Kínai művész 20. század : Pillangók

Eladási ár: 300 000 HUF

Leírás

[FKB897/Bp404/38]
A kép mérete: 68 x 45 cm keret nélkül.
Készült: Vegyes technika, Kínai selyem paszpartun papír
A kép Kínai művész 20. század alkotása.
Jelezve Balra középen, jobbra lent "Kínai írásjel és 2 pecsét, valamint további 2 pecsét"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: vegyes

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. november. 27.

(A műtárgyat eddig 436-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kínai művész 20. század : Pillangók

[FKB897/Bp404/38] A kép mérete: 68 x 45 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Kínai selyem paszpartun papír A kép Kínai művész 20. század alkotása. Jelezve Balra középen, jobbra lent "Kínai írásjel és 2 pecsét, valamint további 2 pecsét" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: vegyes

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. november. 27.

(A műtárgyat eddig 436-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
300 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB680/Bp303/62] A kép mérete: 48 x 62 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Papír A kép Hanzl Klára (Szombathely, 1953) alkotása. Jelezve lent "Idolok, Hanzl 2009 XI. 13" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. 1967-ben a szombathelyi Munkácsy Mihály Képzőművészkörben tanult. Radnóti Kovács Árpád tanítványa volt. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és megszűnéséig a Vasi Műhelynek. Elsősorban egyedi grafikákat alkot. Szuggesztív hatású kompozíciói a groteszkhez és a szürrealizmushoz való vonzódásról tanúskodnak. Rajzait és grafikáit rendszeresen közölték országos és megyei lapok, valamint időszaki kiadványok. Grafikán kívül kerámiával, textilfestéssel és szobrászattal is foglalkozik. Szombathelyen és Zsámbékon szerepelt egyéni tárlatokon. (Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Autodidakta művész. 1967-től a szombathelyi Munkácsy Mihály Képzőművészkörben tanult. Mestere: Radnóti Kovács Árpád. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és megszűnéséig a Vasi Műhelynek. Elsősorban egyedi grafikákat alkot. Szuggesztív hatású kompozíciói a groteszkhez és a szürrealizmushoz való vonzódásáról tanúskodnak. Rajzait, grafikáit rendszeresen közölték országos és megyei lapok, valamint időszaki kiadványok. Grafikán kívül - alkalmanként - kerámiával, szobrászattal és textilfestéssel is foglalkozik. Ek: 1982: Pataky István Műv. Közp.; 1985: Műv. H., Zsámbék; 1987: Utcagaléria, Szhely; TIT G., Szhely; 1988: Műv. H., Zsámbék; Utcag., Szhely; 1990: Forgó Klub, Szhely. (Gy. G.)
Hanzl Klára : "Idolok" 2009
155 000 HUF
[FKB434/Z043] A kép mérete: 40 x 30 cm keret nélkül. Készült: tempera, kréta, Papír A kép Bényi László (Rákosliget, 1909) alkotása. Jelezve lent "Rovinj, Bényi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Szakmai ismeretei a miskolci művésztelepen Benkhard Ágostnál szerezte, ott készült a főiskolai felvételre, de végül is jogi fakultásra iratkozott. A legjelentősebb szakmai kapcsolata 1931-ben teremtődött meg, amikor is Aba-Novák Vilmos festőiskolájának lett a tanítványa, amely két és fél évig, 1933-ig tartott. Közben, 1935-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán dolgozott ösztöndíjas gyakornokként, Réti István irányításával, akinek megismerte híresen alapos és elmélyült munkamódszerét, stílusát. A háborút követően 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti, majd muzeológiai osztályára került. Később a Szépművészeti Múzeumban működött, ezután 1957-től 1970-ig a Magyar Nemzeti Galéria egyik vezető munkatársa volt. 1957-1977 között gyakran dolgozott a kecskeméti művésztelepen. 1933-tól szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. 1956-ban gyűjteményes bemutatója volt a fővárosi Csók Galériában. Ezen kívül kiállított a Műbarátban, a Nemzeti Szalonban, a Művész Galériában, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a Magyar Nemzeti Galériában, a Fényes Adolf Teremben, Észak-Amerikában, Francia-, Finn- és Németországban, Japánban, Tajvanban, Olaszországban, stb. Több hazai és külföldi művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet nyert. Párizsban elnyerte az Exposition International Paris-Sud nemzetközi rangot adó ezüstérmét. Kedvelt témája az alföldi tanyavilág, a Balaton és környéke, valamint távoli országok tájai. Csendéletképeket és figurális műveket is festett. Festészete merő lobogás, belső feszültség, kontrasztkeresés. Művei láthatók számos magyarországi múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és külföldi közgyűjteményekben. (MÉ, B.J.: Műv. 1970/2, KM, FB: MMF 1999/12, Ladányi József adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Önálló tárlattal 1942-ben mutatkozott be először a Műbarát helyiségében, ezt követően a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Magyar Nemzeti Galériában (1963) és a Fényes Adolf Teremben (1965). Számos vidéki kiállítás mellett - legutóbb 1975-ben Győrött állított ki. Szerepelt Jugoszláviában (1959), Bulgáriában (1961), Franciaországban (1968), az NSZK-ban és az USA-ban (1973). Több hazai művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet, 1969-ben ezüstérmet nyert Párizsban. - Festészete az élet dinamizmusát, változatos gazdagságát értékeli a legtöbbre. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, de fölgyújtja képzeletét a Balaton-vidék vagy a távoli országok tájai - képein a színek izgalmas változatosságban, de összehangzóan ragyognak. Ezt az erőteljes színélményt sugározzák csöndéletei és alakos képei is. - Irod.: Nagy Zoltán Bényi László. Bp. 1982.; P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Festőként Aba-Novák Vilmos tanítványa volt, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán képezte magát. 1933-tól szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. 1956-ban gyűjteményes kiállítása volt a Csók Galériában. Ezen kívül kiállított a Műbarátban, a Nemzeti Szalonban, a Művész Galériában, A Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a MNG-ban, a Fényes Adolf Teremben, Francia- és Németországban, Észak-Amerikában. Számos hazai művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet nyert, 1969-ban megkapta Párizsban, az Exposition Internationale Paris-Sud nemzetközi rangot adó ezüstérmét. Témája az alföldi tanyavilág, a Balaton és környéke, valamint távoli országok tájai. Csendéleteket és figurális képeket is festett. Festészete merő lobogás, belső feszültség, kontrasztkeresés. (MÉ, B.J.: Műv.-1970/2) Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író, a Nemz. Gal. tudományos munkatársa. Festőként Aba Novák Vilmos tanítványa volt. Tájképeket és figurális jeleneteket fest az alföldi festők stílusával rokon modorban. 1933 óta kiállító művész. 1956-ban gyűjt. kiállítása volt a Csók Galériában. A modern magyar művészettel foglalkozik. Könyvei: Zichy Mihály (Supka Magdolnával, 1953), Koszta József (1959), Rudnay Gyula (1961). Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1939 óta kiállító művész, több vidéki bemutató mellett jelentősebb anyaggal szerepelt a Műbarát helyiségében (1942), a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955, 1978), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Nemzeti Galériában (1963, 1978), a Fényes Adolf Teremben (1965) és a Mednyánszky Teremben (1981). Önálló kollekciókkal lépett a közönség elé Jugoszláviában, Bulgáriában, Franciaországban, az NSZK-ban, Japánban és az USÁ-ban. Több hazai művészeti elismerés mellett 1968-ban és 1969-ban Párizsban bronz, illetve ezüstérmet kapott; 1980-ban első díjat nyert a Kortársfestészet Szicíliai Fesztiválján. - Festészete az élet dinamizmusát, változatos gazdaságát értékeli a legtöbbre. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, kedveli az útikép műfaját. A világot elsősorban a színhatások felől közelíti meg; az intenzív színélmény cselekedeteinek és figurális kompozícióinak is sajátja.
Bényi László : "Rovinj"
120 000 HUF