Kádas István : "Gilgames "

Eladási ár: 22 000 16 500 HUF

Leírás

[1E002/X319]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Papír vegyes technika, rézkarc keret nélkül, feltekert állapotban raktározva.

Mű címe balra lent:
GILGAMES ...

Sorszám:
PÓTNYOMAT VI/VIII

Jelzés jobbra lent:
KÁDAS ISTVÁN

Magasság: 30.5 cm
Szélesség: 37 cm
Súly: 0.025 kg
Kádas István
festő, grafikus
Nagykálló, 1941-05-19


 


Szerző: Matits Ferenc

Autodidakta. Volt vájár, nyomdász, majd szabadfoglalkozású művész lett. 1976-ban a Komárom Megyei Tanács, 1977-ben Szabolcs-Szatmár megye művészeti ösztöndíját kapta meg. 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kiírt pályázaton díjat nyert. A Magyar Hirdető nívódíját ugyanebben az évben érdemelte ki. Dobroszláv Lajos festőművész és Kerti Károly grafikusművész indította el a művészi pályán. Tatabányáról Nyíregyházára, később Budapestre települt, majd a Dél-afrikai Köztársaságba. Ezután Bécsben, majd 1988-tól Izraelben dolgozott. 1998 óta Ausztráliában él. Kalligrafikus, lendületes grafikája mítoszteremtő, fennkölt pátosszal telített. Művészete tematikában mind a magyar múltra, mind az ószövetségi, valamint a görög-római kultúra tárgykörére kiterjed. Litográfiával, rézkarccal, alugráfiával, szerigráfiával egyaránt dolgozik.

Irodalom
GOMBKÖTŐ: A felfedezés öröme, Dolgozók Lapja, 1976. szeptember 1.
T. GY.: ~ grafikusművésznél, Kelet-Magyarország, 1977. január 30.
GILADI, R.: A Jeruzsálemi Művészek Házában ~ önálló kiállításáról, Új Kelet, 1989. augusztus 25.
SOMOS P.: ~, Bécsi Napló, 1989/11.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1976 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom
1986 • Kernstok Terem, Tatabánya
1989 • Artist’s House, Jeruzsálem

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1972, 1974 • Komárom megyei képzőművészek őszi tárlata, Művelődési Ház, Tata • Nemzetközi amatőr képzőművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1975 • Komárom megyei képzőművészek őszi-téli tárlata, Kuny Domonkos Múzeum, Tata
1976 • Grafika ’76, Sárbogárd • II. Dunántúli tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár • Őszi tárlat, Kuny Domonkos Múzeum, Tata
1977 • Tavaszi tárlat, Debrecen • III. Szabolcsi tárlat, Nyíregyháza • IX. Grafikai Biennálé, Miskolci Galéria, Miskolc
1979 • Móricz Zsigmond Képzőművészeti emlékkiállítás, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza • IV. Szabolcsi tárlat, Nyíregyháza
1985 • Negyven év Szabolcs-Szatmár képzőművészetében, Ungvár.

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben


Forrás: artportal.hu

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. április. 30.

(A műtárgyat eddig 299-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kádas István : "Gilgames "

[1E002/X319] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Papír vegyes technika, rézkarc keret nélkül, feltekert állapotban raktározva. Mű címe balra lent: GILGAMES ... Sorszám: PÓTNYOMAT VI/VIII Jelzés jobbra lent: KÁDAS ISTVÁN Magasság: 30.5 cm Szélesség: 37 cm Súly: 0.025 kg Kádas István festő, grafikus Nagykálló, 1941-05-19   Szerző: Matits Ferenc Autodidakta. Volt vájár, nyomdász, majd szabadfoglalkozású művész lett. 1976-ban a Komárom Megyei Tanács, 1977-ben Szabolcs-Szatmár megye művészeti ösztöndíját kapta meg. 1977-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kiírt pályázaton díjat nyert. A Magyar Hirdető nívódíját ugyanebben az évben érdemelte ki. Dobroszláv Lajos festőművész és Kerti Károly grafikusművész indította el a művészi pályán. Tatabányáról Nyíregyházára, később Budapestre települt, majd a Dél-afrikai Köztársaságba. Ezután Bécsben, majd 1988-tól Izraelben dolgozott. 1998 óta Ausztráliában él. Kalligrafikus, lendületes grafikája mítoszteremtő, fennkölt pátosszal telített. Művészete tematikában mind a magyar múltra, mind az ószövetségi, valamint a görög-római kultúra tárgykörére kiterjed. Litográfiával, rézkarccal, alugráfiával, szerigráfiával egyaránt dolgozik. Irodalom GOMBKÖTŐ: A felfedezés öröme, Dolgozók Lapja, 1976. szeptember 1. T. GY.: ~ grafikusművésznél, Kelet-Magyarország, 1977. január 30. GILADI, R.: A Jeruzsálemi Művészek Házában ~ önálló kiállításáról, Új Kelet, 1989. augusztus 25. SOMOS P.: ~, Bécsi Napló, 1989/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1976 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom 1986 • Kernstok Terem, Tatabánya 1989 • Artist’s House, Jeruzsálem Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1972, 1974 • Komárom megyei képzőművészek őszi tárlata, Művelődési Ház, Tata • Nemzetközi amatőr képzőművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1975 • Komárom megyei képzőművészek őszi-téli tárlata, Kuny Domonkos Múzeum, Tata 1976 • Grafika ’76, Sárbogárd • II. Dunántúli tárlat, Somogyi Képtár, Kaposvár • Őszi tárlat, Kuny Domonkos Múzeum, Tata 1977 • Tavaszi tárlat, Debrecen • III. Szabolcsi tárlat, Nyíregyháza • IX. Grafikai Biennálé, Miskolci Galéria, Miskolc 1979 • Móricz Zsigmond Képzőművészeti emlékkiállítás, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza • IV. Szabolcsi tárlat, Nyíregyháza 1985 • Negyven év Szabolcs-Szatmár képzőművészetében, Ungvár. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. április. 30.

