[FKC019/Bp41/36]
A kép mérete: 43 x 34 cm keret nélkül.
Készült: Akvarell, Papír
A kép Freytag Zoltán (Gödreszentmárton, 1901, Budapest, 1983) alkotása.
Jelezve Balra lent "Freytag"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Ho.: 60-as évek képcsarnokos címkéje
Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Grazban, Bécsben, Münchenben és Rómában végezte tanulmányait. Több ízben járt tanulmányúton Olaszo.-ban, egy évet töltött Görögo.-ban. A 30-as évektől szerepelt kiállításokon (főként a KUT tárlatain). Bábtervezéssel és dekoratív jellegű festői feladatokkal is foglalkozik. 1963-ban a Csók Galériában volt kiállítása.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. Grazban, Bécsben, Münchenben, Berlinben és Rómában tanult. Ezt követően Párizsban dolgozott, majd olasz, görög és dalmáciai utakat tett. Számos kiállításon szerepelt. Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola forma- és tartalomvilágával. Az 1930-as években a KUT tagja volt. Érdeklődése egyaránt kiterjed a csendélet, a tájkép és a figurális kompozíció területére. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. (MÉ,ML)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. 1919-20-ban Grazban, 1920-22 között Bécsben és Berlinben, 1922-24 között a müncheni Kunstschule-ban, 1924-30 között Párizsban (Colarossi, Grand Chaumiere) és Rómában tanult. Ezt követően Görögországban és Dalmáciában járt tanulmányúton. 1930-tól lett a KUT nevű művészcsoport tagja, a szentendrei művésztelep vendége. 1935-ben bábtervezéssel is foglalkozott. 1942-1948 között szovjet hadifogságban volt, 1949-től Budapesten élt, 1957-től dolgozott újra. 1939-ben egy műterem-kiállítás keretén belül mutatta be először alkotásait. Ezt követően számos egyéni (Tamás Galéria, Csók Galéria, Fészek Klub, Fényes Adolf Terem, Műcsarnok, Veszprém, Nagymaros) és csoportos (Könyves Kálmán Rt., Műcsarnok, Nemzeti Szalon, New York, stb.) bemutatón szerepelt. Az 1930-as években kissé metafizikus. Neue Saclichkeit-es ízű, hideg, merész színvilágú csendéleteket és tájképeket festett. Az '50-es évek végétől posztimpresszionista módon értelmezett látvány dekoratív-expresszív absztrahálásával kísérletezett, ha tematikailag konvencionálisan is, némely vonatkozásban a szürrealisták látásmódjával jutott közel. Legtöbb alkotása azonban szürrealisztikus jellegű tájkép és csendélet. Alakos kompozíciókat is festett. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a székesfehérvári István Király Múzeumban. (Pogány Gábor adatközlése nyomán, MÉ, ML)
Magyar festők és grafikusok adattára
Grazi, bécsi és berlini tanulmányok után Münchenben végzett Hans Hofman növendékeként. Ezt követően hosszabb ideig Párizsban dolgozott, majd olasz, görög és dalmáciai tanulmányutakat tett. A harmincas években a KUT tagja. Első tárlatát a Tamás Galéria rendezte meg. Hosszú hallgatás után 1963-ban a Csók Galériában jelentkezett gyűjteményes kiállítással, majd 1967-ben a Fészek Klubban, 1969-ben Veszprémben mutatkozott be. - Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola forma- és tartalomvilágával. Érdeklődése egyaránt kiterjedt a csöndélet, a tájkép és a figurális kompozíció területére. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Grazi, bécsi és berlini tanulmányok után Münchenben végzett Hans Hofman növendékeként. Ezt követően egy ideig Párizsban dolgozott, majd nagyobb mediterrán tanulmányutat tett. A harmincas években a KUT tagja, első tárlatát a Tamás Galéria rendezte meg. Hosszú hallgatás után 1963-ban a Csók Galériában jelentkezett önálló tárlattal, majd 1967-ben a Fészek Klubban, 1969-ben Veszprémben, 1977-ben a Műcsarnokban mutatkozott be. - Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola differenciáltabb forma- és tartalomvilágával. Műveit erőteljes tagoltság, eleven ritmus, nagyvonalú szerkezet jellemzi, érdeklődése sokoldalú, több műfajra kiterjed. Kollázsaiban a fantázia kap tág teret.
[FKC019/Bp41/36]
A kép mérete: 43 x 34 cm keret nélkül.
