Hőálló jénai üveg kuglófsütő forma 12 x 17 cm

Eladási ár: 8 500 HUF

Leírás

[1P476/X203]
Szép, hibátlan állapotban lévő, vékony, hőálló üvegből készült kuglófsütő forma.

Rajta jelzés, felirat:
SCHOTT & GEN.
JENAER GLAS

Magasság: 12 cm
Szélesség: 17 cm
Súly: 0.465 kg

Tulajdonságok

Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 288-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Hőálló jénai üveg kuglófsütő forma 12 x 17 cm

[1P476/X203] Szép, hibátlan állapotban lévő, vékony, hőálló üvegből készült kuglófsütő forma. Rajta jelzés, felirat: SCHOTT & GEN. JENAER GLAS Magasság: 12 cm Szélesség: 17 cm Súly: 0.465 kg

További részletek
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. november. 20.

(A műtárgyat eddig 288-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
8 500 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB009/Bp73/23] A kép mérete: 49 x 70 cm keret nélkül. Készült: Tus, Selyem A kép Macskássy Izolda (Marosvásárhely, 1945) alkotása. Jelezve jobbra fent "Macskássy Izolda 1981" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Ausztriában végezte. 1971 óta Magyarországon él és dolgozik. Számos erdélyi, magyarországi és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái és festményei elismerést hoztak számára, úgy itthon, mint külföldön. (MFGA) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Erdélyben, majd román ösztöndíjjal Ausztriában és Bulgáriában végezte. 1968-ban diplomázott. 1971 óta magyar állampolgár. Sok hazai és külföldi kiállítás mellett grafikai pályázatokon vett részt, ahol díjakat nyert. Hatvanban és Kiskőrösön rendezett kiállításokon bemutatott munkáit kivétel nélkül selyemre festette. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái nagy sikert arattak. ÖLK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Ausztriában végezte. 1971 óta Magyarországon él és dolgozik. Számos erdélyi, magyarországi és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. Derűs hangvételű, életörömet sugárzó textilgrafikái és festményei elismerést hoztak számára, úgy itthon, mint külföldön. (MFGA)
Macskássy Izolda : Virágok 1981
40 000 HUF
[FK0084/Bp41/40] A kép mérete: 43 x 63 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Károlyi Ernő (Pesterzsébet, 1923) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Károlyi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán Zichy Mihály alkotóközösségi címke található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utána Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 között a Képzőművészet Főiskolán folytatott tanulmányokat. Berény Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1988-ban Az Ernst Múzeumban, 1997-ben a Duna Galériában és a Szinyei Szalonban, több vidéki városban és Németországban mutatta be alkotásait. Korai alkotókorszakában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a '60-as években Picasso, Braque, Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva festői elvonatkoztatások felé fordult. Utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett város- és tájképsorozatokon örökítette meg. Emellett a '80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki képtárban. (W. T. adatközlése nyomán, MÉ, V.L.: Műv. 1972/9, W.T.: Műv. 1988/9) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utánna Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 k. tanulmányokat folytatotta bp.-i Képzőművészeti Főiskolán. Berényi Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben és vidéki városokban mutatta be műveit. Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes absztrakcióig. Alkotásai olykor szimbólikus értelműek. Többnyire táj- és városképeket alkotott. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon (MÉ, V.L.: Műv.-1972-8, W.T.: Műv.-1988/9) Magyar festők és grafikusok adattára 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán állította ki festményeit és kollázsait. - Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes abasztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán, 1979-ben Nagykanizsán, 1981-ben az NSZK-ban, 1982-ben Salgótarjánban állította ki festményeit és kollázsait. - Geometrizáló szemléletű, dekoratív hangütésű festő, némely munkájában eljut a teljes absztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. Murális feladatok is foglalkoztatják. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, grafikus. 1937-41: Főv. Iparrajzisk., bútortervezői tanulmányok; 1946-51: MKF, mestere: Kmetty János, Berény Róbert, Pór Bertalan, Barcsay Jenő, Szőnyi István. Budapesten él és dolgozik. Korai alkotószakaszában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a 60-as években Picasso, Braque és Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva a festői elvonatkoztatás felé fordult. Az európai országokban, elsősorban a mediterrán tájakon 1962-től napjainkig tett utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett táj- és városképsorozatokon örökítette meg, amelyekből számos kiállítást rendezett. Emellett a 80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Festészeti munkái mellett jelentősek kollázsai is. Ek: 1962: Május 1. mozi, Bp.; 1964: Románia és Csehszlovákia tájai, Fényes A. T. (kat.); 1967: Olasz tájak, Gulácsy T., Szeged; 1972: Mednyánszky T. (kat.) ; 1973: Libresso, Miskolc; 1974: Csepel G.; Benczúr Gyula T., Nyíregyháza; 1979: Egry J. T., Nagykanizsa; 1981: Werner Jaeger Halle, Nettetal (NSZK); 1984: Képcsarnok, Salgótarján; 1985: Kollázsok, Pataky G., Dési Huber T., Veszprém; 1986: SZOT Rózsadomb Üdülő, Bp.; 1987: Görög tájak, Derkovits T., Szhely; 1988: Mediterrán tájak, Csepel G. (kat.); Ernst M. (kat.); 1989: Műhely G., Szentendre; 1990: Börzsöny M., Szob; 1991: Aklmisck G., Gronau-Epe; 1992: Vigadó G. (kat.); 1993: Művésztelepi G. (kat.), Szentendre; 1997: Műcsarnok, Győr; 1999: Duna G., Szinyei Szalon. Vcsk: 1975, 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1975, 1977: Pedagógus Képzőművészek Orsz. Kiállítása, Fáklya Klub; 1977: Orsz. Képzőműv. Kiállítás, Műcsarnok. Mk: Ferenczy M., Szentendre; FK; MNG; SZK, Szhely. Irod.: Abonyi A. M.: (kat. bev., Mednyánszky T., 1972); Végvári L.: Károlyi Ernő képei a Mednyánszky Teremben, MŰV, 1972/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész Mediterrán tájak című kiállítása (kat. bev., Csepel G., 1988); Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Ernst M., 1988); Wehner T.: Rész/egész. Károlyi Ernő életművészete, MŰV, 1988/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Vigadó G., 1992); Wehner T. : A forma és a folt. Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Szentendre, Művésztelepi G., 1993). (W.T.)
Károlyi Ernő : Hazafelé
55 000 HUF
[FK1364/Bp302/45] A kép mérete: 23,5 x 18 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Bíró Béla (Makó, 1899) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Bíró B 921." A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István tanítványa volt, majd egy ideig ugyanitt mint tanársegéd tevékenykedett. Ezután rajztanárként dolgozott. 1943-ban a kolozsvári Egyetem magántanári címmel tüntette ki. 1955-ig a Szépművészeti Múzeum tudományos osztályvezetője volt. 1956-ban Los Angelesbe emigrált, ahol a Long Beach State College-ban a művészettörténelem tanárává nevezték ki. Tizenkét könyvet adott ki. Kiemelkedő műve a Bibliography of Art History. Főleg arcképeket festett. (KMHM) Magyar festők és grafikusok adattára A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke, majd tanársegédje. Középiskolai rajztanárként működött, majd művészettörténelemből doktorált. 1943-ban a kolozsvári egyetem magántanári címmel tüntette ki. 1955-ig a budapesti Szépművészeti Múzeum tudományos osztályvezetője volt. 1956-ban Los Angelesbe vándorolt, ahol a Long Beach State Collegeban a művészettörténelem tanárává nevezték ki. 12 könyvet publikált képzőművészeti- és pedagógiai tevékenysége mellett. Kiemelkedő művek a Bibliography of Art History c. könyve. Angolban ő sorozta be elsőnek az egyetemes művészettörténetbe a magyar művészeket. Arcképeket festett. - Irod.: GYKKL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke volt, majd ugyanitt tanársegédként működött. Ezután rajztanárként dolgozott. 1943-ban a Kolozsvári Egyetem magántanári címmel tüntette ki. 1955-ig a Szépművészeti Múzeum tudományos osztályvezetője volt. 1956-ban Los Angelesbe vándorolt, hol a Long Beach State College-ban a művészettörténelem tanárává nevezték ki. Tizenkét könyvet adott ki. Kiemelkedő műve a Bibliography of Art History. Többnyire arcképeket festett. (KMHM)
Bíró Béla : Vendégfogadás
45 000 HUF