Megélhetése és nyugdíjának biztosítása érdekében dekorációs munkát vállalt, de festményeinek értékesítéséből is jövedelemhez jutott.

Üde, kiváló tájképei és ízlésesen jól megkomponált csendéletei iránt megnőtt az érdeklődés. Néhány olaj, zsírkréta és tempera képétől eltekintve túlnyomóan akvarellel festette képeit. Az utóbbiban kiváló ecsetkezelési technikára tett szert. Képei rendkívül gyorsan készültek el. Fáradhatatlanul dolgozott életkörülményeire és időjárás viszonyokra való tekintet nélkül.

Az 1950-es évek második felében három képpel szerepelt a Műcsarnokban rendezett kiállításon, ahol ezek el is keltek.

1956 és 1958 között az Új Képzőművészeti Munkaközösség tagja. Itt zsűrizték és értékesítették képeit. A munkaközösség megszüntetése után a Képzőművészeti Alaphoz került, amellyel kezdetben elfogadható volt a viszonya. Néhány képét eladták, három akvarelljét megvették, és ezekről készített másolatait képes levelezőlapként forgalmazták. Később ez a kapcsolat nem volt felhőtlen.

Képei sok magyar családnál megtalálhatók, de számos közülük külföldre került: Erdélybe, Ausztriába, Németországba, Svájcba, Franciaországba, Svédországba, Horvátországba, Kanadába, USA-ba, Ausztráliába, stb. Képeinek száma emiatt bizonytalan, de jó becsléssel 500-1000 közé tehető.

A családban is maradtak képek, mert szeretettel ajándékozott családi események alkalmával.

Budapesten halt meg 1971. november 16-án. A képek hálás birtokosai, rokonai és ismerősei szeretettel őrzik emlékét, és gondozzák sírját a Farkasréti temetőben.

Összeállította: Tutsek János fotóművész, Csiky András unokaöccse

forrás: https://www.bing.com/search?q=csiky+andr%C3%A1s+%C3%A9letrajz&qs=n&form=QBRE&sp=-1&lq=0&pq=csiky+andr%C3%A1+%C3%A9letrajz&sc=6-20&sk=&cvid=7F2C3EDDD2534916BD3C62DD3054D913&ghsh=0&ghacc=0&ghpl=

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. február. 06.

(A műtárgyat eddig 341-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Csiky András : "Börzsönyi táj"