Készült: Akvarell, Papír
A kép Freytag Zoltán (Gödreszentmárton, 1901, Budapest, 1983) alkotása.
Jelezve Balra lent "Freytag"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Ho.: 60-as évek képcsarnokos címkéje
Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Grazban, Bécsben, Münchenben és Rómában végezte tanulmányait. Több ízben járt tanulmányúton Olaszo.-ban, egy évet töltött Görögo.-ban. A 30-as évektől szerepelt kiállításokon (főként a KUT tárlatain). Bábtervezéssel és dekoratív jellegű festői feladatokkal is foglalkozik. 1963-ban a Csók Galériában volt kiállítása.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. Grazban, Bécsben, Münchenben, Berlinben és Rómában tanult. Ezt követően Párizsban dolgozott, majd olasz, görög és dalmáciai utakat tett. Számos kiállításon szerepelt. Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola forma- és tartalomvilágával. Az 1930-as években a KUT tagja volt. Érdeklődése egyaránt kiterjed a csendélet, a tájkép és a figurális kompozíció területére. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. (MÉ,ML)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. 1919-20-ban Grazban, 1920-22 között Bécsben és Berlinben, 1922-24 között a müncheni Kunstschule-ban, 1924-30 között Párizsban (Colarossi, Grand Chaumiere) és Rómában tanult. Ezt követően Görögországban és Dalmáciában járt tanulmányúton. 1930-tól lett a KUT nevű művészcsoport tagja, a szentendrei művésztelep vendége. 1935-ben bábtervezéssel is foglalkozott. 1942-1948 között szovjet hadifogságban volt, 1949-től Budapesten élt, 1957-től dolgozott újra. 1939-ben egy műterem-kiállítás keretén belül mutatta be először alkotásait. Ezt követően számos egyéni (Tamás Galéria, Csók Galéria, Fészek Klub, Fényes Adolf Terem, Műcsarnok, Veszprém, Nagymaros) és csoportos (Könyves Kálmán Rt., Műcsarnok, Nemzeti Szalon, New York, stb.) bemutatón szerepelt. Az 1930-as években kissé metafizikus. Neue Saclichkeit-es ízű, hideg, merész színvilágú csendéleteket és tájképeket festett. Az '50-es évek végétől posztimpresszionista módon értelmezett látvány dekoratív-expresszív absztrahálásával kísérletezett, ha tematikailag konvencionálisan is, némely vonatkozásban a szürrealisták látásmódjával jutott közel. Legtöbb alkotása azonban szürrealisztikus jellegű tájkép és csendélet. Alakos kompozíciókat is festett. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a székesfehérvári István Király Múzeumban. (Pogány Gábor adatközlése nyomán, MÉ, ML)
Magyar festők és grafikusok adattára
Grazi, bécsi és berlini tanulmányok után Münchenben végzett Hans Hofman növendékeként. Ezt követően hosszabb ideig Párizsban dolgozott, majd olasz, görög és dalmáciai tanulmányutakat tett. A harmincas években a KUT tagja. Első tárlatát a Tamás Galéria rendezte meg. Hosszú hallgatás után 1963-ban a Csók Galériában jelentkezett gyűjteményes kiállítással, majd 1967-ben a Fészek Klubban, 1969-ben Veszprémben mutatkozott be. - Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola forma- és tartalomvilágával. Érdeklődése egyaránt kiterjedt a csöndélet, a tájkép és a figurális kompozíció területére. Kollázsaiban a képzelőerő kap tág teret. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Grazi, bécsi és berlini tanulmányok után Münchenben végzett Hans Hofman növendékeként. Ezt követően egy ideig Párizsban dolgozott, majd nagyobb mediterrán tanulmányutat tett. A harmincas években a KUT tagja, első tárlatát a Tamás Galéria rendezte meg. Hosszú hallgatás után 1963-ban a Csók Galériában jelentkezett önálló tárlattal, majd 1967-ben a Fészek Klubban, 1969-ben Veszprémben, 1977-ben a Műcsarnokban mutatkozott be. - Festészetében a német expresszionizmus dinamikája keveredik a párizsi iskola differenciáltabb forma- és tartalomvilágával. Műveit erőteljes tagoltság, eleven ritmus, nagyvonalú szerkezet jellemzi, érdeklődése sokoldalú, több műfajra kiterjed. Kollázsaiban a fantázia kap tág teret.
