Konecsni György : "Udvar"

Eladási ár: 28 000 HUF

Leírás

[FKC578/Bp26/55]
A kép mérete: 30 x 38,5 cm keret nélkül.
Készült: Színes rézkarc, Papír
A kép Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908, Budapest, 1970) alkotása.
Jelezve lent "Udvar (balra), Konecsni György (ceruzával, jobbra)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. A régebbiek klasszicizmusa együtt járt egy kordában tartott romantikával, utóbb viszont uralkodóan előretört - a régebben is jelenvaló, de rejtett konstruktivitás. A Konecsni-plakát mindig korszerű, ennek a művészetnek mindig volt ereje, hogy kifejezési eszközeit a mondanivalójának alárendelje. Eleinte keveset festett, igazán 1949 után kezdett festészettel is foglalkozni. 1951-től számos olajfestménnyel és falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár György festőművésszel együtt készített "Vihar előtt" című kompozíciója a II. Világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. "II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása" (1953) c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az '50-es évek végétől mindinkább monumentális és dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét. 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-t kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 1939-ban 3 plakátjára Grand Prix-t kapott a milánói triennálén. Itthon Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét, az igen jelentős Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas művész. 1946-1955 között az Iparművészeti Főiskola, majd több éven át a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos műve került a Magyar Nemzeti Galériába, magyarországi és külföldi közgyűjteményekbe. (ML, MMR, FJ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni. 1951-től számos festménnyel, falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár Györggyel közösen készített "Vihar előtt" c. kompozíciója a II. világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a MNG tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatok foglalkoztatták. Több mozaikot is készített. Számos díj és aranyérem tulajdonosa. Munkácsy-díjjal tüntették ki. Olasz- és francia Grand Prix-vel tüntették ki. Megkapta az Iparművészeti Társulat aranyérmét, a Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas. 1946-55 k. az Iparművészeti Főiskola, majd évekig a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Realista periódusa után formanyelve átalakult, szürrealisztikus, non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. (ML,MMR)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő, grafikus. Kossuth-díjas, érdemes művész, a modern magyar plakátművészet egyik jelentős mestere. Rudnay Gyulánál tanult. Az ötvenes években realista képeket festett. Több dekoratív mozaikja és sgrafittója került közintézménybe (Zalaegerszeg, MSZMP székház, Budapest, Fészek Klub stb., Szeged, Tisza Szálló étterme). Mint pedagógus is kiváló volt. A mai alkalmazott grafika fő képviselői zömmel az ő tanítványai. 1968-ban a Műcsarnokban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. A magyar nyelv története c. albuma 1972-ben jelent meg. - Irod.: Tölgyesi János: Konecsnyi György. Bp. 1971.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő, grafikus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas. 1927-31 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi, majd a felszabadulás után politikai plakátjai. Több díjat és aranyérmet nyert. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni és 1951 óta számos festménnyel, falképtervvel szerepel az országos tárlatokon. A Kádár Györggyel közösen készített Vihar előtt c. kompozíciója a felszabadulás utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Mozaikot is készít (Zalaegerszeg, MSZMP székháza). - Formanyelve átalakult, szürrealisztikus és non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. Pedagógiai munkássága is jelentős.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Technika: rézkarc
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2025. március. 17.

(A műtárgyat eddig 302-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Konecsni György : "Udvar"