(A műtárgyat eddig 299-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
22 000 helyett
16 500 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB844/Bp40/44] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 24 x 31 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Kiss Terézia (Vecsés, 1928) alkotása. Jelezve lent "Mosónők, Kiss Teréz (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1953-ban végzett a főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. 1966-ban önálló kiállítással mutatkozott be. - Lírai hangvételű, természetelvű művész. Vízfestményekkel, kisgrafikákkal is foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. Csoportos kiállítások mellet 1966-ban és 1978-ban Budapesten, 1977-ben Simontornyán voltak önálló kiállításai. - Lírai hangvételű, természetelvű művész, kedvelt műfaja a tájkép és a figurális kompozíció. Akvarellel, kisgrafikával is foglalkozik.
Kiss Terézia : "Mosónők"
10 500 HUF
[1L275/108] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Jelzett, sorszámozott akvarellel színezett papír rézkarc keret nélkül. Jelzés jobbra lent: KOLOZSVÁRI G. MIKLÓS Kép címe, balra lent: "HÉTKÖZNAP" Sorszámozás: 15/1 Magasság: 60.4 cm Szélesség: 42.8 cm Súly: 0.055 kg Kolozsvári Grandpierre Miklós képzőművészBudapest, 1950-07-18 1964–1970-ig Szász Endre tanítványa. 24 évesen tagja a Fiatal Művészek Stúdiójának és a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének, ahol olyan neves művészek támogatták pályafutása elején, mint Hinz Gyula, Barcsay Jenő, Kass János, Würz Ádám és Szász Endre. Közel 160 szépirodalmi könyvet illusztrált, emellett kiteljesedett festészete és szobrászművészete is. 1982 óta MAOE tag. Művészeti anatómiát adott elő Meiderichben és rendszeresen tanított az ausztriai Neumark alkotótelepen. 1980 óta állít ki külföldön, először európai, később a tengerentúli közönség ismeri meg a klasszikus képzőművészetből, a reneszánsz szépségéből táplálkozó szürrealista álmok felé hajló művészetét.   Publikáció Élet és Irodalom 1979. jún. 09. Zeitung für Frankfurt 1980. Olvasó Nép 1984/2. Daily News Bp. 1984. Le Soir 1984. Le Drapeau Rouge 1985. máj. 07. La Libre Belgique 1985. máj. 10. Westdeutsche Allgemeine Zeitung 1987. máj. 11. Rheinise Post 1987. máj. 11. Képes Újság 1992. Nógrád Krónika  1996. dec. 14. Gyűjtők, gyűjtemények 1998/3. Házak 2001/XII. Diplomata Magazin 2003/3–4. Szép Lak 2003/7. Impresszum 2004/7. Artmozaik 2004/2–3. Hohe Zeitung 2007. ápr. 16. Hohe Zeitung 2007. ápr. 18. KDB 2007. Bécsi Napló 2009/1–2. Egyéni kiállítások   Egyéni kiállítások 1974 • Szeged – Fiatal Művészek Klubja • Budapest – Műegyetem E Galéria 1979 • Budapest – Fiatal Művészek Klubja 1980 • Stockholm – Skriptor Horna • Frankfurt – Kunstauktionhaus Zandberg 1981 • Budapest – Rátkai Márton Művészklub 1982 • Sønderborg – Galéria • Budapest – Ferencvárosi Művelődési Központ 1984 • Bruxelles – Chateau Sainte-Anne • Budapest – Bástya Galéria 1985 • Wien – Galerie Vincent • Bruxelles – L’ Estampille 1986 • Budapest – Jókai Klub 1987 • Pécs – POTE • Pécs – Pécsi Grafikai Műhely • Meiderich – Kulturwerkstatt 1990 • Hinterbrühl – Höldrichs Mühle 1991 • Freudenstadt – Bilder Lang 1992 • Wien – Goldenes Kreuz • Wien – Moulin Rouge • Feldbach – Süd-Ost Journal 1993 • Klosterneuburg – Otto Riedel Galerie 1996 • Stockholm – City Art Gallery 1997 • Budapest – Ericcson Galéria 2000 • Rétság – TDK 2004 • Budapest – Uránia Nemzeti Filmszínház • Budapest – Volksbank 2005 • Szerencs – Rákóczi vár 2007 • Budapest – Euroklub • Idar-Oberstein – Heimat Muzeum Válogatott csoportos kiállítások   Csoportos kiállítások 1974 • Nyíregyháza 1975 • Sárospatak – Rákóczi vár • Budapest – Toldi Stúdió Mozi 1979 •  Harkány – Bolgár Múzeum •  Siklós – Vár Lovagterem 1983 •  Hódmezővásárhely – Tornyai János Múzeum 1991 •  Neumark – Dorfgalerie 2007 •  Budapest – Ericcson Galéria 2008 •  Budapest – KOGART Forrás: artportal.hu   
