Ferk Ilona : Karalábok

Verkaufspreis: 12 000 HUF

Leírás

[FKB719/FL-5]
A kép mérete: 23,5 x 37,5 cm keret nélkül.
Készült: Pittkréta, Papír
A kép Ferk Ilona (Újpest, 1943) alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Ho.: Debreceni Műhely raglapja.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza növendéke volt. Hazai csoportos és egyéni tárlatokon szerepelt. Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják. Művészpedagógusként is működik. (MÉ)

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1969-ben diplomázott az MKF-en, Fónyi Géza növendékeként. Ezt követően művészetpedagógusként helyezkedett el. 1979-ig több iskolában tanított, majd a Postás Műv. Közp. munkatársa lett. 1996 óta a Csokonai Műv. H. kiállításszervezője. Pasztellképei, tusrajzai, linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják lírai, intim formanyelven.
Ek: 1974: Józsefvárosi G.; 1976: Tokaj; 1978: Lila Isk., Újpalota; 1984: Nagy Balogh T.; 1989: FMK. (T. AN.)

Magyar festők és grafikusok adattára
1985-1969 Fónyi Géza vezetésével végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd művész-pedagógusként helyezkedett el. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben önálló tárlata volt a Józsefvárosi Művelődési Házban. – Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1969-ben Fónyi Géza növendékeként kapott diplomát, majd művészpedagógusként helyezkedett el. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben a Józsefvárosi Galériában, 1976-ban Tokajban, 1978-ban Újpalotán, a Lila Iskolában voltak egyéni tárlatai. – Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják intim, lírai formanyelven.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza növendéke volt. 1969-ben diplomázott. Ezt követően művészpedagógusként helyezkedett el, 1979-ig több iskolában tanított, majd a fővárosi Postás Művelődési Központ munkatársa lett. 1966 óta a Csokonai Művelődési Ház tárlatszervezője. 1974-től szerepel egyéni tárlatokon (Józsefvárosi Galéria, Újpalota, Nagy Balogh Terem, Fiatal Művészek Klubja, Tokaj). Pasztellképei, tusrajzai, linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják lírai, intim formanyelven. (KMML, Tasnádi András, MÉ)

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Témakör:

2021. January. 28.

(Das Produkt haben bisher 663-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:

Ferk Ilona : Karalábok


nützlich!
[FKB719/FL-5] A kép mérete: 23,5 x 37,5 cm keret nélkül. Készült: Pittkréta, Papír A kép Ferk Ilona (Újpest, 1943) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: Debreceni Műhely raglapja. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza növendéke volt. Hazai csoportos és egyéni tárlatokon szerepelt. Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják. Művészpedagógusként is működik. (MÉ) Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1969-ben diplomázott az MKF-en, Fónyi Géza növendékeként. Ezt követően művészetpedagógusként helyezkedett el. 1979-ig több iskolában tanított, majd a Postás Műv. Közp. munkatársa lett. 1996 óta a Csokonai Műv. H. kiállításszervezője. Pasztellképei, tusrajzai, linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják lírai, intim formanyelven. Ek: 1974: Józsefvárosi G.; 1976: Tokaj; 1978: Lila Isk., Újpalota; 1984: Nagy Balogh T.; 1989: FMK. (T. AN.) Magyar festők és grafikusok adattára 1985-1969 Fónyi Géza vezetésével végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd művész-pedagógusként helyezkedett el. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben önálló tárlata volt a Józsefvárosi Művelődési Házban. – Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1969-ben Fónyi Géza növendékeként kapott diplomát, majd művészpedagógusként helyezkedett el. Csoportos bemutatók mellett 1974-ben a Józsefvárosi Galériában, 1976-ban Tokajban, 1978-ban Újpalotán, a Lila Iskolában voltak egyéni tárlatai. – Pasztellképei, tusrajzai és linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják intim, lírai formanyelven. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza növendéke volt. 1969-ben diplomázott. Ezt követően művészpedagógusként helyezkedett el, 1979-ig több iskolában tanított, majd a fővárosi Postás Művelődési Központ munkatársa lett. 1966 óta a Csokonai Művelődési Ház tárlatszervezője. 1974-től szerepel egyéni tárlatokon (Józsefvárosi Galéria, Újpalota, Nagy Balogh Terem, Fiatal Művészek Klubja, Tokaj). Pasztellképei, tusrajzai, linómetszetei szűkebb környezetének jelenségeit ábrázolják lírai, intim formanyelven. (KMML, Tasnádi András, MÉ)

Weitere Details
Hordozó: papír
Témakör:

2021. January. 28.

(Das Produkt haben bisher 663-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:


Verkaufspreis:
12 000 HUF
Bisher 0 Angebot auf dieses Produkt.

