Kopasz Márta : Szegedi lány 1972

Eladási ár: 34 000 HUF

Leírás

[0M325/020]
Jelzett, nagyméretű linómetszet két üveglap között, képcsarnokos vajszínű keretben.

Jelzés jobbra lent:
KOPASZ MÁRTA

Metszeten belül jobbra lent:
KM

Balra lent:
1972

Hátoldalán datált ajándékozási felirat, lásd fotó.

Magasság: 63 cm
Szélesség: 44 cm
Súly: 3.04 kg
Kopasz Márta
tanár, grafikus, festő




Születési hely: Szeged
Születési dátum: 1911
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban: 
Egy század sokszínűsége - a szegedi kisgrafika megteremtői és folytatói

Mesterei: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Simay Imre, Domanovszky Endre.



1930-36: Iparművészeti Iskola, grafikai szak, tanára: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Simay Imre, Domanovszky Endre. 1938-1952: Szegeden az egyetem grafikai lektora, 1952-1957: adjunktus a pedagógiai főiskolán, 1963-tól a Tömörkény István Gimnázium Művészeti Szakközépiskolában tanított nyugdíjazásáig. Tagságok: MAOE, MKISZ, alapítása óta a Szegedi Szépmíves Céh Képzőművészeti Egyesületnek, valamint a Kisgrafika Baráti Körének. Számos hazai és külföldi nmeagy tárlaton szerepelt grafikáival, kisgrafikáival a helyi tárlatokon kívül Budapest, Berlin, Lipcse, Párizs, Krakkó, Cannes, Como és Varsó nemzetközi ex-libris kiállításain.

Festményekkel – portrékkal, életképekkel – induló pályája nagyobb részében grafikákat készített. Plakátjait, fa- és linómetszeteit világos folthatás, változatos ritmus, az ábrázolás és a fölirat összhangja, kiegyensúlyozott komponálás jellemzi. Ex libris készítéssel a 1930-as évek óta foglalkozik. Töredezett vonalú, historikus ihletettségű, szegedi motívumokból és a klasszikus európai kultúrából építkező kisgrafikáival ért el hazai és külföldi sikereket.

 

 

Díjak/ösztöndíjak

1936 • Aktfestészeti díj, Budapest

1947 • Móra-díj

1967 • Malborki Ex-libris Biennálé bronz érem

1971, 1977 • Szeged alkotói díja 

1985 • Csongrád megye alkotói díja 

1992 • Szeged művészeti díja 

1997 • Szeged város díszpolgára

1998 • Magister Emeritus cím.



Egyéni kiállítások

1938 • Szegedi Egyetem, Szeged

1941 • Közművelődési Palota, Szeged

1943 • Közművelődési Palota (gyűjteményes), Szeged

1970 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged

1972 • Sajtóház, Szeged

1975 • Jeruzsálem, Izrael

1979 • Agrártudományi Egyetem, Debrecen • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged

1980 • Művelődési Ház, Mindszent

1981 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Kossuth Művelődési Központ, Cegléd

1982 • Szentes • Nagylak

1983 • Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged

1985, 1991 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged

1996, 2008 • Kass Galéria, Szeged.



Művek közgyűjteményekben

• Móra Ferenc Múzeum, Szeged

• Múzeum, Lipcse

• Nemzeti Könyvtár, Párizs

• Városi Múzeum, Tarnów (PL)

• Heimats M., Berlin.



Irodalom

SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975

LACZÓ K.: Kopasz Márta. Szeged, 1997

TANDI L.: A szegedi képzőművészet nagyasszonya. Szeged, 1997. május 10-11.

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon II. (H–O). Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.


Heitler László + Thuróczy Gergely, PIM + Tóth Attila
Forrás: www.artportal.hu

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: linóleum metszet
Témakör: Emberábrázolás

vásárlási információk

Feltöltve: 2017. május. 29.