[FKC578/Bp26/55] A kép mérete: 30 x 38,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve lent "Udvar (balra), Konecsni György (ceruzával, jobbra)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. A régebbiek klasszicizmusa együtt járt egy kordában tartott romantikával, utóbb viszont uralkodóan előretört - a régebben is jelenvaló, de rejtett konstruktivitás. A Konecsni-plakát mindig korszerű, ennek a művészetnek mindig volt ereje, hogy kifejezési eszközeit a mondanivalójának alárendelje. Eleinte keveset festett, igazán 1949 után kezdett festészettel is foglalkozni. 1951-től számos olajfestménnyel és falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár György festőművésszel együtt készített "Vihar előtt" című kompozíciója a II. Világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. "II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása" (1953) c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az '50-es évek végétől mindinkább monumentális és dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét. 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-t kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 1939-ban 3 plakátjára Grand Prix-t kapott a milánói triennálén. Itthon Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét, az igen jelentős Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas művész. 1946-1955 között az Iparművészeti Főiskola, majd több éven át a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos műve került a Magyar Nemzeti Galériába, magyarországi és külföldi közgyűjteményekbe. (ML, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni. 1951-től számos festménnyel, falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár Györggyel közösen készített "Vihar előtt" c. kompozíciója a II. világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a MNG tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatok foglalkoztatták. Több mozaikot is készített. Számos díj és aranyérem tulajdonosa. Munkácsy-díjjal tüntették ki. Olasz- és francia Grand Prix-vel tüntették ki. Megkapta az Iparművészeti Társulat aranyérmét, a Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas. 1946-55 k. az Iparművészeti Főiskola, majd évekig a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Realista periódusa után formanyelve átalakult, szürrealisztikus, non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. (ML,MMR) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus. Kossuth-díjas, érdemes művész, a modern magyar plakátművészet egyik jelentős mestere. Rudnay Gyulánál tanult. Az ötvenes években realista képeket festett. Több dekoratív mozaikja és sgrafittója került közintézménybe (Zalaegerszeg, MSZMP székház, Budapest, Fészek Klub stb., Szeged, Tisza Szálló étterme). Mint pedagógus is kiváló volt. A mai alkalmazott grafika fő képviselői zömmel az ő tanítványai. 1968-ban a Műcsarnokban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. A magyar nyelv története c. albuma 1972-ben jelent meg. - Irod.: Tölgyesi János: Konecsnyi György. Bp. 1971. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas. 1927-31 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi, majd a felszabadulás után politikai plakátjai. Több díjat és aranyérmet nyert. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni és 1951 óta számos festménnyel, falképtervvel szerepel az országos tárlatokon. A Kádár Györggyel közösen készített Vihar előtt c. kompozíciója a felszabadulás utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Mozaikot is készít (Zalaegerszeg, MSZMP székháza). - Formanyelve átalakult, szürrealisztikus és non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. Pedagógiai munkássága is jelentős.

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Technika: rézkarc
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2025. március. 17.