[1W707/Z035] Régi, hibátlan állapotú, talapzaton álló, festetlen Herendi porcelán figura, Hadik András lovasszobra. A csákó tolldísze restaurátor által szakszerűen javított. Alján mélynyomással: HEREND Formaszám: 5475 Talapzaton formatervező neve: VASTAGH GYÖRGY BUDAPEST 1937 Magasság: 32.5 cm Szélesség: 10 cm Hosszúság: 27.5 cm Súly: 1.42 kg Hadik András (hadvezér)  [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a hadvezérről szól. Hasonló címmel lásd még: Hadik András (egyértelműsítő lap). Hadik András Hadik András (Georg Weikert festménye, 1783) Erdély kormányzója Hivatali idő 1764. július 17. – 1768. március 7. Előd Adolf Nikolaus Buccow Utód Karl O’Donnell Az Udvari Haditanács elnöke Hivatali idő 1774 – 1790. március 12. Előd Franz Moritz von Lacy Utód Michael Johann von Wallis Katonai pályafutása Csatái Lengyel örökösödési háború Született 1710. október 16.  Magyarország, Csallóköz Elhunyt 1790. március 12.(79 évesen)  Habsburg Birodalom, Bécs Szülei Hadik Mihály, Hardy Franciska Házastársa Francziska Lichnowsky Gyermekei Mária Jozefa, János, Károly József, András Foglalkozás Condottieri Díjak Knight Grand Cross of the Military Order of Maria Theresa   A Wikimédia Commons tartalmaz Hadik András témájú médiaállományokat. Gróf futaki Hadik András (németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak; Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) magyar huszártábornok, császári tábornagy (Feldmarschall), földbirtokos, politikus. Ükunokája: Hadik JánosUnokája: Hadik Ágoston   Tartalomjegyzék    [elrejtés]  1Élete 1.1Pályafutása 1.2Berlin megsarcolása 1.3További karrierje 1.4Házassága és gyermekei 2Emlékezete 2.1Szobra 3Irodalom 4Külső hivatkozások 5Jegyzetek    Élete[szerkesztés]  Pályafutása[szerkesztés] Hadik András kisnemesi családba született futaki Hadik Mihály és Hardy Franciska harmadik gyermekeként. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára. Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63). 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.  Berlin megsarcolása[szerkesztés] 1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli háborús fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután már azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek. Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Oderafrankfurtvárosát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.  További karrierje[szerkesztés] Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rendnagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszerfelszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz csatolt lengyel–román terület, Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.  Emlékezete[szerkesztés] Van több Hadik-kastély is, egy Hadik András utca a XII. kerületben, és számos egyéb szervezet is viseli a Hadik nevet. Nevezetes Hadik hely volt a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét. A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának mélységi felderítő ejtőernyős százada gróf Hadik András nevét viselte, egészen a zászlóalj megszűntéig. 2004. szeptember 1-jétől a szlovák Védelmi Minisztérium a fegyveres erők új Akadémiáját nevezte el róla. Bécsben, a 14. kerületében 1894 óta van Hadik köz (németül: Hadikgasse), és Hadikpark, amely Schönbrunni kastéllyalszemben található. Kőszegen, a volt Bencés Gimnázium helyén emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Hadik András valaha itt tanult. Szobra[szerkesztés]   Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve, a Budai Várnegyedben a Szentháromság utca – Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György. „Mágikus” erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kíváncsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek – revétlenítettek – a diákvirtus jegyében. Történt ez időnként annak ellenére, hogy a szobrot rendőrök felügyelték. A diákság ezt kicselezendő, jóval a diplomaosztó előtt kifényesítette a szobor ezen részét, aztán cipőkrémmel bekente, amit a megfigyelés mellett is egy mozdulattal le lehetett törölni egy óvatlan pillanatban. Bár a várban lévő kollégium épületét ma már más célra használják, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói mérnökké válásukkor még ápolják a szobornál a hagyományokat.[1] A hagyomány alapja az, hogy a második világháborús bombázást épségben vészelte át a szobor, bár a környező épületek súlyos sérüléseket szenvedtek. Erről egy korabeli fénykép is tanúskodik, amely a diavetítőben is látszik (a 4.). Forrás: wikipédia.hu
VASTAGH GYÖRGY: Hadik András festetlen Herendi porcelán lovasszobra 32.5 cm
190 000 HUF
[FKC693/Bp201/38] A kép mérete: 86 x 71 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Henczné Deák Adrienne (Budapest, 1890, Budapest, 1956) alkotása. Jelezve balra lent "Henczné, Deák Adrienne" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt, majd Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepen dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" című olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériában található. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életkép-díjat. "Csöndélet" c. olajfestménye az MNG-ben van. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. Később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" c. olajfestménye a MNG-ban található. (Éber)
Henczné Deák Adrienne : Sárga virágok
450 000 HUF

