Fehér Ilona (Iván Szilárdné) : "Halastó"

Eladási ár: 18 000 13 500 HUF

Leírás

[1S758/123]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Jelzés jobbra lent karcon kívül ceruzával:
FEHÉR ILONA

Kép címe balra lent:
HALASTÓ

Sorszám:
27/100

Magasság: 42 cm
Szélesség: 52.5 cm
Súly: 1.62 kg
Iván Szilárdné, Fehér Ilona
festő
Budapest, 1913-02-27

Elhalálozott: Budapest, 1983. augusztus 15.

Komáromi-Kacz Endre, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja volt. Az 1960-as évektől elsősorban grafikával foglalkozott.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben

 

Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. augusztus. 22.

(A műtárgyat eddig 354-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Fehér Ilona (Iván Szilárdné) : "Halastó"

[1S758/123] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Sorszámozott papír rézkarc, üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent karcon kívül ceruzával: FEHÉR ILONA Kép címe balra lent: HALASTÓ Sorszám: 27/100 Magasság: 42 cm Szélesség: 52.5 cm Súly: 1.62 kg Iván Szilárdné, Fehér Ilona festő Budapest, 1913-02-27 Elhalálozott: Budapest, 1983. augusztus 15. Komáromi-Kacz Endre, majd Bernáth Aurél tanítványa volt. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja volt. Az 1960-as évektől elsősorban grafikával foglalkozott. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. augusztus. 22.

(A műtárgyat eddig 354-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
18 000 helyett
13 500 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1456/Bp72/9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 29 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, foltmaratás, Papír A kép Csohány Kálmán (Pásztó, 1925, Budapest, 1980) alkotása. Jelezve Lent "Virágok és fák este, 4/5, Csohány Kálmán 1970 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. 1947-től a Magyar Iparművészeti Főiskolát látogatta. 1948-1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György irányításával folytatott művészeti tanulmányokat. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. 1952-től vett részt itthoni és külhoni kiállításokon. 1964-ben a velencei biennálén vett részt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt számos budapesti és vidéki tárlaton, Ausztriában, Itáliában, Bulgáriában, Lengyelországban, Hollandiában, Törökországban, Iránban, Argentínában, Angliában, Csehszlovákiában, Romániában, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Pauló-i Biennálén szerpelt grafikai alkotásaival. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj (1964, 1967); Munkácsy-emlékérem; Érdemes Művész; Tornyai-plakett; a Dürer Kiállítás Nagydíja; a IV. Miskolci Grafikai Biennále Nagydíja; Miskolc város tanácsának díja a III. Országos Grafikai Biennálén; a III. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; a Szakszervezetek Megyei Tanácsának különdíja a Békéscsabai XVI. Alföldi Tárlaton; Madách-emlékérem; Salgótarján Városának Pro Arte Plakettje és Aranydiplomája. 1988-ban Pásztó város díszpolgárává avatták (postumusz). Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége, költőisége jellemzi. Szülőföldje világát, emlékeit ábrázolja. Munkásságának jelentős része könyvillusztráció, irodalmi műhöz kötődő, egyéni rajz, rézkarc és litográfia. Akvarelleket is festett. 1957-től kerámiával is foglalkozott a hódmezővásárhelyi majolikagyárban. Egyedi kerámiákat, tálakat, vázakat és falképeket készített. Félszázánál több grafikai alkotása található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. Ezen kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a salgótarjáni Nógrádi Múzeum őrzi munkáit. 1996-ban Pásztón emlékmúzeuma nyílt. (MÉ, ML, MMK, MMR, Műv. 1989/11/12, KF, IF) Magyar festők és grafikusok adattára 1947-1952-ben végezte főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. 1952 óta szerepel a hazai és külföldi kiállításokon, résztvevője a nemzetközi grafikai biennáléknak. Budapesten (1965, 1973, 1977) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott; 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját, 1971-ben a Dürer-kiállítás nagydíját, 1972-ben a Dózsa-kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemzi. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szij Rezső - Kovács Rózsa gyűjteményében. - Irod.: Szij Rezső. Csohány Kálmán. Művész Élet 1. sz.; Solymári István: Csohány Kálmán Bp. 1976,; P. Sz. T. Művész Életrajzok Budapest, 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György tanítványa volt. 1952-től vett részt itthoni és külföldi kiállításokon. 1964-ben a Velencei Biennálén szerepelt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Ankarában, Buenos Aires-ben, Londonban, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Paulói Biennálén. 1958-61-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-67-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott. A Tornyai-plakett, val. a Munkácsy-emlékérem tulajdonosa. A Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját nyerte el. Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbólika tömörsége és költőisége jellemzi. Majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Számos könyvet illusztrált. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. (MÉ, ML, MMK, MMR) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait 1947-52 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Számos könyvet illusztrált, emellett majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Válogatott grafikai anyagát az 1964-i Velencei Biennalén mutatták be. 1965-ben a Dürer-teremben állították ki balladatömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. Állandó résztvevője volt műfaja hazai és nemzetközi rendezvényeinek. Budapesten (1965, 1973, 1978) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be önálló kollekciókkal. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálél nagydíját, 1971-ben a Dürer kiállítás nagydíját; 1972-ben a Dózsa kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a Vígadó Galériában és az olaszországi Alfonsine-ben, 1982-ben a Nemzeti Galériában rendezték meg. Szülőfalujában, Pásztón állandó kiállítása tekinthető meg. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemezte. Erőssége volt a tollrajz és a rézmetszet, de foglalkozott akvarellel és más grafikai technikákkal is.
Csohány Kálmán : "Virágok és fák este" 1970
41 250 HUF