[FKC319/Bp45/36] A kép mérete: 21 x 28 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Csiky András (Zilah, 1894, Budapest, 1971) alkotása. Jelezve balra lent "Csiky A. 955" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Egyéb Csiky András festő- és fotóművész életrajza, művészi pályafutása Csiky András 1894. február 28-án született Zilahon, Szilágy megyében. Édesapja az erzsébetvárosi (Bihar megye) nemesi Csiky örmény családból származó dr. Csiky L. János. Édesanyja Verzár Róza, szintén nemesi örmény családból származott. András a tíz gyermekes család elsőszülöttje volt. Közülük 1971-ig nyolcan életben voltak. Születése után nemsokára szülei Háromszék megyébe, Uzonba költöztek, ahol édesapja körorvosi állást kapott. Ide járt elemi iskolába. A középiskolát az erzsébetvárosi Magyar Királyi Állami Gimnáziumban végezte, ahol 1912-ben érettségizett. Az 1913/14-es tanévben a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója, rajztanári szakon. 1915. október 17-én katonai behívót kapott a Magyar Királyi 24-es Honvéd Gyalogezredhez. Rövidesen a galíciai frontra vitték, ahol 1918. április 14-én tartalékos hadapród lett, később, mint hadapród szakaszparancsnok-helyettest Károly csapatkereszttel tüntették ki, majd zászlósként orosz, később szovjet hadifogságba került. Jekaterinburg, Krasznojárszk, Petrográd, Riga voltak fogva tartásának helyei. Hadifogságának emlékeit ceruzavázlatokon örökítette meg. Pénzszerzés céljából, gyufaszálakból elkészítette egy krasznojárszki pravoszláv templom modelljét, amely hamar gazdára talált. Fogolytársaival műkedvelő színi előadásokat szerveztek, melyre a városból is érkezett nézőközönség. Ezekhez ő készítette a német nyelvű meghívókat és plakátokat. Szökési kísérletei eredménytelenek voltak. A fogságból 1921. október 20-án szabadult. Hazatérésekor, korán, 1921. július 18-án elhunyt édesapját már nem találta életben. Ez részére azt is jelentette, hogy képzőművészeti főiskolai tanulmányait már nem folytathatta. Megélhetése biztosítása végett elsajátította Kolozsvárott Gárdinál a fényképész szakmát, és nagybátyjai támogatásával Tordán fényképészeti műtermet nyitott. A fényképészi munkát művészi színvonalon törekedett végezni. Eredményeiről 1929-1941 között nyert oklevelek és újságközlemények tanúskodnak. Műtermi munkája mellett tájképeket és csendéleteket festett akvarellel, néha olajjal is. Torda környéki és erdélyi kirándulásokon látottak képezték tájképeinek üde témáit. Az 1940-es bécsi döntés után, az év szeptemberében bezárta tordai műtermét, ideiglenesen Kolozsvárra költözött, és ott OTI biztosítási ellenőrként dolgozott. Ez a kényszerű változás egy ideig bizonytalanságot idézett elő megszokott életmódjában. 1942 tavaszán Budapestre jött, és letelepedése után 1944-ig az MFI-HUNNIA filmgyárnak és az MTI-nek dolgozott. Más munkákat is vállalt, de túlnyomóan fényképezésből biztosította megélhetését. Minden szabad idejét kirándulással és festegetéssel töltötte. Festményei iránt megnőtt az érdeklődés, és művészeti körökben is elismerésben részesült. Kellemes társasági magatartásával nagy ismeretségi körre tett szert. Társaságokba szeretettel fogadták be. Erről sok emlékkép tanúskodik. A második világháború vége Ausztria területén érte, és ott 1945. március 30-án angol fogságba került, ahonnan 1946 nyarán szabadult. A nyugati pályaudvarra érkezve a magyar hatóságok azonban nem engedték a szerelvényről leszállni. Annyi lehetősége volt, hogy értesítette Magda húgát és Lajos öccsét, akikkel pár szót tudott váltani. A továbbiakban az 1946. augusztus 28-án kelt orvosi igazolás szerint Debrecenbe vitték, ahonnan ismét szovjet hadifogságba került. Ez alkalommal Lettországba, Valgába vitték. Erről az utóbbi fogságról is sok ceruzavázlat maradt fenn. A hadifogságból 1947. augusztus 30-án érkezett haza, Budapestre. Megélhetése és nyugdíjának biztosítása érdekében dekorációs munkát vállalt, de festményeinek értékesítéséből is jövedelemhez jutott. Üde, kiváló tájképei és ízlésesen jól megkomponált csendéletei iránt megnőtt az érdeklődés. Néhány olaj, zsírkréta és tempera képétől eltekintve túlnyomóan akvarellel festette képeit. Az utóbbiban kiváló ecsetkezelési technikára tett szert. Képei rendkívül gyorsan készültek el. Fáradhatatlanul dolgozott életkörülményeire és időjárás viszonyokra való tekintet nélkül. Az 1950-es évek második felében három képpel szerepelt a Műcsarnokban rendezett kiállításon, ahol ezek el is keltek. 1956 és 1958 között az Új Képzőművészeti Munkaközösség tagja. Itt zsűrizték és értékesítették képeit. A munkaközösség megszüntetése után a Képzőművészeti Alaphoz került, amellyel kezdetben elfogadható volt a viszonya. Néhány képét eladták, három akvarelljét megvették, és ezekről készített másolatait képes levelezőlapként forgalmazták. Később ez a kapcsolat nem volt felhőtlen. Képei sok magyar családnál megtalálhatók, de számos közülük külföldre került: Erdélybe, Ausztriába, Németországba, Svájcba, Franciaországba, Svédországba, Horvátországba, Kanadába, USA-ba, Ausztráliába, stb. Képeinek száma emiatt bizonytalan, de jó becsléssel 500-1000 közé tehető. A családban is maradtak képek, mert szeretettel ajándékozott családi események alkalmával. Budapesten halt meg 1971. november 16-án. A képek hálás birtokosai, rokonai és ismerősei szeretettel őrzik emlékét, és gondozzák sírját a Farkasréti temetőben. Összeállította: Tutsek János fotóművész, Csiky András unokaöccse forrás: https://www.bing.com/search?q=csiky+andr%C3%A1s+%C3%A9letrajz&qs=n&form=QBRE&sp=-1&lq=0&pq=csiky+andr%C3%A1+%C3%A9letrajz&sc=6-20&sk=&cvid=7F2C3EDDD2534916BD3C62DD3054D913&ghsh=0&ghacc=0&ghpl=

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akvarell

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. február. 06.

(A műtárgyat eddig 341-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
42 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X661/Z028] Régi, jelzett, hibátlan állapotú, fekete sárga mázas Gorka Lívia kerámia díszváza. Alján jelzés: GORKA LÍVIA Magasság: 20.4 cm Szélesség: 11 cm Súly: 0.635 kg Gorka Lívia keramikus Születési hely: Nógrádverőce Születési dátum: 1925 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Gorka Lívia keramikusművész életműkiállítása Mesterei: Gorka Géza. 1947-ben tett fazekas-mestervizsgát. Mestere édesapja, Gorka Géza volt. 1962: Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága, aranyérem; 1964: Munkácsy-díj; 1975: érdemes művész; Verőce díszpolgára. 1959-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, azóta saját műtermében alkot. Kézműves módszerrel dolgozik, saját készítésű mázakat alkalmaz. Magas tüzű, egyéni készítésű anyagokkal dolgozik, az agyagot fémmel ötvözi. Erőteljes plasztikai hatású munkáinak színvilága visszafogott. Egyéni kiállítások 1964 • Csók Galéria, Budapest • Festőterem, Sopron • Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Savaria Múzeum, Szombathely 1968 • Genf • Képcsarnok, Szeged 1977 • Műcsarnok, Budapest 1983 • Gülbaba köz 25. 1986 • Blaskovich Múzeum, Tápiószele 1994 • Három nemzedék, Gorka Múzeum, Nógrádverőce. Válogatott csoportos kiállítások 1955 • Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1958 • Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden 1959 • 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1962 • Ungerskt Konsthantverk, Stockholm 1962, 1964 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1964 • Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz • Nemzetközi kerámia kiállítás,Washington 1965 • 5. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968 • Mai magyar kerámia, Vár, Siklós 1968-1972, 1976, 1980-1988 • VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1970, 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil,Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza 1995 • XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest. Művek közgyűjteményekben Kecskeméti Képtár Victoria and Albert Museum, London. Köztéri művei Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE) Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház) Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház). Irodalom Vallomás, Budapest, 1979 ~-FOCHT G.: Három nemzedék. A Gorka Múzeum Verőcén, Budapest, 1994 Fiatal iparművészek, Szabad Művészet, 1955/9. FRANK J.: ~, Élet és Irodalom, 1964/5. MAJOR M.: ~ kiállítása elé, Magyar Építőművészet, 1964/6. kiállításán, Művészet, 1964/10. HETTEŠ, K.-RODA, P.: Moderne Keramik, Prága, 1965 SZELESI Z.: ~ kiállítása Szegeden, Művészet, 1968/12.  ~val, Műgyűjtő, 1970/2. N. DVORSZKY H.: ~, Művészet, 1973/3. kiállítása, Ipari Művészet, 1973/3. VADAS J.: Kiállítások, Élet és Irodalom, 1973. március 27. Forma Hungarica, Budapest, 1974 VADAS J.: Küklopsz edényei, Élet és Irodalom, 1987. október 9. Ős pottery, New Hungarian Quarterly, 1988/3. Három nemzedék. Gorka Géza, ~, Focht Géza, Magyar Iparművészet, 1994/5. Laczkó Ibolya Forrás: artportal.hu
Régi hibátlan Gorka Lívia kerámia váza 20.5 cm
56 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKA293/Bp64/16] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Tábor János alkotása. Jelezve jobbra lent "Tábor 941" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Budapesten végezte művészeti tanulmányait, itt is működött. 1913-tól állított ki alakos műveket, csendéleteket és grafikai műveket budapesti tárlatokon. 1924-től a Magyar Grafika című folyóirat munkatársaként dolgozott. Modern felfogású címlapokat és szedéspéldákat tervezett. Aktív tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. (Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Budapesten végezte tanulmányait, itt is működött. 1913-tól állított ki figurális műveket, csendéleteket és grafikai munkákat fővárosi kiállításokon. 1924-től a Magyar Grafika c. folyóirat munkatársaként dolgozott. Modern felfogású címlapokat és szedéspéldákat tervezett. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus Budapesten, ahol tanulmányait is végezte. 1913 óta állít ki figurális képeket, csöndéleteket és grafikai munkákat a fővárosi tárlatokon. 1924 óta évekig munkatársa a Magyar Grafika c. folyóiratnak, amelybe modern fölfogású címlapokat és szedéspéldákat tervezett. Tagja a Spirituális Művészek Szövetségének. – MTA
Tábor János : Tavasz 1941
30 000 HUF
[FKB782/Bp40/41] A kép mérete: 44 x 22 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Balogh Margit (Mohács, 1898, Budapest, 1965) alkotása. Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber) Művészeti lexikon I-II. Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.
Balogh Margit : "Óbuda" 1940
28 000 HUF