Ifj. Kovács János : "Cséplés" 1938 /Kiállítva a Műcsarnokban!/
Eladási ár: 155 000 HUF
Leírás
[FKC129/Z030]
A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Karton
A kép Ifj. Kovács János (München, 1886, Budapest, 1957) alkotása.
Jelezve jobbra lent "ifj. Kovács 938"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
A festmény hátoldalán Kiállítási törzskönyvi lap Országos Magyar Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok őszi kiállítás 1938 raglap található.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
München, 1886 (Debrecen, 1890?) - Budapest, 1957
Festő, grafikus. Id. Kovács János fia. Első mestere édesapja volt. 1906 körül a fővárosi Mintarajz tanodát látogatta, ahol Zemplényi Tivadar volt a tanára. 1910-ben koronázási ösztöndíjjal jutalmazták, amely segítségével rövid müncheni tanulmányutat tett. Munkásságának jelentős része Debrecenhez kapcsolódott, itt tevékenykedett és állított ki. Számos egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. 1919-ben szerepelt először a Killer-házban, majd 1920-ben két különböző debreceni kiállításon. 1925-ben Medgyessy Ferenccel és Gáborjáni Szabó Kálmánnal együtt a Művészházban, 1930-ban és 1936-ban a Kereskedelmi társulat dísztermében, 1931-ben és 1932-ben a Déri Múzeumban állított ki. Lankadatlan szorgalommal rengeteg portrét és paraszti témát készített. Kortársai visszaemlékezései szerint a jellem mélységéig ható karikatúrákat készített debreceni férfiakról, művészekről (Senyei Oláh István, stb.). A grafikai mellett jó képességű festő is volt. Ő a szerzője a nevezetes hortobágyi körképnek. A 100x7 méteres alkotás Liener színezett fotói alapján készült. Először Debrecenben a vásártéren, majd a stadionban állították ki, 1934 októberétől pedig a fővárosi Angol Park vállalta a kiállítást egy 30 méteres átmérőjű pavilonban. A '40-es évektől Budapesten működött. A Borsszem Jankó és a pesti élclapok sok jellegzetes rajzát közölték. Élete végén - főként ceruzarajzokban - százszámra örökítette meg a festőien romantikus budai városrészeket. Számos realista beállítottságú balatoni tájképet is alkotott. Monumentális feladatokra is vállalkozott, többek között a debreceni krematórium díszeinek egy részét ő festette. Tagja volt a Debreceni Műpártoló Egyesületnek, alapítója a Művészháznak, tagja a Magyar Képzőművészek Egyesületének és a Magyar Művészek Szabadszervezetének. Munkái helyet kaptak a debreceni Déri Múzeumban.
(DK, KD, Sz. Kürti Katalin)
Tulajdonságok
Hordozó:
karton
Jelzett:
igen
Állapot:
Ép
Festmény, kép, grafika technika:
olaj
vásárlási információk
Feltöltve:
2022. szeptember. 05.
(A műtárgyat eddig 1624-en nézték meg.)
Eladó:
( értékelés)
Átvétel:
futárszolgálat személyes átvét
Fizetés:
PayPal Átutalás Utánvét
Ifj. Kovács János : "Cséplés" 1938 /Kiállítva a Műcsarnokban!/
[FKC129/Z030]
A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Karton
A kép Ifj. Kovács János (München, 1886, Budapest, 1957) alkotása.
Jelezve jobbra lent "ifj. Kovács 938"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
A festmény hátoldalán Kiállítási törzskönyvi lap Országos Magyar Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok őszi kiállítás 1938 raglap található.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
München, 1886 (Debrecen, 1890?) - Budapest, 1957
Festő, grafikus. Id. Kovács János fia. Első mestere édesapja volt. 1906 körül a fővárosi Mintarajz tanodát látogatta, ahol Zemplényi Tivadar volt a tanára. 1910-ben koronázási ösztöndíjjal jutalmazták, amely segítségével rövid müncheni tanulmányutat tett. Munkásságának jelentős része Debrecenhez kapcsolódott, itt tevékenykedett és állított ki. Számos egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. 1919-ben szerepelt először a Killer-házban, majd 1920-ben két különböző debreceni kiállításon. 1925-ben Medgyessy Ferenccel és Gáborjáni Szabó Kálmánnal együtt a Művészházban, 1930-ban és 1936-ban a Kereskedelmi társulat dísztermében, 1931-ben és 1932-ben a Déri Múzeumban állított ki. Lankadatlan szorgalommal rengeteg portrét és paraszti témát készített. Kortársai visszaemlékezései szerint a jellem mélységéig ható karikatúrákat készített debreceni férfiakról, művészekről (Senyei Oláh István, stb.). A grafikai mellett jó képességű festő is volt. Ő a szerzője a nevezetes hortobágyi körképnek. A 100x7 méteres alkotás Liener színezett fotói alapján készült. Először Debrecenben a vásártéren, majd a stadionban állították ki, 1934 októberétől pedig a fővárosi Angol Park vállalta a kiállítást egy 30 méteres átmérőjű pavilonban. A '40-es évektől Budapesten működött. A Borsszem Jankó és a pesti élclapok sok jellegzetes rajzát közölték. Élete végén - főként ceruzarajzokban - százszámra örökítette meg a festőien romantikus budai városrészeket. Számos realista beállítottságú balatoni tájképet is alkotott. Monumentális feladatokra is vállalkozott, többek között a debreceni krematórium díszeinek egy részét ő festette. Tagja volt a Debreceni Műpártoló Egyesületnek, alapítója a Művészháznak, tagja a Magyar Képzőművészek Egyesületének és a Magyar Művészek Szabadszervezetének. Munkái helyet kaptak a debreceni Déri Múzeumban.
(DK, KD, Sz. Kürti Katalin)
