[2B635/146] Olaj farost festmény, hibátlan aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: TM vagy MT Magasság: 44.5 cm Szélesség: 74.5 cm Súly: 1.65 kg

[2B636/132] Olaj farost festmény, festett keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Olvashatatlan jelzés jobbra lent: ... 2003 Magasság: 47.5 cm Szélesség: 66.5 cm Súly: 1.735 kg

[2B637/154] Olaj farost festmény hibátlan állapotú keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent: BARNA M. Magasság: 49.5 cm Szélesség: 59.5 cm Súly: 1.54 kg

[2B586/093] Régi, különleges, elegáns sétabot, sétapálca. A fogó részt három darab sólyomszem ásvány díszíti, egymástól réz gyűrűkkel közölve. Hosszúság: 88 cm Súly: 0.11 kg

[2B598/Y024] Falra akasztható, bronz címerpajzs alakú falitartón, ágon ülő kitömött madár, bagoly preparátum, erdei fülesbagoly preparátum. Latin neve: Asio otus. Magasság: 43 cm Szélesség: 21 cm Súly: 0.555 kg Erdei fülesbagoly  Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb, Magyarország leggyakoribb bagolyfaja.  Magyarországon rendszeresen fészkel, nem vonul. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Télire az állomány fel is szaporodik, mert északabbról is érkeznek egyedek. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető. 1995–2002 között hazánkban 6500–12 000 pár fészkelt. Az országos állományváltozás trendje nem ismert, mert azóta nincs elegendő adat.  Közepes nagyságú bagoly: testhossza 35–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–100 centiméter, testtömege pedig 220–435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket. A kis erdőfoltokat, a folyók ártereit, a parkokat, öreg temetőket kedveli. Ragadozó madár. Rágcsálókra vadászik nyílt területeken. Kedvence a mezei pocok; köpetei ezek koponyáival vannak tele. Havas teleken több madarat is megfog — főleg verebeket. Lesőhelyről csap le zsákmányára, de éjszaka hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokban 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik e helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre, nem repül el, csak nagy szemével kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver, ezzel üti agyon a lábával megfogott áldozatát. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti. (wikipédia) 

[2B597/Y006] Falra akasztható, talapzaton, ágon ülő, szép állapotú vadász preparátum, kitömött madár, vakvarjú. Latin neve nycticorax. Gémféle madár. Magasság: 42 cm Súly: 0.495 kg Nycticorax  A Nycticorax a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nem.  A Nycticorax-fajokat korábban a bakcsóformák (Nycticoracinae) alcsaládjába sorolták, azonban az új alaktani- és DNS-vizsgálatok alapján ezt a madárnemet áthelyezték a gémformák alcsaládjába. (wikipédia)    Bakcsó Leírás és életmód A mondókából mindenki által ismerős vakvarjúról kevesen tudják, hogy ez a név tulajdonképpen a bakcsót takarja. Népi nevének eredete nem a látására utal, hanem hangját utánozza.  Az egyik leggyakoribb hazai gémféle. Nagy telepei alakulhatnak ki, ezek közelében a kedvezőtlen változások miatt lokálisan sok pár költése meghiúsulhat. Szerencsére mára a nagy gémtelepek többsége védett területen található, ezekről pedig a természetvédelem megfelelően gondoskodik. Vonuló madár, március-április táján érkezik vissza afrikai telelőterületeiről. Az őszi vonulás szeptemberben kezdődik, de az időjárás függvényében el is húzódhat. Eurázsiában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában elterjedt gémféle. Nálunk legnagyobb számban ártéri ligeterdőkben költ, sokszor vegyes gémtelepen, ahol szürke gémek, kis kócsagok és kárókatonák társaságában fészkel. Ritkábban társulhatnak a közösséghez kis kárókatonák, üstökös gémek, batlák, sőt pásztorgémek is. Kisebb telepei halastavaknál is megtalálhatók, egyre nagyobb számban költ nádi gémtelepeken is. Vékony ágakból építi egyszerű fészkét. Tojásainak száma 3-5.  A költési idő körülbelül 3 hét. Mindkét szülő kotlik, a fiókák gondozásában a hím is részt vesz. Főleg éjszaka aktív, az alkonyati órákban csapatosan repülnek táplálkozóhelyeikre. A madarak lesben állva vadásznak, mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá. Kétéltűekkel, halakkal, rovarokkal táplálkoznak.  Kifejlett bakcsó Fiatal bakcsó (Forrás: https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-nycnyc)