Kolozsvári Grandpierre Miklós : "Hétköznap"
67 500 HUF
[FKC258/Bp304/115] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 41,5 x 27 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Tuka László (Galgahévíz, 1924) alkotása. Jelezve lent "Tél, 25/100, Tuka László 1976 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. alkalmazott grafikus Galgahévíz, 1924. júl. 26. 1943-48: MIF, mesterei: Haranghy Jenő, Konecsni György. 1954: a könyvillusztrációs pályázat 1. díja. Tanulmányúton több ízben járt Csehszlovákiában; 1975: Bulgáriában, 1973, 1976: Svájcban, Budapesten él. Rézkarcait és akvarelljeit főként természeti motívumok inspirálják. Alkalmazott grafikusként elsősorban plakáttervezéssel foglalkozik. Ek: 1958: III. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon; 1961: IV. Magyar Plakátkiállítás, Ernst M.; 1983: A tervezés értékteremtés. Orsz. Iparműv. kiállítás, Műcsarnok, 1986: 100+1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1885-1986, Műcsarnok. (T.ATT.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Galgahévíz, 1924 - Festő és grafikus. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1948 óta több itthoni és külföldi reklám- és grafikai bemutatón szerepelt. Rézkarc és akvarell munkáit 1959-ben mutatta be a Fényes Adolf Teremben. A valóság jelenségeinek összefogott visszaadása jellemzi figurális munkáit és tájábrázolásait. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Galgahévíz, 1924 - 1943-1948 között végezte el az Iparművészeti Főiskola grafikai tanszakát. 1948 óta önálló grafikus, több hazai és külföldi reklám- és plakátgrafikai tárlat résztvevője. Rézkarc és akvarell munkáit 1959-ben mutatta be a Fényes Adolf Teremben. - A Valóság jelenségeinek összefogott visszaadása jellemzi figurális munkáit és tájábrázolásait. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Galgahévíz, 1924 - Festő és grafikus. A budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1943-48 között. Haranghy Jenő és Konecsni György növendéke volt. Tanulmányúton járt Svájcban, Bulgáriában, stb. 1948 óta több itthoni és külföldi reklám- és grafikai bemutatón szerepelt. Rézkarc és akvarell munkáit 1959-ben mutatta be a Fényes Adolf Teremben. A valóság jelenségeinek összefogott visszaadása jellemzi figurális műveit és tájábrázolásait. Alkalmazott grafikusként főleg plakáttervezéssel foglalkozik. 1954-ben elnyerte a könyvillusztrációs pályázat 1. díját. (Tasnádi Attila adatközlése nyomán, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Grafikus. Galgahévíz, 1924 1948-ban fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán Haranghy Jenő és Konecsni György növendékeként. Elsősorban alkalmazott- és plakátgrafikával foglalkozik, de érdekli a képgrafika is. 1959-ben a Fényes Adolf Teremben, 1981-ben a Csók Galériában mutatkozott be egyéni kollekciókkal. - Rézkarcait és akvarelljeit főként természeti motívumok inspirálják, előadásmódjában összefogottságra, lényegkiemelésre törekszik.
Tuka László : "Tél" 1976
9 000 HUF