[FKB606/Bp204/109] A kép mérete: 21 x 29 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, tus, Papír A kép Szűcs Árpád (Ipolypásztó, 1933, 2011) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szűcs" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB849/Bp305/178] A kép mérete: 16,5 x 25,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, tempera, Papír A kép S. Hart jelzéssel észak-európai művész 1900 körül alkotása. Jelezve balra lent "S. Hart" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKB680/Bp303/62] A kép mérete: 48 x 62 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Papír A kép Hanzl Klára (Szombathely, 1953) alkotása. Jelezve lent "Idolok, Hanzl 2009 XI. 13" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. 1967-ben a szombathelyi Munkácsy Mihály Képzőművészkörben tanult. Radnóti Kovács Árpád tanítványa volt. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és megszűnéséig a Vasi Műhelynek. Elsősorban egyedi grafikákat alkot. Szuggesztív hatású kompozíciói a groteszkhez és a szürrealizmushoz való vonzódásról tanúskodnak. Rajzait és grafikáit rendszeresen közölték országos és megyei lapok, valamint időszaki kiadványok. Grafikán kívül kerámiával, textilfestéssel és szobrászattal is foglalkozik. Szombathelyen és Zsámbékon szerepelt egyéni tárlatokon. (Gyulai Gergely adatközlése nyomán) Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Autodidakta művész. 1967-től a szombathelyi Munkácsy Mihály Képzőművészkörben tanult. Mestere: Radnóti Kovács Árpád. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és megszűnéséig a Vasi Műhelynek. Elsősorban egyedi grafikákat alkot. Szuggesztív hatású kompozíciói a groteszkhez és a szürrealizmushoz való vonzódásáról tanúskodnak. Rajzait, grafikáit rendszeresen közölték országos és megyei lapok, valamint időszaki kiadványok. Grafikán kívül - alkalmanként - kerámiával, szobrászattal és textilfestéssel is foglalkozik. Ek: 1982: Pataky István Műv. Közp.; 1985: Műv. H., Zsámbék; 1987: Utcagaléria, Szhely; TIT G., Szhely; 1988: Műv. H., Zsámbék; Utcag., Szhely; 1990: Forgó Klub, Szhely. (Gy. G.)

[3196/21] Vegyes asztali csendélet, jelezve balra középen Nészeghy B. Olaj karton festmény, szép állapotú, eredeti, korhű blondel keretben, hibátlanul keretezve, azonnal falra rakható, ajándékozható állapotban. Szélesség: 65.5 cm Hosszúság: 87.5 cm   Mérete 68,5 x 50 cm, kerettel együtt 87,5 x 65,5 cm.   A kép mérete 68,5 x 50 cm  

[FKB434/Z043] A kép mérete: 40 x 30 cm keret nélkül. Készült: tempera, kréta, Papír A kép Bényi László (Rákosliget, 1909) alkotása. Jelezve lent "Rovinj, Bényi" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Szakmai ismeretei a miskolci művésztelepen Benkhard Ágostnál szerezte, ott készült a főiskolai felvételre, de végül is jogi fakultásra iratkozott. A legjelentősebb szakmai kapcsolata 1931-ben teremtődött meg, amikor is Aba-Novák Vilmos festőiskolájának lett a tanítványa, amely két és fél évig, 1933-ig tartott. Közben, 1935-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán dolgozott ösztöndíjas gyakornokként, Réti István irányításával, akinek megismerte híresen alapos és elmélyült munkamódszerét, stílusát. A háborút követően 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti, majd muzeológiai osztályára került. Később a Szépművészeti Múzeumban működött, ezután 1957-től 1970-ig a Magyar Nemzeti Galéria egyik vezető munkatársa volt. 1957-1977 között gyakran dolgozott a kecskeméti művésztelepen. 1933-tól szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. 