gleiche Produkten der Kategorie

[FK3831/FL-5] A kép mérete: 29 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, akvatinta, Papír A kép Kass János (Szeged, 1927, Budapest, 2010) alkotása. Jelezve lent "Mars, 94/100, Kass 78 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. A budapesti Iparművészeti Iskola elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1960-1961-ben a lipcsei Houchschule für Grafik und Buchkunst könyvművészeti tanszékén aspiráns, majd 1967-81 között a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai tanszékén tanít. 1973 óta postabélyegeket tervez, legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik, filmplakátokat is készít. Számos hazai és külhoni bemutatón szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiállítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztriában, valamint Svájcban. Kiállított az 1960-as velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Beinnálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1956-1959 között Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy-díj (1954, 1967), a brüsszeli világkiállítás ezüstérmese (1958), Érdemes Művész (1966, 1977), Kiváló Művész (1986), Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztje (1992), Kossuth-díj (1999). Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon, "A legszebb könyv" díjat kapta. A Magyar Festők Társaságának, az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (Franciaország) és a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. Sokoldalú, eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, számos vidéki és külföldi közgyűjteményben. (MÉ, ML, Sasvári Edit-Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, festő. A bp.-i Iparművészeti Iskola elvégézése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik. Filmplakátokat is készít. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiálllítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztráliában, valam. Svájcban. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjusági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet nyert. 1956-1959 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben, 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művészi címmel tüntették ki. Sokoldalú és eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. 1960-61-ben a Lipcsei Könyvművészeti Fősikolán aspiráns, majd a bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanárként működött. (MÉ, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait 1951-ben Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961-ben a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, majd az Iparművészeti Főiskola tanára. Több vidéki bemutató (Miskolc, Debrecen, Eger, Veszprém stb.) mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt egyéni kiállítása. Plasztikai kísérleteit 1975-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában mutatta be csoportkiállításon. Önállóan mutatkozott be Olaszországban (1963), Ausztráliában (1970) és Svájcban (1976). Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es Párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a lugánói, tokiói, ljubjanai, Sao Paulo-i, Buenos Aires-i biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese, az 1958-as brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet kapott. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művész címmel tüntették ki. Sokoldalú és utolérhetetlenül eredeti művész. A legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. A hazai könyvművészet, tervezés és illusztrálás kiemelkedő egyénisége. Szülővárosának ajándékozott műveiből állandó kiállítása nyílt Szegeden. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Az Iparművészeti Iskolán tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolát végezte el 1951-ben. Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György voltak a mesterei. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik (A kékszakállú herceg vára, Móricz Zsigmond-illusztrációi stb.). Filmplakátokat is készít. Grafikáiból 1964-ben a Dürer-teremben rendeztek kiállítást. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben végzett Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961 között a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, jelenleg az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének tanára. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1975-ben ismét a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában, 1977-ben a Csók Galériában, 1983-ban a Vigadó Galériában voltak egyéni kiállításai. Önálló kollekcióval mutatkozott be Olaszországban, Ausztráliában, Svájcban, Franciaországban és Angliában. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, szerepelt több nemzetközi grafikai rendezvényen. Hét külföldi könyvművészeti díjat nyert, köztük az 1958-as brüsszeli világkiállítás ezüstérmét. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott. - Képalakításában és grafikai előadásában a sokoldalúság, a stílusok lelkiségébe való behatolnitudás és azok egyéniesítése adja meg művészi eredetiségének alapjait. Erőssége a gondolati töltés, a dolgok rejtett értelmének felmutatása. Kiemelkedő könyvművész és illusztrátor, de eredményei a plasztika terén is számottevőek. Tevékenyen közreműködött a pop-art hazai megismertetésében. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1942-46: Iparművészeti Iskola, kerámia-szak; 1946-51: MKF, grafika-szak, 1960-61: Hochschule für Grafik und Buchkunst, könyvművészeti tanszék, Lipcse; 1965-1973 között az Új Írás művészeti szerkesztője; 1967-1981: MIF grafikai tanszékén tanít; 1973 óta postabélyegeket is tervez. 1956-59: Derkovits-ösztöndíj; 1954, 1967: Munkácsy-díj; 1966, 1977: érdemes művész, 1986: kiváló művész; 1992: Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti kereszt; 1999: Kossuth-díj; A Brüsszeli Világkiállításon, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon "A legszebb könyv" díjat kapta. Az MFT, Az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (FR), valamint a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. 1985 óta állandó kiállítása van Szegeden, a Móra Ferenc M. Kass Galériájában. Kass János sokrétű grafikai munkássága az irodalmi és zenei inspirációkból bontakozott ki. A 60-as évektől kezdve, bizonyos rajztudásáról árulkodó, könnyed és elegáns vonalvezetésű, expresszív formavilágú művei hozzájárultak a szöveg mellett a rajz autonómmá válásához, a könyvillusztráció fogalmának modern átrételmezéséhez. (A kékszakállú herceg vára, 1960; Gilgames, 1960; Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához, 1967; Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, 1977). Grafikai munkássága mellett a 70-es évek elején a szobrászathoz és a modern művészet új műfajaihoz közelálló műveket készít. 1971-ben Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, majd 1973-ban a PIM-ben rendezi meg a kortárs modern művészet új törekvéseihez kapcsolódó Fejek című kiállítását. A közel 60 db plexiből és polisztirolból kiöntött műanyag fejet egy environment formájában, hullámpapírból kialakított labirintusban helyezi el. A köztéri szobrászat megújításának szándékával készültek az 1975-ben Vilt Tiborral és Gulyás Gyulával, a Dorottya utcai Galériában (Térformák) makett formájában bemutatott variálható plasztikái. A 70-es években Kass Jánost egyre inkább foglalkoztatja annak a folyamatnak a megindulása, amelyet a számítógép elterjedése okoz. 1977-ben a lipcsei könyvkiállításon mutatja be a mintegy 300 méternyi adatfeldolgozásból kivágott, 6 méteres komputer-grafikai anyagát. A komputer által felvetődő probémák kapcsán Kass János érdeklődése nem pusztán a könyvkészítés szempontjából is meghatározó technikai változásokra, hanem az emberi gondolkodást átformáló paradigmaváltásra, és az új vizuális lehetőségekre irányul. 