Imre István : "Aranyhalak"

Eladási ár: 18 000 HUF

Leírás

[FKC721/Bp204/136]
A kép mérete: 40 x 30 cm keret nélkül.
Készült: Színes linómetszet, Papír
A kép Imre István (Tyukod, 1918, Budapest, 1983) alkotása.
Jelezve lent "Aranyhalak - Imre István (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. 1935-ben a nagybányai Szépművészeti Iskolát látogatta, ahol Krizsán János és Mikola András korrigálta. 1936-1941 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István, Elekfy Jenő és Szőnyi István voltak a tanítómesterei. Tanulmányúton járt Itáliában, Dalmáciában és Görögországban. 1940-től szerepelt kiállításokon. Számos budapesti és vidéki tárlaton mutatta be műveit. 1947-1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdiót vezette. Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő akvarellnél és rézkarcnál. Az előbbit nagy lírai átéléssel művelte, míg rézkarcaira a szecessziós hangvétel jellemző. Portrékat, figurális kompozíciókat, valamint tájképeket alkotott. Munkásságáért 1950-ben Munkácsy-díjat, 1953-ban pedig Kossuth-díjat kapott. (ML, RI-NM, LÁ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. 1936-1941 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Réti István, Elekfy Jenő és Szőnyi István voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Itáliában és Görögországban. 1940-től szerepelt kiállításokon. 1957-ben gyűjteményes tárlaton mutatta be műveit. Impresszionisztikus hangvételű portrékat, figurális kompozíciókat, akvarelleket, rézkarcokat alkotott. Munkásságáért 1950-ben Munkácsy-díjat, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. (ML)

Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait 1936-1941-ben végezte a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Réti István, Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak. Tanulmányutakat tett Olasz-, Görögországban, valamint Jugoszláviában. 1948-1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdió vezetőjeként tevékenykedett. 1940 óta kiállító művész. Önálló kiállításai voltak Budapesten (1957, 1968, 1974), Szegeden (1958, 1971), Miskolcon (1969), Szombathelyt (1972), Debrecenben és Várpalotán (1976). 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő és különleges technikájú akvarelljeinél. Rézkarcain a fölület szecessziós gazdagságával hat. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985

Művészeti lexikon I-IV.
Festő, grafikus. Kossuth- és Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán 1936-41 között Réti István és Szőnyi István növendéke volt. Egy ideig a Néphadsereg Képzőművészeti Stúdióját vezette. Impresszionisztikus hangvételű portréival, figuláris kompozícióival, rézkarcaival rendszeresen szerepel tárlatokon. 1957-ben gyűjt. kiállításon mutatta be műveit. Az utóbbi időben főként akvarelleket fest.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1941-ben végzett Szőnyi István és Elekfy Jenő osztályán. Tanulmányúton Olasz- és Görögországban, valamint Jugoszláviában járt. 1947-1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdiót vezette. 1940 óta kiállító művész; önálló tárlatai voltak Budapesten (1957, 1968, 1974), Szegeden, (1958, 1971), Miskolcon (1969), Szombathelyen (1972), Debrecenben, Várpalotán (1976) és Szolnokon (1978). 1950-ben Munkácsy-díjat, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. - Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő akvarellnél és rézkarcnál. Vízfestményeinek a lírai közlés volt a legnagyobb értéke, az a képessége, mellyel az élményt a színek és a formálás erejével továbbfokozza és csattanósság teszi. Szecessziós hangvételű rézkarcain egyszerre közvetítette a tárgyak reális létezését és érzelmi vonzódásait.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: linóleum metszet
Témakör: Csendélet

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. augusztus. 15.

(A műtárgyat eddig 57-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Imre István : "Aranyhalak"

[FKC721/Bp204/136] A kép mérete: 40 x 30 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Imre István (Tyukod, 1918, Budapest, 1983) alkotása. Jelezve lent "Aranyhalak - Imre István (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1935-ben a nagybányai Szépművészeti Iskolát látogatta, ahol Krizsán János és Mikola András korrigálta. 1936-1941 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István, Elekfy Jenő és Szőnyi István voltak a tanítómesterei. Tanulmányúton járt Itáliában, Dalmáciában és Görögországban. 1940-től szerepelt kiállításokon. Számos budapesti és vidéki tárlaton mutatta be műveit. 1947-1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdiót vezette. Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő akvarellnél és rézkarcnál. Az előbbit nagy lírai átéléssel művelte, míg rézkarcaira a szecessziós hangvétel jellemző. Portrékat, figurális kompozíciókat, valamint tájképeket alkotott. Munkásságáért 1950-ben Munkácsy-díjat, 1953-ban pedig Kossuth-díjat kapott. (ML, RI-NM, LÁ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. 1936-1941 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Réti István, Elekfy Jenő és Szőnyi István voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Itáliában és Görögországban. 1940-től szerepelt kiállításokon. 1957-ben gyűjteményes tárlaton mutatta be műveit. Impresszionisztikus hangvételű portrékat, figurális kompozíciókat, akvarelleket, rézkarcokat alkotott. Munkásságáért 1950-ben Munkácsy-díjat, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. (ML) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1936-1941-ben végezte a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Réti István, Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak. Tanulmányutakat tett Olasz-, Görögországban, valamint Jugoszláviában. 1948-1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdió vezetőjeként tevékenykedett. 1940 óta kiállító művész. Önálló kiállításai voltak Budapesten (1957, 1968, 1974), Szegeden (1958, 1971), Miskolcon (1969), Szombathelyt (1972), Debrecenben és Várpalotán (1976). 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő és különleges technikájú akvarelljeinél. Rézkarcain a fölület szecessziós gazdagságával hat. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985 Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. Kossuth- és Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán 1936-41 között Réti István és Szőnyi István növendéke volt. Egy ideig a Néphadsereg Képzőművészeti Stúdióját vezette. Impresszionisztikus hangvételű portréival, figuláris kompozícióival, rézkarcaival rendszeresen szerepel tárlatokon. 1957-ben gyűjt. kiállításon mutatta be műveit. Az utóbbi időben főként akvarelleket fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1941-ben végzett Szőnyi István és Elekfy Jenő osztályán. Tanulmányúton Olasz- és Görögországban, valamint Jugoszláviában járt. 1947-1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdiót vezette. 1940 óta kiállító művész; önálló tárlatai voltak Budapesten (1957, 1968, 1974), Szegeden, (1958, 1971), Miskolcon (1969), Szombathelyen (1972), Debrecenben, Várpalotán (1976) és Szolnokon (1978). 1950-ben Munkácsy-díjat, 1953-ban Kossuth-díjat kapott. - Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő akvarellnél és rézkarcnál. Vízfestményeinek a lírai közlés volt a legnagyobb értéke, az a képessége, mellyel az élményt a színek és a formálás erejével továbbfokozza és csattanósság teszi. Szecessziós hangvételű rézkarcain egyszerre közvetítette a tárgyak reális létezését és érzelmi vonzódásait.

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: linóleum metszet
Témakör: Csendélet

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. augusztus. 15.

