Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)

[FK3416/Bp403/5] A kép mérete: 40 x 48,5 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Deli Antal (Gerényes, 1886, Szentendre, 1960) alkotása. Jelezve balra lent "Deli Antal" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Gerényes, 1886 - Szentendre, 1960 Festő. 1903-ban az Iparrajziskolában képezte magát. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1911-14 között Ferenczy Károly, 1918-1922 Réti István tanítványa volt. 1913-14-ben a nagybányai szabadiskolában, 1924-25-ben Felsőbányán dolgozott. 1921-ben Bicskén tevékenykedett gr. Batthány Gyulánál. 1922-ben Münchenben tanult a Szinyei Társaság ösztöndíjasaként, 1925-ben Párizsban, 1926-ban Olaszországban járt tanulmányúton. 1937-ben Barcsay Jenő meghívására Szentendrén telepedett le. 1914-től vett részt budapesti, vidéki és külföldi tárlatokon aktokkal, tömören formált figurális alkotásokkal, tájképekkel és csendéletekkel. 1922-ben, 1924-ben és 1927-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban az Ernstben volt gyűjteményes tárlata. 1924 októberében Jándi Dáviddal és Korda Vincével rendezett kiállítást Nagyváradon. 1958-ban a Képzőművészeti Alap antwerpeni seregszemléjén mutatta be műveit. Falképeivel, mozaikterveivel több díjat nyert. Festészetében három stíluskorszak különíthető el. A '20-as évek közepétől a '30-as évek közepéig tartó korszakban Szőnyi István követőinek körébe sorolható. Akkori alkotásait a barnás tónusharmóniák és az aktok szoborszerű plasztikussága jellemzi. Az 1937-47 közötti korszakában a képi motívumok tömör szerkezeti rendje foglalkoztatta. Tájképi és csendéleti témákat dolgozott fel Barcsay Jenő akkori munkáival rokon monumentális hatású stílusban. Az 1947-től haláláig tart időszakban eltért a konstruktív irányzattól egy látvány közeli posztimpresszionista ábrázolás felé. A stílusjegyek alapján kimutatható, hogy ismét Szőnyi hatott reá. Ezúttal a mester későbbi, világos tónusú, lírai hatású, temperaképeihez közeledett, amelynek során pasztellkrétával Szentendre házait, utcáit és életképeit festette. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum őrzi. A KÉVE tagja volt. (ML, Éber, RI-NM, Horváth János adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára (Gerényes, 1886 - Szentendre, 1960) A Képzőművészeti Főiskolán 1911-1914 között Ferenczy Károly, 1918-1922 között Réti István növendéke volt. 1914-től szerepelt kiállításokon. Münchenben, Párizsban, Olaszországban járt tanulmányúton. Több nyáron át Nagybányán dolgozott. 1937-től Szentendrén élt. 1922-1947 között hét gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Falkép és mozaikterveivel több díjat nyert. Tiszta színfoltok, élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik figurális műveit, tájképeit, csöndéleteit. A Magyar Nemzeti Galéria több képét és rajzát őrzi. 1961-ben műveiből Szentendrén emlékkiállítást rendeztek. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Gerényes, 1886 - Szentendre, 1960 Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1911-14 k. Ferenczy Károly, 1918-1922 k. Réti István tanítványa volt. Münchenben, Párizsban és Olaszországban járt tanulmányúton. Valószínűleg tanárai hatására 1924-ben és 1925-ben a nagybányai művésztelepen, és Felsőbányán dolgozott. 1914-től szerepelt budapesti kiállításokon aktokkal, tömören formált alakos képekkel, tájképekkel és csendéletekkel. 1922-ben, 1924-ben és 1927-ben a Nemzeti Szalonban, 1923-ban az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. 1924 októberében Jándi Dáviddal és Korda Vincével rendezett kiállítást Nagyváradon. Falképeivel és mozaikterveivel több díjat nyert. Tiszta színfoltok és élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik munkáit. A MNG több rajzát és festményét őrzi. (ML, Éber) Művészeti lexikon I-IV. (Gerényes, 1886. szept. 16. - Bp., 1960. márc. 1.) Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1911-14 között Ferenczy Károly, 1918-21 között Réti István növendéke volt. 1914-től szerepelt kiállításokon. Münchenben, Párizsban, Olaszo.