Herendi biszkvit porcelán büszt MOZART

Eladási ár: 48 000 HUF

Leírás

[0R333/UZ-K]
Régi, szép állapotú, jelzett, fehér színű, biszkvit Herendi porcelán Mozart büszt, mellszobor. Hanzély Jenő iparművész tervezte és szignózta.

A talapzaton felirat:
MOZART
HANZÉLY

Mélynyomással:
HEREND

Formaszám:
5952

Magasság: 20 cm
Szélesség: 10 cm
Hosszúság: 8 cm
Súly: 0.484 kg
Hanzély Jenő
keramikus
Szarvas, 1919-06-11
Elhalálozott: Alsóörs, 2000. május 8.
Szerző: Laczkó Ibolya
1935-39 között Magyar Iparművészeti Főiskola, ahol Ohmann Béla, Lux Elek és Domanovszky Endre volt a mestere. 1970: SZOT-díj: 1979: Veszprém megye aranyérme. Nyaranként a Százados úti Művésztelepen dolgozott Nemes Györgynél és Kisfaludi Strobl Zsigmondnál. 1938-ban eljárt Aba Novák Vilmos rajziskolájába is. Pályázat útján 1940-ben került Herendre tervezőnek. 1961-től 1979-ig a porcelángyár művészeti vezetője volt. 1958: Világkiállítás, Brüsszel, elismerő oklevél; 1979: a Népköztársaság Érdemrendje. Elsősorban porcelán kisplasztikákkal foglalkozott, a keleti stílus érdekelte, főként az 1500-as Thő-Hun stílus (sok időt töltött a Kelet-ázsiai Múzeumban a keleti plasztikák tanulmányozásával). Érdekes feladataként tartja számon a “rehabilitált” városlődi majolika teljes, új formakészletének tervezését.

Irodalom
KOCZOGH Á.: Kerámia, porcelán, üveg, 1975
Műteremlátogató ~ iparművésznél, Veszprémi Napló, 1975. február 15.
KESZTHELYI F.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I. Alkotók, adatok 1945-1998, 1999.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1955 • Szeged
1962, 1967, 1968 • Bakony Múzeum, Veszprém
1967 • Csók Képtár, Székesfehérvár
1967 • Miskolc
1972 • Párizs • Jablonec
1975 • Tihanyi Múzeum, Tihany.

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1950, 1951 • 1., 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953 • I. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1958 • Világkiállítás, Brüsszel
1960 • Bakonyi Múzeum, Veszprém
1961 • Milánó
1968 • Frankfurt
1972 • Párizs
1975 • Tihanyi Múzeum, Tihany
1979 • Művészet a Kerámiaiparban ’79, FIM Stúdiója Kiállítóterem

 

Forrás: https://artportal.hu/lexikon-muvesz/hanzely-jeno-4725/

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Márka: Herendi

vásárlási információk

Feltöltve: 2018. május. 02.

(A műtárgyat eddig 898-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Herendi biszkvit porcelán büszt MOZART

[0R333/UZ-K] Régi, szép állapotú, jelzett, fehér színű, biszkvit Herendi porcelán Mozart büszt, mellszobor. Hanzély Jenő iparművész tervezte és szignózta. A talapzaton felirat: MOZART HANZÉLY Mélynyomással: HEREND Formaszám: 5952 Magasság: 20 cm Szélesség: 10 cm Hosszúság: 8 cm Súly: 0.484 kg Hanzély Jenő keramikus Szarvas, 1919-06-11 Elhalálozott: Alsóörs, 2000. május 8. Szerző: Laczkó Ibolya 1935-39 között Magyar Iparművészeti Főiskola, ahol Ohmann Béla, Lux Elek és Domanovszky Endre volt a mestere. 1970: SZOT-díj: 1979: Veszprém megye aranyérme. Nyaranként a Százados úti Művésztelepen dolgozott Nemes Györgynél és Kisfaludi Strobl Zsigmondnál. 1938-ban eljárt Aba Novák Vilmos rajziskolájába is. Pályázat útján 1940-ben került Herendre tervezőnek. 1961-től 1979-ig a porcelángyár művészeti vezetője volt. 1958: Világkiállítás, Brüsszel, elismerő oklevél; 1979: a Népköztársaság Érdemrendje. Elsősorban porcelán kisplasztikákkal foglalkozott, a keleti stílus érdekelte, főként az 1500-as Thő-Hun stílus (sok időt töltött a Kelet-ázsiai Múzeumban a keleti plasztikák tanulmányozásával). Érdekes feladataként tartja számon a “rehabilitált” városlődi majolika teljes, új formakészletének tervezését. Irodalom KOCZOGH Á.: Kerámia, porcelán, üveg, 1975 Műteremlátogató ~ iparművésznél, Veszprémi Napló, 1975. február 15. KESZTHELYI F.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I. Alkotók, adatok 1945-1998, 1999. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1955 • Szeged 1962, 1967, 1968 • Bakony Múzeum, Veszprém 1967 • Csók Képtár, Székesfehérvár 1967 • Miskolc 1972 • Párizs • Jablonec 1975 • Tihanyi Múzeum, Tihany. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1950, 1951 • 1., 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 • I. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1958 • Világkiállítás, Brüsszel 1960 • Bakonyi Múzeum, Veszprém 1961 • Milánó 1968 • Frankfurt 1972 • Párizs 1975 • Tihanyi Múzeum, Tihany 1979 • Művészet a Kerámiaiparban ’79, FIM Stúdiója Kiállítóterem   Forrás: https://artportal.hu/lexikon-muvesz/hanzely-jeno-4725/

További részletek
Jelzett: Igen
Márka: Herendi

vásárlási információk
Feltöltve: 2018. május. 02.

(A műtárgyat eddig 898-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
48 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai