[2B073/027] Olaj fatábla festmény, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: PÁLNAGY Magasság: 55 cm Szélesség: 45 cm Súly: 1.18 kg Pálnagy Zsigmond festő Hajdúböszörmény, 1896-05-18 Elhalálozott: Hajdúböszörmény, 1959. december 15 Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza és Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. A Tiszántúli Szépmíves Céh, 1952-től a Hajdú-Bihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt; ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve keletkezett. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló feltűnik. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyei Oláh István képeivel. Irodalom TÓTH E.: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene, Alföld, 1959/1. TÓTH E.: ~ emlékezete, Alföld, 1960/1. KATHY I.-SZ. KÜRTI K.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete, Hajdúböszörmény, 1979 LÁZÁR I.: (kat. bev., Hajdúböszörmény, 1988). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Aranybika [Győrösi Istvánnal], Debrecen Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1939 • Kollégiumi jubileumi képkiállítás, Református Kollégium, Debrecen 1940 • Magyar Képzőművészek Egyesülete Kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen 1958 • Hajdúböszörményi festők, Déri Múzeum, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 

[2B072/077] Antik, Velencét ábrázoló rézmetszet, Michele Marieschi: Pons Riuoalti procul cospectus (A Rivoalti híd távolról nézve) című rézmetszete üveglap mögött, szép állapotú barna keretben. A kereten néhány kisebb sérülés látható. Jelezve jobbra lent: MICHL MARIESCHI DELT ET INC. A karc alatt latin nyelvű felirat PONS RIVOALTI PROCUL CONSPECTUS, CUM PALATIO DELPHINORUM, ET RIPA CARBONARIA AD DEXTREAM, NEC NON VINARIA AD SINISTRAM Magasság: 47 cm Szélesség: 67 cm Súly: 1.74 kg

[2B071/063] Antik, 18. századi francia rézmetszet, Augustin de Saint-Aubin : Au Moins Soyez Discret (Legalább legyél diszkrét!) című rézmetszete üveglap mögött, szép állapotú, díszes, aranyozott keretben. A kereten néhány kisebb sérülés látható. A karc alatt francia nyelvű felirat, lásd fotó. Magasság: 52 cm Szélesség: 39.2 cm Súly: 1.67 kg

[2B057/KCS] Régi, szép állapotú, különleges alakú, duplán ívelt tetejű Lingel fali tükör, piperetükör. Benne formakövető, szép állapotú metszett, fazettázott tükör. A tükrön néhány vakfolt található. Hátoldalán intarziázott jelzés, lásd fotó. Magasság: 47.5 cm Szélesség: 57.5 cm Súly: 5.445 kg

[2B050/121] Olaj farost festmény, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: SCHOLZ Hátoldalán filctollas felirat: 60 X 80 SCHOLZ ERIK SZABAD FORMÁK 1981 IX Mellette a Képcsarnok Vállalat papírcímkéi láthatóak. Magasság: 72.5 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.39 kg Scholz Erik festő Budapest, 1926-02-27 hirdetés Elhalálozott: Budapest, 1995. május 6. Honlap: http://www.scholzerik.hu 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza. 1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. 1948: Kultuszminiszteri díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: Magyar-Szovjet Társaság, I. díj; 1961: Csók István Emlékérem; 1965: Felszabadulási pályázat, Fővárosi Tanács díja; 1968: Ezüstgerely, I. díj; 1971: Vadászati Világkiállítás I. díja; 1975: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. díj; 1977: Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; 1988: Szombathelyi Képtár nívódíja, Szombathely; 1995: Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Az 50-es évek végén ~et is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható. A 60-as, 70-es években a neomanierista festői fölfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad. A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae),amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált. Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta. Irodalom kiállítása, Élet és Irodalom, 1960. december 30. PERNECZKY G.: Faktúra, Élet és Irodalom, 1968. december 7. HERNÁDI GY.: A drámafestő, Élet és Irodalom, 1976. március 20. VADAS J.: Fagyos képek, Élet és Irodalom, 1986. május 23. LACZKÓ I.: Rhizomorphák. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/7-8. A Homo Pictor. Gondolatok ~ről, Új Művészet, 1994/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1973 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1987 • Jókai Klub, Budapest • Iskolai Galéria, Csepel 1991 • Deák Zs. Galéria, Püspökszentlászló • Nádasdy-vár, Sárvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Vármúzeum, Simontornya • Újpest Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Tetőgaléria, Balatonalmádi Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Növendékkiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1950-1955 • 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1958 • Őszi Szalon, Grand Palais, Párizs • Párizsi képek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1963 • Csók István Alkotóközösség, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai magyar művészet, Művészeti Akadémia, Bécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1976 • 25 éves a zsennyei művésztelep, Savaria Múzeum, Szombathely 1980 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1981 • III. Festészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Erdők világa, Csontváry Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest 1988 • Vasi Tárlat, Szombathelyi Képtár, Szombathely 1989 • Pannonia Triennálé, Szombathely, Kismarton, Muraszombat 1992 • Europa-Kunst ’92, Garching bei München (D) 1993 • Ecce Homo, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1994 • Művészek az Életért, Ernst Múzeum, Budapest 1995 • XIII. kerületi festők, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Tavaszi Szalon, Művészeti és Sportház, Szombathely 2000 • Tisztelet a Mesternek, Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Forrás: artportal.hu

[2B049/135] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, díszes aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent: BAJOR ÁGOST Magasság: 74 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 5.735 kg Bajor Ágost festő, grafikus Esztergom, 1892-09-17 Névváltozat: Bayer Szerző: Bajkay Éva 1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Irodalom BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu