Deák Ébner Lajos : "Női képmás"

Eladási ár: 320 000 HUF

Leírás

[FKC865/Bp54/16]
A kép mérete: 43,5 x 34,5 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Vászon (kasírozva)
A kép Deák Ébner Lajos (Pest, 1850, Budapest, 1934) alkotása.
Jelezve jobbra lent "L. Ebner"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

A festmény hátoldalán MA (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja) raglap látható.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Deák-Ébner Lajos: Pest, 1850 - Budapest, 1934
Festő. 1868-73 között Münchenben tanult, rövid ideig járt a Képzőművészeti Akadémiára is. Bécsi kiállításon szerepelt először 1873-ben "Gyermek szőlővel" című képével. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, melynek hatására Párizsba költözött. Egy ideig a festői Barbizonban dolgozott, ahol Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal került barátságba. Munkácsy nagy hatással volt rá, a franciák közül pedig Bastien Lepage és J.F. Millet. 1874 nyarán Pettenkofen példájára Szolnokra ment, s ettől kezdve több mint egy évtizedig a nyarakat Szolnokon, a teleket Párizsban töltötte. Ekkor festette friss meglátású, közvetlen hangú, szolnoki népéletképeit, melyek nagy feltűnést keltettek, s jelentős sikert hoztak számára (Hazatérő aratók, 1881; Baleset a vásáron, Újoncok, 1883; A konyhakertben, 1885; Húsvéti körmenet; 1886). Ilyenfajta műveivel később is nagy sikereket ért el itthoni és külföldi kiállításokon. 1918-ban 214 alkotásából az Ernst Múzeum gyűjteményes tárlatot rendezett. 1934-ben a Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek képeiből. 1887-ben Mészöly Géza halála után a budapesti Állami Női Festőiskola igazgatójának hívták meg. 1889-1890-ben a Tihanyi Apátság freskóit festette Lotz Károllyal és Székely Bertalannal közösen, 1895-99-ben a Műcsarnok külső oszlopos előcsarnokának faliképeit. 1900 elejétől kevesebbet járt Szolnokra; a "Szolnoki piac" című sorozata kissé egyhangúvá vált (Baromfivásár, 1904; Edényvásár). Ösztöndíjak, művészeti díjak: Ráth-díj, 1883; Társulati Díj, 1885; Nagy Aranyérem (Antwerpen); Állami Vízfestmény Díj, 1919; Állami Nagy Aranyérem, 1930; Kis Állami Aranyérem (München); Ipoly-díj; a Képzőművészeti Társulat Életkép Nagydíja, 1927. Számos alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A szolnoki művésztelep jeles képviselője volt. (ML, Éber)

Tulajdonságok

Hordozó: vászon
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. március. 24.

(A műtárgyat eddig 306-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Deák Ébner Lajos : "Női képmás"