1980-ban John Halassal közösen készíti el a világ első komputer-animációs filmjét Dilemma címmel. A 80-as években a könyvillusztrációk mellett tematikus sorozatokat is készít (A Biblia és az Ószövetség sorozata). A korábban plasztikák formájában megjelenő Fej-sorozatának gondolatiságát a xerox felhasználásával készült kollázsain, a Faludy-illusztrációkon fejleszti tovább. (Faludy György: Test és lélek, 1988). 1997-es Budapesti Galéria életmű kiállítása a műfaji sokrétűség és a szellemi egység jegyében Kass János eddigi munkásságának összegzésének is tekinthető. A családtagokkal és a kortárs szellemi élet általa nagyra tartott képviselőivel megszemélyesített - A kékszakállú herceg vára című Bartók-mű analógiájára felépített - hét kapu, nem csupán a kultúra különböző területeinek találkozási pontja, hanem egy rendkívül sokoldalú és gazdag életpálya szellemi stációinak szimbóluma is. A képzőművészeti mellett a 60-as évektől jelentős publicisztikai tevékenységet folytat, főként a könyvművészet tárgykörében. Ek: 1960: TIT Bartók T., Pécs; 1964: Dürer T. (kat.); 1967: KKI, Dorottya u. Kt.; 1970: Woollahra, Sidney (Hajnal Gabriellával); Műv. H., Hajdúszoboszló; Műv. H., Balmazújváros; TIT Csokonai Klub, Debrecen; 1972: Fejek, Savaria M., Szhely (Hajnal Gabriellával) (kat.); József Attila Kvtár, Miskolc; Műv. H., Hajdúszoboszló; 1973: Lo Squardo G., Torino (kat.); Fejek, PIM; Fem kunstnere fra Ungarn, Galleri F 15., Tromsö M., Moss, Norvégia (Bálint Endrével, Hajnal Gabriellával, Ország Lilivel, Varga Imrével); 1974: Shakespeare-illusztrációk, Csontváry T.; Miskolci G., Miskolc; 1975: Térformák, KKI, Kt. (Vilt Tiborral, Gulyás Gyulával) (kat.); Kápolnatárlat, Balatonboglár (Hajnal Gabriellával); Berzsenyi Dániel Megyei Knyvtár, Szhely; 1976: Megyei Knyvtár, Eger; Bartók Műv. Közp., Szeged; 1977: Életműv-kiállítás, KLTE, Debrecen (kat.); Csók G., Grafikai T.; Georgi Dimitrov Műv. Közp., Veszprém; 1979: Kápolnatárlat, Balatonboglár; Nagy Balogh T.; Klosterneuburg; 1980: Petőfi Színház, Veszprém, 1981: Megyei Műv. Közp., Szhely; Mini G., Miskolc; 1982: Bath festival, Pumproom, Turnbridge, Wells; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1983: Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1985: Videoton Műv. H., Szfvár (kat.); 1986: Fitz William M., Cambridge; Békés Megyei Kvtár, Bcsaba; 1987: Katolikus Akadémia, Hamburg; Kass G., Szeged; 1989: Ivanoff G., Aachen; Heinonen G., Loimaa; Újvidéki Színház, Novi Sad; Műv. Közp., Ózd; Kass G., Szeged; Ateljee Hulmin, Loimaai (FIN); 1990, 1991: Olympia, National Hall, Londn; 1992: Paters's G., Limassol, Ciprus; Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1993: EH2 2HB, Edinburg; Ciprusi Műv. Minisztérium Kt., Nicosia; A Kass család kiállítása, Kass G., Szeged; 1994: Arte Fiera, Bolgona; Magyar Int., Stuttgart; Gellért Szálló; Közgazdaságtud.-i Egy.; SOTE; 1995: (életmű-kiállítás), Vajdasági M., Újvidék; Kossuht Klub; Műv. Közp., Bcsaba; Magyar Operaház; Szent Korona G.-Szent István Műv. H., Szfvár; 1996: Magyar Nagykövetség, Koppenhága; Fórum Klub, Újvidék; Népház, Szabadka; Megyei és városi Kvtár, Kaposvár (kat.); 1997: KLTE, Debrecen; (életmű-kiállítás), Budapest G.; Bibliai lapok, Széchenyi kerti Református G., Dunakeszi; Művelődési H., Zsámbék; Rózsavölgyi Zeneisk. és Városi Kvtár, Balassagyarmat; Kass G., Szeged; Hollandi H., Dég; 1998: Csikász G., Veszprém; Magyar Köztársasági Kult. Int., Pozsony; Nógrádi M., Losonc; Bank Center, Bp.; Műv. H., Zsámbék; Kongresszusi Közp.; 1999: Műv. H., Veszprém; Berzsenyi Dániel Megyei Kvtár, Szhely; Várfal G., Szfvár; 2000: Zsámbéki Szombatok, Műv. H., Zsámbék; Magyar Akadémia, Róma; Móra Ferenc M.- Kass G., Szeged (kat.) Mk: Bankside G., London; Deutsche Bücherei, Lipcse; Fitz William M., Camridge; Herman O. M., Miskolc; Katolische Akademie, Hamburg; Kunstm., Basel; MTI, Boston; Moravska G., Brno; M. of Modern Art, Society of Printers, Cleveland; MNG; Nemzeti G., Pozsony; Pinakhotek, Bécs; PIM; Shakespeare M., Statford. Irod.: Plata, W.: Ungarische Buchgraphik, Hungarian Book Art, Le Livres Hongrois. Novumgebrauschgraphik, 1969/6.; Fejek (kat.), 1972; Somlyó Gy.: Kiss ballada a fejekről, 1972, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Guasco, R.: Kass János, (kat. bev. tan., Lo Squardo, Torino, 1973); Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János debreceni kiállítása, (kat., Debrecen, 1977); Juhász F.: Kass János remény-hite. Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János Debreceni kiállítása, Debrecen, 1977; Gách M.: Beszélgetés Kass Jánossal, Fotóművészet, 1977/4.; Halas, J.: Kass János, Budapest: Köpfe - Heads - Tätes, Novumgebrauchsgraphik, 1977/12.; Halas, J.: Graphics in Motion, Novumgebrauchsgraphik, 1981/6.; Fejér E.: Kass János grafikusművész kiállítása (Mini G., Miskolc), MIV, 1981/6.; Gách M.: Londoni kiállítás, új tervek, Film, Színház, Muzsika, 1983. júl. 30.; Papp J.: Fejek. Kass János kiállítása, MIV, 1984/3.; Kass János könyvillusztrációi (kat. Videoton Műv. H., Szfvár, 1985);Tandi L.: Kass János grafikáiról - öt tételben - grafikái, Szeged, 1988; Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Bálint P.: Kőtáblák. Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged 1997; Juhász F.: Halálraítéltek. A Kass G. megnyitó beszéde (1985), in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Gál J.: Beszélgetés Kass Jánossal, Életünk 1997/11-12.; Gál J.: Kass János könyvillusztrációinak és könyveiben megjelent rajzainak jegyzéke, Szhelyi Képtár Baráti Köre, Szhely, 1999; Altorjay A.: Egy kifogyhatatlan kedvű ember rajzai, Árgus, 1999/3.; Hollósi Zs.: Szeged számomra az elveszett paradicsom. Kass János grafikusművész, In: A Tisza parton én mit keresek? Huszonkét szegedi beszélgetés, Tiszatáj könyvek, 2000; Mezei O.: "Higgyünk a szellem világmegváltóteremtés-tudatában". Kass János életművéről, Árgus, 1999/3.; Tandi L.: Don Quijote az ezredvégén (kat., bev. tan. Kass János, Móra F. M. -Kass G., Szeged, 2000.) Grafikai albumok-mappák: Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre drámai költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához (bev. tan.; Juhász F.: Találkozások, Bp. 1967); Kass János: Fejek, Bp., 1974; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983; Kass János grafikái, Szeged, 1988. Összefoglaló munkák: Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk.: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997. Írásai (válogatás): Lengyel Lajosról, in: Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról, Debrecen, 1977: A könyv mestere (uo.); A magyar tipográfia (uo.); A szép könyvről (uo.); A technika gyors fejlődése (uo.); A tipográfia mestere (uo.); Kass János: Gondolatok a könyvillusztrációiról, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983 (kat.); Tipográfia és számítógép, 1986, in: Kass János Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Artner Margit kiállítása. Falusi G., Perbál, 1986. okt., MIV, 1987/2.; A kékszakállú herceg vára, in: Kass János: Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; A kortárs levelei. (kedves Maurits Ferenc!), Alföld, 1996/4.; Kass János: A kortárs levelei (Negyvenöt év), Alföld, 1996/9.; A kortárs levelei. (A pénzről - Az aranytojást tojó tyúk.), Alföld, 1997/1.; A kortárs levelei. (A napfogyatkozás), Alföld, 2000/1.; Kass János: A kortárs levelei. (A táncról és egyebekről), Alföld, 1997/12. Film: Takács G.: Három könyv-három művész, MTV, 1966; Dilemma (computer-animáció, forgatókönyv, story-board: Kass János producer: John Halas, Halas & Batchelor, 1980, London); Radó Gy.: Portré, MTV, 1992; Vértessy S.: Kass színes ceruzái, MTV, 1997. (S. E. - Po. G.)
Kass János : "Mars" 1978
31 000 HUF