[FK2712/Bp203/4] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 28 x 31 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép F. Antal Elemér (Felsőgelléri) (Budapest, 1896, Budapest, 1991) alkotása. Jelezve Lent "Hajnal Vellykének a grafika szerelmesének 1983 F. Antal Elemér" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1921-1928 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor növendéke volt. Egy ideig Olgyai Viktor ösztöndíjas tanársegédeként dolgozott. Tanulmányai előtt a kecskeméti, főiskolás korában nyaranta öt éven át, a miskolci művésztelepen dolgozott. 1922-től állított ki. Több hazai, valamint külföldi kiállításon szerepelt. Többnyire vízfestményeket festett impresszionisztikus oldottsággal, valamint fa- és linómetszeteket, rézkarcokat készített. Tagja volt a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. Díjak: Nemes Marcell-ösztöndíj (1921), a Szinyei Társaság elismerő dicsérete (1922) és a Szinyei Társaság kitüntető elismerése (1926). Művei megtalálhatók a londoni British Museumban és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. (Ladányi József adatközlése nyomán, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa. Grafikáival a Műcsarnok és a Szinyei Társaság kiállításain vett részt és több külföldi kiállításon is szerepelt. 1945 után rézkarcokat és akvarell tájképeket fest impresszionisztikus oldottsággal. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa volt. Több külföldi kiállításon is szerepelt. Akvarelleket és rézkarcokat készített impresszionisztikus oldottsággal. (Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa volt. Grafikáival a Műcsarnok és a Szinyei Társaság kiállításain vett részt, több külföldi kiállításon is szerepelt. A felszabadulás óta rézkarcokat és akvarell-tájképeket készít. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor növendékeként szerzett diplomát, majd a grafikai osztály tanársegédje lett. A Műcsarnok és a Szinyei Társaság tárlatain jelentkezett először munkáival a harmincas években; szerepelt Rómában, Barcelonában, Hágában, Stockholmban, Amsterdamban és Oslóban. Négy alkalommal díjazták a Szinyei Társaság rendezvényein. - Főként rézkarcokat és akvarell-tájképeket készít; festői modorát impresszionisztikus oldottság, a valóság romantikus, lírai átírása jellemzi.
F. Antal Elemér (Felsőgelléri) : "Hajnal" 1963
12 000 HUF
[FKB844/Bp40/44] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 24 x 31 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Kiss Terézia (Vecsés, 1928) alkotása. Jelezve lent "Mosónők, Kiss Teréz (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1953-ban végzett a főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. 1966-ban önálló kiállítással mutatkozott be. - Lírai hangvételű, természetelvű művész. Vízfestményekkel, kisgrafikákkal is foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. Csoportos kiállítások mellet 1966-ban és 1978-ban Budapesten, 1977-ben Simontornyán voltak önálló kiállításai. - Lírai hangvételű, természetelvű művész, kedvelt műfaja a tájkép és a figurális kompozíció. Akvarellel, kisgrafikával is foglalkozik.
Kiss Terézia : "Mosónők"
10 500 HUF
[1L275/108] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Jelzett, sorszámozott akvarellel színezett papír rézkarc keret nélkül. Jelzés jobbra lent: KOLOZSVÁRI G. MIKLÓS Kép címe, balra lent: "HÉTKÖZNAP" Sorszámozás: 15/1 Magasság: 60.4 cm Szélesség: 42.8 cm Súly: 0.055 kg Kolozsvári Grandpierre Miklós képzőművészBudapest, 1950-07-18 1964–1970-ig Szász Endre tanítványa. 24 évesen tagja a Fiatal Művészek Stúdiójának és a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, ahol olyan neves művészek támogatták pályafutása elején, mint Hinz Gyula, Barcsay Jenő, Kass János, Würz Ádám és Szász Endre. Közel 160 szépirodalmi könyvet illusztrált, emellett kiteljesedett festészete és szobrászművészete is. 1982 óta MAOE tag. Művészeti anatómiát adott elő Meiderichben és rendszeresen tanított az ausztriai Neumark alkotótelepen. 1980 óta állít ki külföldön, először európai, később a tengerentúli közönség ismeri meg a klasszikus képzőművészetből, a reneszánsz szépségéből táplálkozó szürrealista álmok felé hajló művészetét.   Publikáció Élet és Irodalom 1979. jún. 09. Zeitung für Frankfurt 1980. Olvasó Nép 1984/2. Daily News Bp. 1984. Le Soir 1984. Le Drapeau Rouge 1985. máj. 07. La Libre Belgique 1985. máj. 10. Westdeutsche Allgemeine Zeitung 1987. máj. 11. Rheinise Post 1987. máj. 11. Képes Újság 1992. Nógrád Krónika  1996. dec. 14. Gyűjtők, gyűjtemények 1998/3. Házak 2001/XII. Diplomata Magazin 2003/3–4. Szép Lak 2003/7. Impresszum 2004/7. Artmozaik 2004/2–3. Hohe Zeitung 2007. ápr. 16. Hohe Zeitung 2007. ápr. 18. KDB 2007. Bécsi Napló 2009/1–2. Egyéni kiállítások   Egyéni kiállítások 1974 • Szeged – Fiatal Művészek Klubja • Budapest – Műegyetem E Galéria 1979 • Budapest – Fiatal Művészek Klubja 1980 • Stockholm – Skriptor Horna • Frankfurt – Kunstauktionhaus Zandberg 1981 • Budapest – Rátkai Márton Művészklub 1982 • Sønderborg – Galéria • Budapest – Ferencvárosi Művelődési Központ 1984 • Bruxelles – Chateau Sainte-Anne • Budapest – Bástya Galéria 1985 • Wien – Galerie Vincent • Bruxelles – L’ Estampille 1986 • Budapest – Jókai Klub 1987 • Pécs – POTE • Pécs – Pécsi Grafikai Műhely • Meiderich – Kulturwerkstatt 1990 • Hinterbrühl – Höldrichs Mühle 1991 • Freudenstadt – Bilder Lang 1992 • Wien – Goldenes Kreuz • Wien – Moulin Rouge • Feldbach – Süd-Ost Journal 1993 • Klosterneuburg – Otto Riedel Galerie 1996 • Stockholm – City Art Gallery 1997 • Budapest – Ericcson Galéria 2000 • Rétság – TDK 2004 • Budapest – Uránia Nemzeti Filmszínház • Budapest – Volksbank 2005 • Szerencs – Rákóczi vár 2007 • Budapest – Euroklub • Idar-Oberstein – Heimat Muzeum Válogatott csoportos kiállítások   Csoportos kiállítások 1974 • Nyíregyháza 1975 • Sárospatak – Rákóczi vár • Budapest – Toldi Stúdió Mozi 1979 •  Harkány – Bolgár Múzeum •  Siklós – Vár Lovagterem 1983 •  Hódmezővásárhely – Tornyai János Múzeum 1991 •  Neumark – Dorfgalerie 2007 •  Budapest – Ericcson Galéria 2008 •  Budapest – KOGART Forrás: artportal.hu   
Kolozsvári Grandpierre Miklós : "Hétköznap"
67 500 HUF