Kapitális vásárhelyi szalamandrás váza 31 cm

Eladási ár: 84 000 HUF

Leírás

[0L446/X096]
Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány.

Alján jelzés:
KINCSES I HMV

Magasság: 31 cm
Szélesség: 21 cm
Súly: 2.3 kg

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: kerámia
Alkotó: Hódmezővásárhelyi

vásárlási információk

Feltöltve: 2017. április. 24.

(A műtárgyat eddig 4078-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kapitális vásárhelyi szalamandrás váza 31 cm

[0L446/X096] Hódmezővásárhelyi, jelzett Kincses István kerámia váza, rendkívül díszes, plasztikus szalamandra párral. Rendkívül ritka, gyűjteményes példány. Alján jelzés: KINCSES I HMV Magasság: 31 cm Szélesség: 21 cm Súly: 2.3 kg

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: kerámia
Alkotó: Hódmezővásárhelyi

vásárlási információk
Feltöltve: 2017. április. 24.

(A műtárgyat eddig 4078-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
84 000 HUF
Elkelt tétel

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Z261/133] Tempera papír festmény kartonra kasírozva, üveglap mögött, világos színű képcsarnokos keretben. A festményen egy szakadás fut végig, lásd fotó. Grafitceruzás jelzés jobbra lent: KAPCSA J. Hátoldalán Képcsarnokos papírcímke: Művész neve: KAPCSA JÁNOS Művészeti alkotás címe: KRIZANTÉM Magasság: 76.5 cm Szélesség: 56 cm Súly: 4.44 kg Kapcsa János festőművész.   (Álmosd, 1940. június 9. – Debrecen, 2011. május 9.)    Élete   Kapcsa János 1940-ben született Álmosdon. A debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben tanult, Félegyházi László és Bíró Lajos tanítványaként. 1963-tól szerepelt megyei és országos tárlatokon, köztük több alkalommal Debrecenben és más országos tárlatokon is. 1968-tól tagja a Képzőművészeti Alapnak is. 1970-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben mutatta be alkotásait. Festményei figuratív és nonfiguratív megfogalmazásúak. Mindig eredeti élményekől indul ki, ugyanakkor felhasználja a klasszikus avantgárd tanulságait is. Festészete többnyire szociális témakörű. Érzelmi kötődéssel az Alföldhöz, az ott élő emberekhez és motívumokhoz. A világot kissé műemlékszerűen látja, talán ezért is tűnnek tragikusnak, ahogyan megfesti képein. Alkotásait a grafika és a festői elemek ötvözetéből alakítja ki. Szűkebb világának népi hagyományai is megjelennek műveiben. Debrecenben, 71 évesen, 2011 május 9-én hunyt el.   Forrás: wikipédia.hu
Kapcsa János (1940-2011) : "Krizantém"
92 000 HUF
[1Z260/132] Olaj papír festmény, paszpartuzva, üveglap mögött, aranyozott keretben. A kereten néhány apró kopás látható. Jelezve jobbra lent: POLDI Magasság: 53.5 cm Szélesség: 67.5 cm Súly: 2.26 kg Böhm Lipót festő Budapest, 1916-02-28 Névváltozat: Poldi, Dávid Ferenc Szerző: Ladányi József 1941-1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Szőnyi István tanítványa, majd tanársegédje volt. 1946-1948 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjában részesült. Ebben az időben Bécsben és Olaszországban tartózkodott, Dávid Ferenc néven állított ki. Az 1960-as években Olaszországban és Franciaországban járt tanulmányúton. Főiskolás kora óta szerepeltek kiállításon alkotásai. Művészetét mindvégig a kompozíciók konstruktív, szerkesztett megformálása jellemezte. Gazdag koloritú figurális művek, portrék után a 80-as években geometrikus-absztrakt képeket festett. A táblaképek mellett monumentális kompozícók foglalkoztatták, mozaik- és freskóterveket készített. Kisplasztikákat is alkotott. Irodalom FRANK J.: ~nál, Élet és Irodalom, 1970. május 16. B. N. E.: Poldi, Élet és Irodalom, 1981. szeptember 27. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1970 • Aba Novák Terem, Szolnok 1973 • Fészek Klub, Budapest 1978 • Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg 1991 • Csontváry Terem, Pécs Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1946 • Fiatal magyar képzőművészek, Fővárosi Képtár, Budapest 1948 • Circo Ariosto, Róma • Kortárs Magyar Festészeti és Szobrászati kiállítás, Catania 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1971 • Új Művek, Műcsarnok, Budapest 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1977 • Festészet ’77, Műcsarnok, Budapest 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás ’84, Műcsarnok, Budapest 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Forrás: artportal
Bőhm Lipót ( Poldi ) : Téli liget
65 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[0E236/X118] Dec. 16-21-ig minden termékünkre 25% kedvezmény - Hibátlan állapotú, jelzett, anya gyermekével kerámia figura, síp. Alján jelzés: BÁN Alján az Iparművészeti Vállalat papírvignettájának töredéke látható. Magasság: 14 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.212 kg Bán Mariann keramikus Születési hely: Gyöngyös Születési dátum: 1946 Kiállítások az adatbázisban:  Besztof Bán kiállítása  Az agyag hangja III. - Hans Christian Andersen tiszteletére  Bán Mariann: Az agyag hangja szimpózium  Mesterei: Laborcz Ferenc, Tamás Ervin, Litkei József, Z. Gács György, Schrammel Imre. Szakmai tanulmányait a Dési Huber István Szabadiskolában kezdte, Laborcz Ferenc és Tamás Ervin irányítása mellett. A Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán 1973-ban diplomázott, mesterei Litkei József, Z. Gács György és Schrammel Imre voltak. 1973: Világifjúsági Találkozó-díj II; 2003: Ferenczy Noémi-díj; 1983-ban Írországban a World Craft Council Workshop+Conference programján vett részt, 1984-ben a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban dolgozott. Tárgyaira legnagyobb hatást a népművészet tette, ezt technikájában őrzi (alacsony tűz, engobe, íróka, karc stb.). Minden alkotását jelével és évszámmal pecsételi meg. Egyéni kiállítások 1976 • Magyar Kultúra Háza [Szilasi Annával], Varsó 1981 • Vörös kápolna, Balatonboglár 1988 • Galerie Ton in Ton, Bécs Válogatott csoportos kiállítások 1963 • Modern magyar kerámia, London Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Lyda Levi G., Milánó 1976 • Baba Biennálé, Krakkó 1980 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1981 • Handwerkmesse, München 1989 • Hungarian Cultural Weeks, Barbican, London 1995 • Babakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest. 1976 • Brugge 1980 • Galerie Handmade, Bécs 1982 • Magyar Kultúra Háza, Helsinki 1983 • Jyväskylä (FIN) • Fészek Galéria, Budapest Művek közgyűjteményekben Iparművészeti Múzeum, Budapest Pollock's Toy Museum, London. Köztéri művei Figurális, mázas szitafestésű mettlachi burkolat (diplomamunka, 1973, Budapest, Állami Bábszínház büfé).   Forrás: www.artportal.hu  
Jelzett Bán Marianna kerámia síp
9 000 HUF
[1R311/X298] Régi szép állapotú, akasztási lehetőséggel rendelkező, áttört szélű gyönyörű hódmezővásárhelyi fehér mázas kerámia falitál, falitányér. Rajta élénk színekkel, kézi festéssel díszített népi szecessziós motívumok, közepében madár díszítéssel. Hátoldalán karcolt jelzés: BAÁN HMV Szélesség: 24.5 cm Súly: 0.515 kg Hódmezővásárhelyi Kismesterek A 19. század második felére országos jelentőségűvé nőtt vásárhelyi fazekasság a század végére komoly kihívásokkal nézett szembe. Míg korábban a háztartások edényszükségletének szinte egyedüli kielégítőiként dolgoztak, ekkorra megjelentek az gyári zománcos és keménycserép edények, sőt a porcelán tálak, bögrék is elérhetők váltak. A fazekasok nehezen tudták felvenni a versenyt az olcsó termékekkel, ezért arra kényszerültek, hogy új, piacképes kerámiákat készítsenek. A polgárosuló parasztság igényei megváltoztak, s ez tárgyi világukban, így lakberendezésükben is megnyilvánult. Szobáikban a festett ládákat, tékákat polgári ízlésű bútorokkal cserélték le, díszként pedig vázákat, falitányérokat, virágtartókat helyeztek el. Ezt az új igényt ismerték fel a fazekasok és egyre többen tértek át a díszedények készítésére amellett, hogy egyes használati edények iránt még sokáig megmaradt a kereslet. A fazekasok törekvésére ösztönző erőként hatott a vásárhelyi művészek által 1912-ben megalapított Majolikatelep tevékenysége, és annak sikerei a kiállításokon. A Telep első termékein felbukkan a helyi népi kerámia, forma- és színvilága, néhány motívuma, ugyanakkor a kor stílusirányzata, a szecesszió is alapvetően meghatározta cseréptárgyaik kialakítását. A látványos, színes, polgári otthonokba jól illeszkedő kerámiák a fazekasok számára mintául szolgáltak. A korongosok és a festőasszonyok révén terjedtek a formák, minták a Telep és a kisműhelyek között. Ez utóbbiakban azonban nem egyszerű másolatok születtek, hanem a mesterek és írókásaik a saját ízlésüknek megfelelően dolgozták át a művészek által tervezett kerámiákat, megteremtve így a saját népi szecessziós stílusukat.   Ennek képviselői közül kiemelkedik Baán Imre, Csenki István és Lázi János hármasa, akik festőasszonyaik, a Lázi lányok révén, egységes stílust alakítottak ki. Az 1920-as évektől 1950-ig terjedő munkásságuk a hódmezővásárhelyi népi szecesszió legmarkánsabb vonalát képviseli, melynek virágkora az 1930-as, ’40-es évekre tehető. A stílus meghatározó egyénisége, a legváltozatosabb örökséget ránk hagyó Baán Imre (1894-1961) ezüstkoszorús mester. Az ő munkásságára hatott legerőteljesebben a Majolikatelep 1910-es, ’20-as évekbeli kerámiáinak formavilága és díszítése....   Forrás: https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-kismesterek 
Régi népi szecessziós jelzett Baán Imre madaras kerámia falitál 24.5 cm Hódmezővásárhely
65 000 HUF