(A műtárgyat eddig 302-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
28 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FKB150/Bp78/64] A kép mérete: 9,5 x 14,7 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Szabó Vladimír (Balassagyarmat, 1905, Budapest, 1991) alkotása. Jelezve jobbra lent "Szabó Vladimír (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1927-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, ahol 1930-ig Rudnay Gyula, Vaszary János és Csók István, 1935-37 között pedig Benkhard Ágost növendéke volt. 1931-34-ben római ösztöndíjas volt. 1959-61 között Franciaországban dolgozott. 1930-tól szerepelt országos festészeti és grafikai tárlaton, külföldi kiállításokon. Egyéni bemutatók: Nemzeti Szalon, 1934, 1942; Csók Galéria, Műcsarnok, Vigadó Galéria, Csontváry Terem, Debrecen, Vác, Sárospatak, Balassagyarmat, Szeged, Kőszeg, Győr, Miskolc, Szirák, Veszprém, Tata, Simontornya, Sopron, Róma, Brüsszel, Amszterdam, Párizs, stb. Vegyes kiállítások: Műcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár, Salgótarján, stb. Számos díjjal, kitüntetéssel, ösztöndíjjal jutalmazták művészi munkásságát. 1935-ben elnyerte a Szinyei Társaság grafikai díját, 1972-ben pedig az Egri Akvarell Biennálén és a Dózsa-emlékkiállításon, 1976-ban pedig a Magyar Nemzeti Galéria Zichy emléktárlatán díjazták, 1953-ban és 1957-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben Érdemes Művész, 1980-ban Kiváló Művész címet kapott. Életművének nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják. Aprólékos rajzosság, bővérű mesélőkedv, szárnyaló fantázia jellemzi grafikáit, és ugyanez az erénye olajképeinek is. Kiválnak történelmi jellegű munkái, a magyar történelmi múlt nagy alakjai és sorsdöntő eseményeit megelevenítő sokfigurás alkotásai. Visszarévülései olykor a középkori haláltánc, valamint a karneváli témák bizarr kettősségével jelentkeznek munkáiban, és megteremtik művészetének egyik sajátos vonását, a groteszket. Dinamikus, olykor humoros, naiv részletekkel eleven ábrázolásmódja a folklórral rokon. Festészete tematikus, az avantgárd irányzatoktól függetlenül bontakozik ki; Gulácsy Lajos és Csontváry művészetének szellemi örököse, látásmódjuk eredeti hangú megújítója. A századforduló szecessziós művészetét naiv realista, szürrealista jegyekkel elegyítette, színélménye pedig posztimpresszionista. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, a Miskolci Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és római Modern Képtár. (MÉ, ML, A.L.: Műgyűjtő-1969/1, Sz.Á.: Műv. 1974/4, K.N.Z.: Műv. 1976/3, P.M.: Műv. 1986/3) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János, Benkhard Ágost voltak a mesterei. 1931-1934-ben római-ösztöndíjas volt. 1959-ben és 1960-ban tanulmányúton járt Franciaországban. 1930-tól szerepelt hazai és külföldi kiállításokon. 1935-ben elnyerte a Szinyei Társaság grafika-díját. 1972-ben az Egri Akri Akvarell Biennálén és a Dózsa-emlékkiállításon, 1976-ban pedig a Magyar Nemzeti Galéria Zichy emlékkiállításán díjazták műveit. 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész címet kapott. Aprólékos rajzosság, bővérű mesélőkedve, szárnyaló fantáziája jellemzi grafikáit, s ugyanez az erénye olajfestményeinek is. Kiválnak történelmi jellegű alkotásai, a magyar történelmi múlt nagy alakjai és sorsdöntő eseményeit megelevenítő sokfigurás alkotásai. Visszarévülései olykor a középkori haláltánc és a karneváli témák bizarr kettősségével jelentkeznek műveiben és megteremtik művészetének egyik sajátos vonását, a groteszket. Dinamikus, olykor humoros és naiv részletekkel eleven ábrázolásmódja a folklórral rokon. (MÉ, ML, P.M.: Műv.-1986/3) Magyar festők és grafikusok adattára 1924-1926 között Rudnay Gyula, Csók István és Vaszary János, 1935-1937-ben Benkhard Ágost növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. 1931-1934-ben római-ösztöndíjas. 1959-1960-ban nagyobb tanulmányutat tesz Franciaországban. 1930 óta kiállító művész; egyéni kiállítása 1934-ben, 1942-ben és 1943-ban a Nemzeti Szalonban, 1969-ben Szegeden, 1973-ban a Csók Galériában és Balassagyarmaton, 1974-ben Hollandiában, 1975-ben Debrecenben volt. Alkotásai a külföldi magyar kiállítások révén határainkon túl is közismert. Munkássága elismeréseként 1935-ben elnyerte a Szinyei Társaság grafikai díjat, 1972-ben az Egri Akvarell-biennálén és a Dózsa emlékkiállításon, 1976-ban a Nemzeti Galériában a Zichy emlékkiállításán díjazták műveit. 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes, 1980-ban kiváló művészi címet kapott. Aprólékos rajzosság, bővérű mesélőkedv, szárnyaló fantázia jellemzi grafikáit, s ugyanez az erénye festményeinek is. Kiválnak közülük történeti témájú képei, a magyar múlt nagy alakjait és sorsdöntő eseményeit megelevenítő sokfigurás alkotásait, amelyek közül több reprodukció terjedt el. Visszarévülései olykor a középkori haláltánc és a karneváli témák bizarr kettősségével jelentkeznek műveiben és megteremtik művészetének egyik igen sajátságos vonását, a groteszket. Stílusának nagy erénye az emberi és természeti világ egységének megjelenítése - nemegyszer romantikus, meseszerű keretben. Dinamikus, olykor humoros és naiv részletekkel eleven ábrázolásmódja a folklórral rokon. - Irod.: Supka Magdolna: Szabó Vladimir. Bp., 1974.; Frank János: Szabó Vladimir. Bp. 1976.; P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Pátzay Mária: Nem múlhat el az ifjúság. Szabó Vladimir festészetéről. Művészet, 1986. 1.; Kratochwill Mimi: Szabó Vladimir. Bp. 1987. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán - megszakításokkal - 1924-39 között végzett. Mesterei Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János és Benkhard Ágost voltak. 1931-től 1934-ig Rómában tanult. 1935-ben elnyerte a Szinyei Merse Társaság grafikai díját. A negyvenes években főleg újságok részére készített illusztrációkat, önálló rajzokat (Híd, Tükör stb.). A felszabadulás után nagyméretű, főleg Dózsa alakját és korát idéző, mesehangulatú olajképekkel szerepelt az országos tárlatokon. Műveit gazdag fantázia, színesség, aprólékos műgond jellemzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus, Munkácsy-díjas, kiváló művész. 1924-1926 között Rudnay Gyula, Csók István és Vaszary János növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1935-1937-ben Benkhard Ágost osztályán folytatja tanulmányait. 1931-1934-ben római ösztöndíjas. 1959-1961-ben nagyobb tanulmányutat tesz Franciaországban. 1930 óta kiállító művész; egyéni kiállítása 1934-ben, 1941-ben és 1942-ben a Nemzeti Szalonban, 1973-ban és 1978-ban a Csók Galériában, 1980-ban a Műcsarnokban, 1982-ben a Vigadó Galériában volt. Bemutatkozott számos vidéki városban, kiállított Hollandiában és Olaszországban. 1935-ben a Szinyei Társaság grafikai díját kapta; 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjjal, 1974-ben érdemes, 1980-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. Számos kiállítási-díj tulajdonosa. - Aprólékos rajzosság, bővérű mesélőkedv, szárnyaló fantázia jellemzi művészetét, előszeretettel fordul a történelem, a kisvárosi élet, a régi életformák nyújtotta tematikák felé. Romantikus, meseszerű, olykor groteszk stílusa a naívokkal és a folklórral tart rokonságot.
Szabó Vladimír : Mátyás-templom
22 000 HUF
[FKB814/Bp302/86] A kép mérete: 19 x 29 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Mészáros Lajos (Sály, 1925, Szolnok, 1971) alkotása. Jelezve lent "Téli táj, Mészáros Lajos (cer.)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A Derkovits Kollégiumban kezdte tanulmányait Koffán Károly és Kmetty János irányításával. A Fővárosi Képzőművészeti Főiskolán 1948-53 között Pór Bertalan, Bencze László és Fónyi Géza növendékeként tanult. 1957-ben Szolnokra költözött. Festészeti tevékenysége mellett bőséggel készített rézkarcokat és linómetszeteket is. Figyelemreméltó az 1959-es öt lapból álló Bánk bán sorozata. Színes rézkarcain, monotípiáin, olajképein a Tisza-Zagyva partjait, a szolnoki Tabán ódon, hangulatos utcáit és vízre néző portáit, a város képeit különféle nézetekből örökítette meg. Koszta József és Fényes Adolf hagyományait követő természetes egyszerűségben festett. 1959-ben és 1967-ben Szolnokon, 1960-ban Egerben rendezett egyéni bemutatót. 1959-től rendszeresen szerepelt a Szolnoki Tárlatokon. Monumentális műveket is alkotott. "Bánk bán" linó-sorozata a szolnoki Damjanich Múzeumban található. (Műv. 1965/11) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban végezte, ahol Pór Bertalan, Bencze László és Fónyi Géza voltak a mesterei. 1957-ben Szolnokra költözött. Festészeti tevékenysége mellett bőséggel készített rézkarcokat és linóleummetszeteket. Figyelemre méltó az 1959-es öt lapból álló Bánk bán sorozata. Színes rézkarcain, monotípiáin, olajképein a Tisza-Zagyva partjait, a szolnoki Tabán megunhatatlan, ódon, hangulatos utcáit, vízre néző portáit, a város képét különféle nézetből örökítette meg. mindenfajta pátosz nélkül Koszta, Fényes Adolf hagyományait követő természetes egyszerűségben festett. 1967-ben kapott nagyobb megbízást a Rudabányai Ércbánya Vállalat bányász rendelőintézete várótermének pannóira. 1961-ben a szolnoki szigligeti Színház előcsarnokában, 1967-ben a Képcsarnok Vállalat szolnoki, 1968-ban pedig az egri bemutató termében szerepeltek munkái. - Irod.: Egri Mária: A szolnoki művésztelep. Szolnok, 1977. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A Derkovits Kollégiumban kezdte tanulmányait Koffán Károly és Kmetty János irányításával. A fővárosi Képzőművészeti főiskolán 1948-53 között Pór Bertalan, Bencze László és Fónyi Géza növendékeként tanult. 1957-ben Szolnokra költözött. Festészeti tevékenysége mellett bőséggel készített rézkarcokat és linómetszeteket is. Figyelemreméltó az 1959-es öt lapból álló Bánk bán sorozata. Színes rézkarcain, monotypiáin, olajképein a Tisza-Zagyva partjait, a szolnoki Tabán ódon hangulatos utcáit, vízre néző portáit, a város képeit különféle nézetekből örökítette meg. Koszta József és Fényes Adolf hagyományait követő természetes egyszerűségben festett. Számos csoportos és egyéni tárlatokon szerepelt. Monumentális feladatokkal is foglalkozott (mozaik). "Bánk bán" linó-sorozata a szolnoki Damjanich Múzeumban található. (Műv.-1965/11)
Mészáros Lajos : "Téli táj"
16 000 HUF