Kézdi Kovács Elemér : Tóparti táj

Eladási ár: 160 000 HUF

Leírás

[FKC199/BX-1]
A kép mérete: 80 x 100 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Vászon
A kép Kézdi Kovács Elemér (Budapest, 1898) alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Budapest, 1898 - ?
Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd ugyanitt a Képzőművészeti Főiskolán végzett művészeti tanulmányokat. Stílusos dekoratív tervezetekkel, tengerparti impressziókkal és arcképekkel 1916-17-ben szerepelt először az Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, melyeknek ezt követően rendszeres és szorgalmas kiállítója lett. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-től a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkban telepedett le. (Éber, LÁ, Új Idők Lexikona)

Magyar festők és grafikusok adattára
(Budapest, 1898 - )
Kézdi-Kovács László fia. Budapesten az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel 1916-1917-ben szerepel először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett, László Fülöp ösztönzésére. 1951-ben New Yorkban telepedett le. MTA

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Bp., 1898. -
Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, és a Képzőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel és tengerparti impressziókkal szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New York-ban telepedett le. (Éber)

Egyéb
Festő, iparművész. Kézdi Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti
Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait.
1916-17-ben szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain dekoratív tervekkel és tengerparti impressziókkal.
1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben járt, ahol portrékat festett.
1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkba költözött.

Tulajdonságok

Hordozó: vászon
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 291-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kézdi Kovács Elemér : Tóparti táj

[FKC199/BX-1] A kép mérete: 80 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi Kovács Elemér (Budapest, 1898) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1898 - ? Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd ugyanitt a Képzőművészeti Főiskolán végzett művészeti tanulmányokat. Stílusos dekoratív tervezetekkel, tengerparti impressziókkal és arcképekkel 1916-17-ben szerepelt először az Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, melyeknek ezt követően rendszeres és szorgalmas kiállítója lett. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-től a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkban telepedett le. (Éber, LÁ, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1898 - ) Kézdi-Kovács László fia. Budapesten az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel 1916-1917-ben szerepel először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett, László Fülöp ösztönzésére. 1951-ben New Yorkban telepedett le. MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1898. - Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, és a Képzőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel és tengerparti impressziókkal szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New York-ban telepedett le. (Éber) Egyéb Festő, iparművész. Kézdi Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1916-17-ben szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain dekoratív tervekkel és tengerparti impressziókkal. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben járt, ahol portrékat festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkba költözött.

További részletek
Hordozó: vászon
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 291-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
160 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1J352/Z020] Sorszámozott papír fametszet üveglap mögött, fenyőfa keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN Sorszámozás: 2 88 Balra lent ceruzával: 8. 1936 Metszeten belül: G.SZ.K. Magasság: 41.5 cm Szélesség: 31 cm Súly: 0.695 kg Gáborjáni Szabó Kálmán festő, grafikus Debrecen, 1897-09-18 Elhalálozott: Budapest, 1955. június 17. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-1931, 1938-1939: a római Magyar Akadémia ösztöndíja. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-1945-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet. Irodalom TÓTH E.: ~ grafikái, Debrecen, 1963 EGRI M.: A szolnoki művésztelep, Budapest, 1977 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1930 • Scherlhaus, Berlin 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Chicago 1934 • Hága • Amszterdam 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs  Forrás: artportal.hu 
Gáborjáni Szabó Kálmán : Búcsú 1936
45 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.
Kézdi-Kovács László : Kutyasétáltató hölgy
220 000 HUF