(A műtárgyat eddig 57-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
18 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1W707/Z035] Régi, hibátlan állapotú, talapzaton álló, festetlen Herendi porcelán figura, Hadik András lovasszobra. A csákó tolldísze restaurátor által szakszerűen javított. Alján mélynyomással: HEREND Formaszám: 5475 Talapzaton formatervező neve: VASTAGH GYÖRGY BUDAPEST 1937 Magasság: 32.5 cm Szélesség: 10 cm Hosszúság: 27.5 cm Súly: 1.42 kg Hadik András (hadvezér)  [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a hadvezérről szól. Hasonló címmel lásd még: Hadik András (egyértelműsítő lap). Hadik András Hadik András (Georg Weikert festménye, 1783) Erdély kormányzója Hivatali idő 1764. július 17. – 1768. március 7. Előd Adolf Nikolaus Buccow Utód Karl O’Donnell Az Udvari Haditanács elnöke Hivatali idő 1774 – 1790. március 12. Előd Franz Moritz von Lacy Utód Michael Johann von Wallis Katonai pályafutása Csatái Lengyel örökösödési háború Született 1710. október 16.  Magyarország, Csallóköz Elhunyt 1790. március 12.(79 évesen)  Habsburg Birodalom, Bécs Szülei Hadik Mihály, Hardy Franciska Házastársa Francziska Lichnowsky Gyermekei Mária Jozefa, János, Károly József, András Foglalkozás Condottieri Díjak Knight Grand Cross of the Military Order of Maria Theresa   A Wikimédia Commons tartalmaz Hadik András témájú médiaállományokat. Gróf futaki Hadik András (németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak; Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) magyar huszártábornok, császári tábornagy (Feldmarschall), földbirtokos, politikus. Ükunokája: Hadik JánosUnokája: Hadik Ágoston   Tartalomjegyzék    [elrejtés]  1Élete 1.1Pályafutása 1.2Berlin megsarcolása 1.3További karrierje 1.4Házassága és gyermekei 2Emlékezete 2.1Szobra 3Irodalom 4Külső hivatkozások 5Jegyzetek    Élete[szerkesztés]  Pályafutása[szerkesztés] Hadik András kisnemesi családba született futaki Hadik Mihály és Hardy Franciska harmadik gyermekeként. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára. Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63). 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.  Berlin megsarcolása[szerkesztés] 1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli háborús fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután már azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek. Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Oderafrankfurtvárosát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.  További karrierje[szerkesztés] Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rendnagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszerfelszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz csatolt lengyel–román terület, Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.  Emlékezete[szerkesztés] Van több Hadik-kastély is, egy Hadik András utca a XII. kerületben, és számos egyéb szervezet is viseli a Hadik nevet. Nevezetes Hadik hely volt a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét. A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának mélységi felderítő ejtőernyős százada gróf Hadik András nevét viselte, egészen a zászlóalj megszűntéig. 2004. szeptember 1-jétől a szlovák Védelmi Minisztérium a fegyveres erők új Akadémiáját nevezte el róla. Bécsben, a 14. kerületében 1894 óta van Hadik köz (németül: Hadikgasse), és Hadikpark, amely Schönbrunni kastéllyalszemben található. Kőszegen, a volt Bencés Gimnázium helyén emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Hadik András valaha itt tanult. Szobra[szerkesztés]   Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve, a Budai Várnegyedben a Szentháromság utca – Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György. „Mágikus” erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kíváncsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek – revétlenítettek – a diákvirtus jegyében. Történt ez időnként annak ellenére, hogy a szobrot rendőrök felügyelték. A diákság ezt kicselezendő, jóval a diplomaosztó előtt kifényesítette a szobor ezen részét, aztán cipőkrémmel bekente, amit a megfigyelés mellett is egy mozdulattal le lehetett törölni egy óvatlan pillanatban. Bár a várban lévő kollégium épületét ma már más célra használják, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói mérnökké válásukkor még ápolják a szobornál a hagyományokat.[1] A hagyomány alapja az, hogy a második világháborús bombázást épségben vészelte át a szobor, bár a környező épületek súlyos sérüléseket szenvedtek. Erről egy korabeli fénykép is tanúskodik, amely a diavetítőben is látszik (a 4.). Forrás: wikipédia.hu
VASTAGH GYÖRGY: Hadik András festetlen Herendi porcelán lovasszobra 32.5 cm
190 000 HUF
[FKC693/Bp201/38] A kép mérete: 86 x 71 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Henczné Deák Adrienne (Budapest, 1890, Budapest, 1956) alkotása. Jelezve balra lent "Henczné, Deák Adrienne" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt, majd Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepen dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" című olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériában található. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életkép-díjat. "Csöndélet" c. olajfestménye az MNG-ben van. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. Később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" c. olajfestménye a MNG-ban található. (Éber)
Henczné Deák Adrienne : Sárga virágok
450 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC298/Bp302/103] A kép mérete: 21 x 50 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Németh András (Budapest, 1941) alkotása. Jelezve lent "- Mártélyi tanya - VII/VII. (AE) Németh András (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Művészeti tanulmányait Budapesten, a Képző- és Iparműv. Gimn.-ban kezdte meg, majd 1961-66 között az MKF sokszorosító grafikai szakán tanári diplomával végzett. Mesterei Fónyi Géza, Ék Sándor. Ösztöndíjasként a bcsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot, Nyugat- és Kelet-Európában járt tanulmányúton. 1968-79 között rendszeres résztvevő a hazai és külhoni kollektív tárlatokon, országos kiállításokon, elsősorban Szegeden (Nyári Tárlat), Hmvhelyen (Őszi Tárlat), a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa-, az utóbbi két évtizedben színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Ek: 1968-70, 1980: Csepel G.; 1999: Rómaifürdő Isk. Vcsk: 1980: Püspökladány; 1981? Volkshochschule Sinsheim (NSZK); 1984: Meckesheim (NSZK); 1986: Kis Duna G.; 1986: Hamburg; 1987: Angelbachtal (NSZK); 1988: Magyar hét, Lambsheim (NSZK); 1988: Merzig (NSZK); 1989: Városi Kvtár, Saarlouis (NSZK); Tanácsh., Helmstadt (D); Ravenstein (NL); 1990: Magyar hetek, Sinsheim (D); Saarbrücken (D); 1991: Városi Kvtár, Mönchenglabdach (D); 1992: Ueda (JP), FM; 1993: Műv. H., Vác; 1994: Gárdonyi Géza Színház, Eger; Képzőművészeti Szakgimn., Szfvár; 1995: Zeneisk., Dunakeszi; Fót; 1996: Ravenstein (NL); 1997: Iskola G.; Műv. Közp., Kasz. Mk: Albertina, Bécs; MM. (B. S.) Magyar festők és grafikusok adattára 1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több Nyugat- és Kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett önálló tárlatai voltak 1969-ben és 1970-ben Csepelen. – Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több nyugat- és kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett 1969-ben, 1970-ben és 1980-ban a Csepel Galériában jelentkezett nagyobb anyaggal. – Főként fa- és linómetszeteket készít, illusztrációs célzattal. Tevékenységének másik területe a reklámgrafika. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte meg, majd 1961-66 között a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán tanári diplomával végzett. Mesterei: Fónyi Géza és Ék Sándor. Számos európai országban járt tanulmányúton. Ösztöndíjasként a békéscsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot. 1968-79 között rendszeres résztvevője volt a hazai és külhoni csoportos kiállításoknak, országos tárlatoknak, elsősorban Szegeden, Hódmezővásárhelyen, a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa- és színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Munkáit a Művelődési Minisztérium és a bécsi Albertina gyűjteménye őrzi. (MÉ, LÁ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán Ék Sándor tanítványa volt. Több európai országban járt tanulmányúton. Több hazai tárlaton szerepelt. Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. (MÉ)
Németh András : "Mártélyi tanya"
18 000 HUF