[FKB326/Bp78/66] A kép mérete: 19,5 x 7 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Hertay Mária (Sopron, 1932) alkotása. Jelezve jobbra lent "Hertay M. (a lemezen)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, tűzzománc-művész. 1963-ban fejezte be tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol négy évet a festő-, három évet a grafikaszakon tanult. Az utóbbin Ék Sándor volt a tanára. A főiskolán más kikristályosodott célkitűzése és művészi útja, a sokszorosított grafika (a litográfia, rézkarc) műfajának művelése, amelyet azóta is hűen követ. 1968-tól rendszeresen szerepel kiállításokon. 1968-ban a Dürer teremben volt sikeres tárlata. Művészeti munkásságából kiemelkedik különböző virágokról és fákról készített átszellemített erejű rézkarcai. 1982-től a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen tevékenykedett, 1991 óta pedig a Nyírbátori Stúdióban dolgozik tűzzománccal. Zománcművészetéért 1988-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának a díját kapta. Művei több külföldi és magyar múzeumban megtalálhatók (Dürer Múzeum, Nürnberg; Városi Múzeum, Koblenz, stb.). Megbízásokat elsősorban római katolikus templomok részéről kap (stációk, tabernákulum oltár, szószék tűzzománc díszítése, stb.). Ilyen jellegű alkotások díszítik a budapesti pápai nunciatúrát, templomokat (Agyagosszergény, Ikrány, Bükk, Szécsény, Szeged, stb.). (MÉ, Kiállítási Katalógus, KM: MMF-1999/4) Magyar festők és grafikusok adattára 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, Ék Sándor irányításával. 1968-ban volt kiállítása a Dürer-Teremben. Azóta is rendszeresen kiállító művész. Munkásságból kiemelkedik virágokról és fákról készített átszellemített erejű rézkarcai. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, tűzzománcművész. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola grafika szakán Ék Sándor volt a tanítómestere. 1968-tól rendszeresen szerepel kiállításokon. 1968-ban a Dürer Teremben volt kiállítása. Munkásságából kiemelkedik virágokról és fákról készített átszellemített erejű rézkarcai. 1982-től a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepén, 1991 óta a Nyírbátori Stúdióban tűzzománccal dolgozik. zománcművészetéért 1988-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának a díját kapta. Művei több külföldi és magyar múzeumban találhatók. Megbízást elsősorban r. k. templomok részéről kap (stációk, tabernákulum. oltár, szószék tűzzománc díszítése). (MÉ, Kiáll. Kat.) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1962-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula, Kmetty János, Ék Sándor és Raszler Károly növendékeként. 1963 óta szerepel szakterülete hazai és külföldi rendezvényein, önálló tárlata 1968-ban a Dürer Teremben volt. Több pályázati és kiállítási díj nyertese. - Portrékat, virágábrázolásokat tartalmazó litográfiáinak és rézkarcainak legfőbb erénye a humánummal telített emberábrázolás, illetve a pontosan rajzolt, de céltudatos rendbe szedett külső világ tükrözése.
Hertay Mária : Virágok
14 000 HUF
[FKB294/Bp72/491] A kép mérete: 21 x 30,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Túry Mária, Kádár Györgyné (Szeged, 1930, Budapest, 1992) alkotása. Jelezve lent "Narancsok; Túry (cer.)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus, iparművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1953-ban diplomázott. Tanulmányúton járt több európai országban, Egyiptomban és az USA-ban. 1953 óta szerepel országos és külföldi bemutatókon, egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók István Galéria, Helikon Galéria, Hódmezővásárhely, Szeged, Salgótarján) és csoportos (Műcsarnok, Eger, stb.) rendezvényeken. Részt vett a párizsi, a velencei és a nürnbergi biennálékon. 