[FKC865/Bp54/16] A kép mérete: 43,5 x 34,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon (kasírozva) A kép Deák Ébner Lajos (Pest, 1850, Budapest, 1934) alkotása. Jelezve jobbra lent "L. Ebner" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán MA (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja) raglap látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Deák-Ébner Lajos: Pest, 1850 - Budapest, 1934 Festő. 1868-73 között Münchenben tanult, rövid ideig járt a Képzőművészeti Akadémiára is. Bécsi kiállításon szerepelt először 1873-ben "Gyermek szőlővel" című képével. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, melynek hatására Párizsba költözött. Egy ideig a festői Barbizonban dolgozott, ahol Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal került barátságba. Munkácsy nagy hatással volt rá, a franciák közül pedig Bastien Lepage és J.F. Millet. 1874 nyarán Pettenkofen példájára Szolnokra ment, s ettől kezdve több mint egy évtizedig a nyarakat Szolnokon, a teleket Párizsban töltötte. Ekkor festette friss meglátású, közvetlen hangú, szolnoki népéletképeit, melyek nagy feltűnést keltettek, s jelentős sikert hoztak számára (Hazatérő aratók, 1881; Baleset a vásáron, Újoncok, 1883; A konyhakertben, 1885; Húsvéti körmenet; 1886). Ilyenfajta műveivel később is nagy sikereket ért el itthoni és külföldi kiállításokon. 1918-ban 214 alkotásából az Ernst Múzeum gyűjteményes tárlatot rendezett. 1934-ben a Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek képeiből. 1887-ben Mészöly Géza halála után a budapesti Állami Női Festőiskola igazgatójának hívták meg. 1889-1890-ben a Tihanyi Apátság freskóit festette Lotz Károllyal és Székely Bertalannal közösen, 1895-99-ben a Műcsarnok külső oszlopos előcsarnokának faliképeit. 1900 elejétől kevesebbet járt Szolnokra; a "Szolnoki piac" című sorozata kissé egyhangúvá vált (Baromfivásár, 1904; Edényvásár). Ösztöndíjak, művészeti díjak: Ráth-díj, 1883; Társulati Díj, 1885; Nagy Aranyérem (Antwerpen); Állami Vízfestmény Díj, 1919; Állami Nagy Aranyérem, 1930; Kis Állami Aranyérem (München); Ipoly-díj; a Képzőművészeti Társulat Életkép Nagydíja, 1927. Számos alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A szolnoki művésztelep jeles képviselője volt. (ML, Éber)

További részletek
Hordozó: vászon
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. március. 24.

(A műtárgyat eddig 306-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
320 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y345/BX-10] Hibátlan állapotú, kobaltkék mázzal festett és aranyozott peremű Zsolnay pompadour étkészlet, süteményes készlet, kávés és teás készlet sok kiegészítővel. Aljukon több féle Zsolnay márkajelzés található. Az étkészlet darabjai: Étkészlet: - 2 darab nagy méretű fedeles leveses tál (18.5 x 24 x 33 cm) - 2 darab ovális pecsenyés kínáló tál (3.5 x 26 x 36.5 cm) - 2 darab szögletes tésztás tál (6.3 x 22.5 x 22.5 cm) - 2 darab kör alakú, magas falú zöldséges tál (7.4 x 25 cm) - 2 darab nagyméretű kör alakú kínáló tál (3.3 x 29.5 cm) - 12 darab leveses mélytányér (4.5 x 22 cm) - 14 darab lapostányér (3.3 x 23.5 cm) - 10 darab kistányér (1.8 x 16.5 cm) - 8 darab ovális kistányér, halastányér (3 x 17.6 x 24.5 cm) Leveses készlet: - 8 darab kétfülű leveses csésze (6.3 x 12.6 x 16.8 cm) - 8 darab alátét tányér (2.3 x 15.6 cm) Süteményes készlet: - 1 darab nagyméretű süteményes tál (2.3 x 24.5 cm) - 12 darab süteményes kistányér (2.5 x 19 cm) Teás és kávés készlet: - 1 darab bonbonier (13 x 12.5 x 16.5 cm) - 1 darab tejszín kiöntő (10.2 x 8.5 x 12 cm) - 8 darab teás csésze (6 x 10.1 x 12.5 cm) - 8 darab alátét tányér (2 x 15.5 cm) - 7 darab kávés csésze (4.7 x 7.5 x 9.4 cm) - 7 darab alátét tányér (1.8 x 12 cm) Kiegészítők: - 1 darab gyertyatartó (14.4 x 10 cm) - 2 darab csontostányér (2.4 x 15 x 21 cm) - 2 darab fűszertartó, sótartó (5.3 x 7.7 x 12.8 cm) - 4 darab kistálka, szószos tálka (3.7 x 7.6 cm) - 1 darab kisváza vagy eszköztartó (9.3 x 7.2 cm) - 1 darab kisméretű fogpiszkáló-tartó (5 x 4.8 cm) Súly: 42.245 kg
Zsolnay Pompadour porcelán étkészlet teás és kávés készlet kiegészítőkkel 126 darab
850 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.
Kézdi-Kovács László : Kutyasétáltató hölgy
220 000 HUF