-ban járt tanulmányúton. Több nyáron át Nagybányán dolgozott, 1937-től Szentendrén élt. 1922-47 között hét gyűjt. kiállítása volt Bp.-en. Falkép- és mozaikterveivel több díjat nyert. Tiszta színfoltok, élesen szétváló szerkezeti elemek jellemzik figurális kompozícióit, tájképeit, csendéleteit. A Nemz. Gal. több rajzát és képét őrzi. Művészeti lexikon I-II. Festő. Szül. Gerényes 1886 szept. 16. Budapesten és Nagybányán tanult s 1914 óta állít ki Budapesten aktokat, tömören formált alakos képeket. Egyéb festő Születési hely: Gerényes Születési dátum: 1886 Kiállítások az adatbázisban: Rajzok az 1920-as évekből Deli Antal gyűjteményes kiállítása Mesterei: Ferenczy Károly, Réti István. 1937-től a Szentendrei Festők Társaságának tagja. 1903-ban az Iparrajziskolába iratkozott. 1912-1914: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly és Réti István. 1913-1914 között és 1924-ben Nagybányán, 1921-ben Bicskén dolgozott gróf Batthyány Gyulánál. 1922-ben Münchenben tanult a Szinyei Társaság ösztöndíjasaként. 1925-ben Párizsban, 1926-ban Olaszországban járt tanulmányúton. 1937-ben Barcsay Jenő meghívására Szentendrén telepedett le. Festészetében három stíluskorszak különíthető el. A húszas évek közepétől a harmincas évek közepéig tartó korszakban Szőnyi István követőinek körébe sorolható. Akkori műveit a barnás tónusharmóniák és az aktok szoborszerű plasztikussága jellemzi. Az 1937-1947-ig tartó korszakában a képi motívumok tömör szerkezeti rendje foglalkoztatta. Tájképi és csendéleti témákat dolgozott fel Barcsay Jenő akkori műveivel rokon monumentális hatású stílusban. A falkép- és mozaikterveivel több díjat nyert. Az 1947-től haláláig tartó időszakban eltért a konstruktív irányzattól egy látvány közeli posztimpresszionista ábrázolás felé. A stílusjegyek alapján kimutatható, hogy ismét Szőnyi István hatott reá. Ezúttal a zebegényi mester későbbi, világos tónusú, lírai hatású, temperaképeihez közeledett, amelynek során ~ pasztellkrétával Szentendre házait, utcáit és életképeit festette. Egyéni kiállítások 1927 • Nemzeti Szalon, Budapest 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1961 • Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.) 1962 • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár 1984 • Kapospula. Válogatott csoportos kiállítások 1922 • XLII. kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1923 • XXV. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1927 • LV. kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1927 • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest 1942 • Magyar Művészetért, Műcsarnok, Budapest 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1951 • Szentendrei Művésztelep • Ferenczy Múzeum, Szentendre 1952 • Ötéves Terv, Ernst Múzeum, Budapest • Szentendrei festők II. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Budapest 1953 • Szentendrei festők III. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Budapest 1956 • Szentendrei Művésztelep jubiláris kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1957 • 70 művész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1957 • Rajzó és akvarell kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1957 • III. Pest megyei képzőművészeti kiállítás, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1958 • Képzőművészeti Alap kiállítása, Antwerpen • IV. Pest megyei képzőművészeti kiállítás, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1959 • 7. Magyar képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Szentendrén élő festőművészek kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre • V. Pest megyei képzőművészek kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Irodalom HAULISCH L.: A szentendrei festészet, Budapest, 1977. Horváth János forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/deli-antal-454

