Franz J. Blank : "Nő macskával" 1998

Eladási ár: 285 000 213 750 HUF

Leírás

[FKC660/Bp110/5]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
A kép mérete: 100 x 125 cm keret nélkül.
Készült: Akrill, Farost
A kép Franz J. Blank (1932) alkotása.
Jelezve jobbra lent "F. J. Blank 30.9.98"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akril

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. augusztus. 14.

(A műtárgyat eddig 91-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Franz J. Blank : "Nő macskával" 1998

[FKC660/Bp110/5] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 100 x 125 cm keret nélkül. Készült: Akrill, Farost A kép Franz J. Blank (1932) alkotása. Jelezve jobbra lent "F. J. Blank 30.9.98" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

További részletek
Hordozó: farost
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: akril

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. augusztus. 14.

(A műtárgyat eddig 91-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
285 000 helyett
213 750 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK1418/Bp49/1] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 30 x 40 cm keret nélkül. Készült: Akrill, olaj, tempera, Farost A kép Xantus Gyula (Borosbenedek, 1919, Budapest, 1993) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Xantus 92" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Szőnyi I. Alkotóközösség raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Varga Nándor Lajos oktatta. 1946-ban végzett. 1947-50 között középiskolai tanár volt, 1960-62 között az Országos Pedagógiai Intézet Vizuális Nevelési Tanszékének vezetőjeként működött. 1963-tól nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óta szerepel egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Ernst Múzeum, Mednyánszky Terem, Somogyapáti, Siklós, Mohács, Szigetvár, Kaposvár, Veszprém, Miskolc, Tata, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Pécs, Tokaj, Debrecen, Békéscsaba, Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Szerencs, Kazincbarcika, Boglárlelle, Cegléd, Kapuvár, Győr, Csorna, Biharkeresztes, Simontornya, Mosonmagyaróvár, Rakamaz, Fehérgyarmat, Kisújszállás, Nyírbátor, Berettyóújfalu, Nagykálló, stb.) tárlatokon. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alapjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Díjak: SZOT-díj; Székely Bertalan-díj és -emlékérem; Kiváló Népművelő kitüntetés; a Munka Érdemrend fokozata. A tokaji római katolikus templomba seccót festett. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Bihari Múzeum, a Simontornyai Vármúzeum, a csornai Városi Műgyűjtemény és a győri Xantus János Múzeum. (Szíj Rezső: X. Gy./Budapest, 1977, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Szimbólikus, szűrrealisztikus festményeket és grafikákat készít. 1954-1963 k. az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 1963-tól a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat európai országban. 1954 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Fényes Adolf Terem-1957, Csók Galéria-1961, Ernst Múzeum-1968 gyűjteményes kiállítások). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. Szimbolikus, szürrealisztikus festményeket és grafikákat készít. A művészeti nevelés és a rajzoktatás problémáival is foglalkozik. 1945-1963 között az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetője volt. 1963 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óra kiállító művész, számos vidéki bemutatója (Hódmezővásárhely, Debrecen, Pécs, Szeged, Veszprém, Kaposvár stb.) mellett 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1968-ban az Ersnt Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkássága elismeréseként 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. 1983. márciusában a Csók Galériában állította ki művét. Irod.: Szij Rezső: Xantus Gyula, Bp. 1977. P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Borosbenedek, 1919. dec. 28.- ): festő, a Képzőművészeti Főiskola pedagógiai tanszékének tanára. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. 1950-től szerepel kiállításokon. 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1967-ben Tokajon nyílt kiállítása. Konstruktív szellemű képein gyakran használ szimbolikus motívumokat. A művészeti nevelés kérdéseivel foglalkozik, a rajzoktatásról és a vizuális nevelés problematikájáról cikkei és kézikönyvei jelentek meg. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus, SZOT-díjas, Borosbenedek, 1919. 1946-ban végzett Szőnyi István növendékeként és a művészetoktatásban vállalt állást. Tanított az Országos Pedagógiai Intézetben, és 1963-tól 1983-ig a Képzőművészeti Főiskolán. Számos kelet- és nyugat-európai országban megfordult tanulmányúton, többször járt az NDK-ban és Franciaországban. Eddig mintegy félszáz egyéni kiállítása volt, a legfontosabbak a Fényes Adolf Teremben (1957), a Csók Galériában (1961, 1983), az Ernst Múzeumban (1968), a Mednyánszky Teremben (1974) és Győrött (1981). Önálló anyaggal mutatkozott be Indiában (1969). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan emlékérmet kapott. A Budapesti Műgyűjtők Egyesületének elnöke. - Művészete klasszikus és népművészeti ihletésű. Mitológiai alakjai csakúgy, mint a népművészeti motívumok, szimbolikus értékűek. E jelképes közlés a szigorú kompozíció és az érzékeny vonalvezetés nyelvén szólal meg. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, pedagógus. (Borosbenedek, 1919. dec. 28.-Bp., 1993. dec. 29.) 1946: MKF, mesterei: Szőnyi István, Varga Nándor. 1963: Kiváló Népművelő kitüntetés; 1968: SZOT-díj; 1969: Székely Bertalan-díj és emlékérem; 1979: Munka Érdemrend ezüst fokozata. 1947-50 között középiskolai tanár; 1950-54-ben a Bp.-i Pedagógiai Főisk. tanára; 1954-től a Pedagógiai Tud. Int. munkatársa volt. 1960-62-ben Orsz. Pedagógiai Int. Vizuális Nevelési Tanszékének vezetője; 1963-től nyugdíjazásáig az MKF tanára volt. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alakjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Ek: 1945: Fényes A. T.; 1957: Csók G.; 1961, 1962: Tornyai J. M., Hmvhely; Déri M., Debrecen; JPM, Pécs; Kuny D. M., Tata; 1963: Bakony M., Veszprém; 1967: Helytörténeti M., Tokaj; 1968: Ernst M., Bolyai Gimn. Iskola G., Salgótarján; 1969: Újdelhi; Katmandu; Bagdad; 1970: Veszprém; 1972: Csók G., Nehézipari Műszaki Egy., Miskolc; 1973: Városi Tanács Klubja, Oroszlány; HNF VI. ker. Klubja, Bp.; Kulich Gyula Tízek Ifj. Klubja, Bcsaba; 1974: Műv. H., Pécs, Mednyánszky T.; 1975: Mohács; Szigetvár; Somogyapáti; Siklós; 1977: Ernst M.; Vaszary T., Kaposvár; Műv. Közp. Nyíregyháza; Alkaloida Gyógyszergyár Klubja, Tiszavasvári; Kisvárda; Mátészalka; Vásárosnamény; 1978: Műv. H., Tokaj; Rákóczi Várm., Szerencs; Guttenberg Műv. H.; 1979: Városi Kt., Kazincbarcika; Benczúr T., Nyíregyháza; Építők Műszaki Klubja, Bp.; 1980: Goldberger Műv. H.; Mini G., Újpest; Kápolnatárlat, Boglárlelle; 1981: Kossuth M., Cegléd; FHM; Rábaközi M., Kapuvár; 1982: Xantus J. M., Győr; Néprajzi és Helytört. M., Csorna; 1983: Vigadó G.; Csók G.; Műv. H., Biharkeresztes; Városi Kt., Mosonmagyaróvár; 1984: Fáklya Klub; Várm., Simonytornya, Helyőrségi Műv. H.; DOTE, Debrecen; Rakamaz, Medgyessy T.; Műv. Közp., Nyíregyháza; Műv. Közp., Fehérgyarmat; Műv. H., Vásárosnamény; Városi Tanács díszterme, Kisújszállás; 1985: Báthory M., Nyírbátor; Műv. Közp., Nagykálló; Műv. Közp., Kecskemét; 1986: Bihari M., Berettyóújfalu; 1989: Vigadó G.; 1991: Műv. H., Berettyóújfalu; 1992: GAMF, Kecskemét. Km: secco (Tokaj, római katolikus templom). Mk: Bihari M.; MNG; Várm., Simontornya; Városi Műgyűjtemény, Csorna; Xantus J. M., Győr. Irod.: Szíj R.: Xantu Gyula, Bp., 1977. (H. L.)
Xantus Gyula : "Európa sorsa"
195 000 HUF