1956-ban gyűjteményes bemutatója volt a fővárosi Csók Galériában. Ezen kívül kiállított a Műbarátban, a Nemzeti Szalonban, a Művész Galériában, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a Magyar Nemzeti Galériában, a Fényes Adolf Teremben, Észak-Amerikában, Francia-, Finn- és Németországban, Japánban, Tajvanban, Olaszországban, stb. Több hazai és külföldi művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet nyert. Párizsban elnyerte az Exposition International Paris-Sud nemzetközi rangot adó ezüstérmét. Kedvelt témája az alföldi tanyavilág, a Balaton és környéke, valamint távoli országok tájai. Csendéletképeket és figurális műveket is festett. Festészete merő lobogás, belső feszültség, kontrasztkeresés. Művei láthatók számos magyarországi múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és külföldi közgyűjteményekben. (MÉ, B.J.: Műv. 1970/2, KM, FB: MMF 1999/12, Ladányi József adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Önálló tárlattal 1942-ben mutatkozott be először a Műbarát helyiségében, ezt követően a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Magyar Nemzeti Galériában (1963) és a Fényes Adolf Teremben (1965). Számos vidéki kiállítás mellett - legutóbb 1975-ben Győrött állított ki. Szerepelt Jugoszláviában (1959), Bulgáriában (1961), Franciaországban (1968), az NSZK-ban és az USA-ban (1973). Több hazai művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet, 1969-ben ezüstérmet nyert Párizsban. - Festészete az élet dinamizmusát, változatos gazdagságát értékeli a legtöbbre. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, de fölgyújtja képzeletét a Balaton-vidék vagy a távoli országok tájai - képein a színek izgalmas változatosságban, de összehangzóan ragyognak. Ezt az erőteljes színélményt sugározzák csöndéletei és alakos képei is. - Irod.: Nagy Zoltán Bényi László. Bp. 1982.; P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Festőként Aba-Novák Vilmos tanítványa volt, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán képezte magát. 1933-tól szerepelt hazai és külföldi tárlatokon. 1956-ban gyűjteményes kiállítása volt a Csók Galériában. Ezen kívül kiállított a Műbarátban, a Nemzeti Szalonban, a Művész Galériában, A Kulturális Kapcsolatok Intézetében, a MNG-ban, a Fényes Adolf Teremben, Francia- és Németországban, Észak-Amerikában. Számos hazai művészeti elismerés mellett 1958-ban oklevelet nyert, 1969-ban megkapta Párizsban, az Exposition Internationale Paris-Sud nemzetközi rangot adó ezüstérmét. Témája az alföldi tanyavilág, a Balaton és környéke, valamint távoli országok tájai. Csendéleteket és figurális képeket is festett. Festészete merő lobogás, belső feszültség, kontrasztkeresés. (MÉ, B.J.: Műv.-1970/2) Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író, a Nemz. Gal. tudományos munkatársa. Festőként Aba Novák Vilmos tanítványa volt. Tájképeket és figurális jeleneteket fest az alföldi festők stílusával rokon modorban. 1933 óta kiállító művész. 1956-ban gyűjt. kiállítása volt a Csók Galériában. A modern magyar művészettel foglalkozik. Könyvei: Zichy Mihály (Supka Magdolnával, 1953), Koszta József (1959), Rudnay Gyula (1961). Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festészeti tanulmányait Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában kezdte, majd 1930-1936-ban a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1939 óta kiállító művész, több vidéki bemutató mellett jelentősebb anyaggal szerepelt a Műbarát helyiségében (1942), a Nemzeti Szalonban (1943), a Művész Galériában (1948), a Csók Galériában (1955, 1978), a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1960), a Nemzeti Galériában (1963, 1978), a Fényes Adolf Teremben (1965) és a Mednyánszky Teremben (1981). Önálló kollekciókkal lépett a közönség elé Jugoszláviában, Bulgáriában, Franciaországban, az NSZK-ban, Japánban és az USÁ-ban. Több hazai művészeti elismerés mellett 1968-ban és 1969-ban Párizsban bronz, illetve ezüstérmet kapott; 1980-ban első díjat nyert a Kortársfestészet Szicíliai Fesztiválján. - Festészete az élet dinamizmusát, változatos gazdaságát értékeli a legtöbbre. Kimeríthetetlen témája az alföldi tanyavilág, kedveli az útikép műfaját. A világot elsősorban a színhatások felől közelíti meg; az intenzív színélmény cselekedeteinek és figurális kompozícióinak is sajátja.