[FK3446/Bp202/105] A kép mérete: 42 x 47 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Bálint Rezső (Budapest, 1885, Budapest, 1945) alkotása. Jelezve jobbra lent "Bálint 927 Alexandria, Egyiptom" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1885 - Budapest, 1945 Festő. Eleinte nyomdásznak tanult, majd 1902-től Vesztróczy Manónál képezte magát hónapokig. 1906-ban a nagybányai szabadiskolában tanult, de Szablya-Frischauf Ferenc magániskoláját is látogatta. 1907-1908-ban és 1911-ben az iskolánkívüliek csoportjában tevékenykedett. Nagybányán, 1912-től a kecskeméti nyári tanfolyamokon Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. 1909-ben Párizsba ment, ahol a Grande Chaumiere-ben gyakorolta magát az alakrajzolásban. Modigliani-val közös műteremben dolgozott a Montparnasse-on. Freegrove, Windzer, Arcihpenko és Modigliani társaságában kiállításon szerepelt a francia fővárosban. A KÉVE művésztársaság keretében rendezte első budapesti tárlatát 1909-ben. Három tájképpel és két portréval szerepelt az 1912-es Nagybányai Jubiláris Képkiállításon. 1914-ben a Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1923-ban az Alkotás Műv. házban, 1927-ben a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928-ban pedig a Nemzeti Szalonban rendezett kollektív tárlatot. 1920-ban Szentendrén telepedett le. Főként tájképeket festett. Egy ideig Cézanne hatása alatt állott, alapjában azonban impresszionista volt. 1919-ben "Formák, foltok, vonalak" című litográfiai mappája jelent meg. Több képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Éber, ML, RI-NM, NM) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1885. - Budapest, 1945.) Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál és Szablya-Frischauf Ferencnél tanult festeni. 1907-től nyaranként Nagybányán dolgozott. 1909-ben a KÉVE Művésztársaság keretében rendezte első budapesti kiállítását. 1910-1911-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasseo-on. 1911-1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Főleg tájképeket festett. Néhány képe a Magyar Nemzeti Galériában található. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp. 1885 - Bp., 1945 Festő. Eleinte nyomdásznak tanult, majd Vesztróczy Manónál képezte magát hónapokig. 1906-tól Szablya-Frischauf Ferenc iskoláját látogatta. 1907-től nyaranta a nagybányai művésztelepen folytatott tanulmányokat. 1909-ben Párizsba ment, hol a Grande Chaumiéreben gyakorolta magát az alakrajzolásban. A. Modiglianival közös műteremben dolgozott, a Montparnasse-on. Freegrove-Windzer, Archipenko és A. Modigliani társaságában kiállítást rendezett a francia fővárosban. 1911-ben hazatérve a kecskeméti művésztelepen tevékenykedett. A KÉVE művésztársaság keretében rendezte első fővárosi kiállítását 1909-ben. 1914-ben a budapesti Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonba, 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1927-ben a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928-ban a Nemzeti Szalonban rendezett koll. kiállítást. 1920-ban Szentendrén telepedett le. Főleg tájképeket festett. Egy ideig P. Cézanne hatása alatt állott, alapjába azonban impresszionista volt. Több képe a MNG tulajdonában van. (Éber, ML) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1885. okt. 14. - Bp., 1945. nov. 18.) Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál, Szablya-Frischauf Ferencnél tanult festeni. 1907-től nyaranként Nagybányán dolgozott. 1909-ben a KÉVE művésztársaság keretében rendezte első bp.-i kiállítását. 1910-1911-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. 1911-1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1919-ben Formák, foltok, vonalak címen tíz kőrajzot tartalmazó mappája jelent meg Kosztolányi Dezső bevezető írásával. 1920-tól a ma Szentendréhez tartozó Izbégen élt és főleg tájképeket festett. Anya gyermekével, Intérieur, Kórházi jelenet c. képek a Nemzeti Gal.-ban találhatók.

[FKC643/Bp408/3] A kép mérete: 49 x 64 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép S. Lazan jelzéssel európai festő XX. század alkotása. Jelezve jobbra lent "S. Lazan" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép