[1D785/X208] Hibátlan állapotú, nagy méretű, Hollóházi porcelán menyecske szobor népviseletben. Kézi festéssel díszített. Alján zöld márkajelzés: HOLLÓHÁZA HUNGARY 1831 KÉZZEL FESTETT Magasság: 30 cm Szélesség: 10 cm Súly: 0.55 kg

[1M854/VTR-12] Hibátlan állapotú kézi festésű virágmintával díszített porcelán gyűrűtartó ékszertartó bonbonier. Alján ecsetes kék Herendi márkajelzés: HEREND Mellette formaszám: 6032 Magasság: 7.3 cm Szélesség: 9.5 cm Súly: 0.25 kg

[1T639/Z009] Hibátlan állapotú, kézzel festett, talapzaton álló, nagyméretű Ludas Matyi Herendi porcelán figura. Alján kék Herendi jelzés: HEREND HUNGARY HANDPAINTED Mélynyomással: HEREND Formaszám: 5515 Talapzaton formatervező neve: LUX ELEK Magasság: 20 cm Szélesség: 11.5 cm Hosszúság: 25 cm Súly: 0.74 kg Lux Elek A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Lux Elek (Szepesváralja, 1884. december 18. – Budapest, 1941. február 26.) szobrász, Lux Alice szobrász nagybátyja. Wathay Ferenc szobraSzékesfehérváron A budapesti iparművészeti iskolában végzett előtanulmányok után a müncheni képzőművészeti akadémián, majd a brüsszeli szépművészeti akadémián tanult. 1922-ben a budapesti iparművészeti iskolában a szobrászat tanára lett. Elsősorban finom egyszerűséggel mintázott női akt- és mellszobraival tűnt fel. Műveivel többször szerepelt a Műcsarnok és a budapesti Ernst Múzeum tárlatain. Részt vett Ligeti Miklós Művészi Kerámiaműhelyének munkájában. Számos alkotásának – Fésülködő nő,Ludas Matyi, Matyó Madonna – porcelánmásolatát a Herendi Porcelángyár sokszorosította. Az 1930-as években a pécsi Zsolnay porcelángyár vásárolt tőle szoborterveket. A Magyar Nemzeti Galéria kilenc szobrát őrzi. Kerepesi temetőben található sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[1] Lux Elek sírja Budapesten.Kerepesi temető: 50/1-1-15. A művész saját alkotása. Főbb művei Kisplasztikái és portrészobrai: Táncosnő Fésülködő Bokszoló Lantos Pólya Tiborné Zsuzsanna Öreg férfifej Köztéri alkotásai: Semmelweis (Szeged, Pantheon) Anyaság (Szolnok) Luther-emlékmű (Budapest, Deák tér) Hősi emlék (Budapest, Hősök tere) Wathay Ferenc (Székesfehérvár) Szent Imre (Székesfehérvár) Forrás: www.wikipedia.hu

[1C746/BX-8] Hibátlan állapotú, Herendi porcelán váza, kézzel festett tulipán díszítéssel. Teljesen hibátlan, azonnal ajándékba adható állapotban van. Alján kék ecsetes Herendi jelzés: HEREND Formaszám: 6437 Mélynyomással: HEREND Magasság: 17 cm Szélesség: 16 cm Súly: 0.575 kg

[1N479/X225/2] Régi hibátlan állapotú Zsolnay porcelán dísztárgy. Soproni Tűztorony. Alján Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY PÉCS MADE IN HUNGARY HAND-PAINTED Magasság: 23 cm Szélesség: 4.5 cm Súly: 0.215 kg Tűztorony (Sopron)    Tűztorony Település Sopron A Tűztorony 2012-ben kiszélesített és megújult kapuja A Tűztorony régen, a 2009-ben indult felújítás előtt Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Állékonyságát a 19. század végén, a Városháza építése során, elveszítette, majd statikai okokból kapuját leszűkítették. Eredeti jellegét a 2009-2012-es megerősítése és helyreállítása során kapta vissza.  Története Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is. A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették. A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt. A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt). 2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.    Forrás: wikipédia 

[1U326/Z265] Hibátlan állapotú, jelzett, garden mintás, kézzel festett Hollóházi porcelán vadkacsa. Alján kék márkajelzés: HOLLÓHÁZA HUNGARY HANDPAINTED Mélynyomott formaszám: 8256 Magasság: 8.6 cm Szélesség: 4.7 cm Hosszúság: 5.5 cm Súly: 0.075 kg