1958-1961 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat, 1985-ben Érdemes Művész címet, az 1958-as bécsi VIT-en festészeti díjat, a brüsszeli világkiállításon pedig Diplome d'Honneurt nyert. Sokoldalú művész. Festményt, zománcképet, grafikát és monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy munkán belül is sokrétű művészi hatás kifejtésére képes. Számos mozaikot, gobelint, üvegablakot készített. 1953-55 között a budapesti Iparművészeti Főiskola oktatója volt. (T.É.: SzMűv. 1956/1/2, M.É.: Műv. 1962/8, L.S.: Műv. 1975/4, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1953-ban fejezte be főiskolai tanulmányait Szőnyi István és Domanovszky Endre osztályán. Tanulmányúton járt számos európai országban, valamint Egyiptomban és az USA-ban. 1953 óta szerepel a hazai tárlatokon és a magyar művészet külföldi bemutatóin. Kiállított az 1961-es, az 1965-ös Párizsi ifjúsági Biennálén, az 1966-os Velencei Biennálén és az 1969-es Nürnbergi Biennálén. 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1956-ban Szegeden és Hódmezővásárhelyt, 1963-ban és 1964-ben Olaszországban, 1965-ben, 1969-ben és 1976-ban a Csók Galériában, 1969-ben Salgótarjánban, 1973-ban a Helikon Galériában, 1977-ben Berlinben mutatkozott be. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat kapott; az 1958-as bécsi VIT-en festészeti díjat, a brüsszeli világkiállításon (férjével, Kádár Györggyel közösen) Diplome d'Honneur-t nyert. Sokoldalú, festményt, zománcképet, grafikát, monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy művén belül is sokrétű művészi hatás kifejtésére képes. Számos mozaikot, gobelint, üvegablakot stb. készített állami megbízásra. 1985-ben "Érdemes művész" kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és iparművész. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több európai országban, Egyiptomban, az USA-ban. 1953 óta szerepel országos és külföldi bemutatókon. Részt vett a párizsi, a velencei és a nürnbergi biennálékon. 1958-1961 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat, az 1958-as bécsi VIT-en festészeti díjat, a brüsszeli világkiállításon pedig Diplome d'Honneurt nyert. Sokoldalú művész. Festményt, zománcképet, grafikát, monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy műven belül is sokrétű művészi hatás kifejtésére képes. Számos mozaikot, gobelint, üvegablakot készített. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, Konecsni György és Szőnyi István növendéke volt 1948-53 között. Kezdetben posztimpresszionista hangvételű képeket festett, majd a dekorativitás és konstruktivitás lett művészetének jellemzője. 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1965-ben a Csók Galériában nyílt kiállítása. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon férjével, Kádár Györggyel közösen festett dekoratív falképpel szerepelt, 1964-ben Rómában volt közös kiállításuk. Számos épületdíszítő munkája nyert elhelyezést. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban fejezte be tanulmányait a főiskolán Szőnyi István és Domanovszky Endre osztályán. Tanulmányutakat tett számos európai országban, valamint az USA-ban és Egyiptomban. 1953 óta szerepel a magyar művészet hazai és külföldi rendezvényein, egyéni kiállítása Budapesten (1955, 1965, 1969, 1973, 1976, 1978), Szegeden és Hódmezővásárhelyen (1956), Salgótarjánban (1969), valamint két-két alkalommal Olaszországban (1963, 1964) és az NDK-ban (1977) volt. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban és 1977-ben Munkácsy-díjat kapott; 1958-ban - férjével, Kádár Gyöggyel - oklevelet nyert a brüsszeli világkiállításon és megkapta a bécsi VIT festészeti díját. - Sokoldalú, festményt, zománcképet, grafikát, monumentális műfajokat egyként művelő alkotó, s egy-egy művén belül is sokféle művészi hatás kifejtésére képes. Egyéni stílusú a konstruktivizmusból és az érzelmi indíttatású, eleven koloritból forrt össze. Célja a mai ember érzés- és gondolatvilágának tükrözése korszerű vizuális nyelven. 1985-ben érdemes művészi címet kapott.
Túry Mária, Kádár Györgyné : "Narancsok"
18 000 HUF