(A műtárgyat eddig 2416-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kopasz Márta : Szegedi lány 1972

[0M325/020] Jelzett, nagyméretű linómetszet két üveglap között, képcsarnokos vajszínű keretben. Jelzés jobbra lent: KOPASZ MÁRTA Metszeten belül jobbra lent: KM Balra lent: 1972 Hátoldalán datált ajándékozási felirat, lásd fotó. Magasság: 63 cm Szélesség: 44 cm Súly: 3.04 kg Kopasz Márta tanár, grafikus, festő Születési hely: Szeged Születési dátum: 1911 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Egy század sokszínűsége - a szegedi kisgrafika megteremtői és folytatói Mesterei: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Simay Imre, Domanovszky Endre. 1930-36: Iparművészeti Iskola, grafikai szak, tanára: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő, Simay Imre, Domanovszky Endre. 1938-1952: Szegeden az egyetem grafikai lektora, 1952-1957: adjunktus a pedagógiai főiskolán, 1963-tól a Tömörkény István Gimnázium Művészeti Szakközépiskolában tanított nyugdíjazásáig. Tagságok: MAOE, MKISZ, alapítása óta a Szegedi Szépmíves Céh Képzőművészeti Egyesületnek, valamint a Kisgrafika Baráti Körének. Számos hazai és külföldi nmeagy tárlaton szerepelt grafikáival, kisgrafikáival a helyi tárlatokon kívül Budapest, Berlin, Lipcse, Párizs, Krakkó, Cannes, Como és Varsó nemzetközi ex-libris kiállításain. Festményekkel – portrékkal, életképekkel – induló pályája nagyobb részében grafikákat készített. Plakátjait, fa- és linómetszeteit világos folthatás, változatos ritmus, az ábrázolás és a fölirat összhangja, kiegyensúlyozott komponálás jellemzi. Ex libris készítéssel a 1930-as évek óta foglalkozik. Töredezett vonalú, historikus ihletettségű, szegedi motívumokból és a klasszikus európai kultúrából építkező kisgrafikáival ért el hazai és külföldi sikereket.     Díjak/ösztöndíjak 1936 • Aktfestészeti díj, Budapest 1947 • Móra-díj 1967 • Malborki Ex-libris Biennálé bronz érem 1971, 1977 • Szeged alkotói díja  1985 • Csongrád megye alkotói díja  1992 • Szeged művészeti díja  1997 • Szeged város díszpolgára 1998 • Magister Emeritus cím. Egyéni kiállítások 1938 • Szegedi Egyetem, Szeged 1941 • Közművelődési Palota, Szeged 1943 • Közművelődési Palota (gyűjteményes), Szeged 1970 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged 1972 • Sajtóház, Szeged 1975 • Jeruzsálem, Izrael 1979 • Agrártudományi Egyetem, Debrecen • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged 1980 • Művelődési Ház, Mindszent 1981 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Kossuth Művelődési Központ, Cegléd 1982 • Szentes • Nagylak 1983 • Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged 1985, 1991 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1996, 2008 • Kass Galéria, Szeged. Művek közgyűjteményekben • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Múzeum, Lipcse • Nemzeti Könyvtár, Párizs • Városi Múzeum, Tarnów (PL) • Heimats M., Berlin. Irodalom SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975 LACZÓ K.: Kopasz Márta. Szeged, 1997 TANDI L.: A szegedi képzőművészet nagyasszonya. Szeged, 1997. május 10-11. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon II. (H–O). Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000. Heitler László + Thuróczy Gergely, PIM + Tóth Attila Forrás: www.artportal.hu

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Típus: linóleum metszet
Témakör: Emberábrázolás

vásárlási információk
Feltöltve: 2017. május. 29.

(A műtárgyat eddig 2416-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
34 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC975/Bp302/114] A kép mérete: 24 x 43 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Csavlek András (Budapest, 1942) alkotása. Jelezve lent "Sopron télen Csavlek 973 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1968-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Kádár György volt. A Stúdió tagjaként jelentkezett fővárosi és vidéki bemutatókon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, a Balatoni Nyári Tárlatokon, a Dunántúli Tárlatokon és a DunapArt Művészeti Társaság kiállításain. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Cs. lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. Egy-egy festményén kevés színt használ, az alaphangot a párás szürkék, kékek adják meg, a kompozíció fogódzópontjain pedig egy-egy élénk, meleg színfolt erősíti a képszerkezetet. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őrzi. (MÉ, KF, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1968-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Stúdió tagjaként jelentkezett a fővárosi és vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese, 1976-bn az Egri Akvarell-biennálén díjazták munkáit. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és tájak hangulatát. - 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, majd a STÚDIÓ tagjaként jelentkezett fővárosi, val. vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az Egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1968-ban kapott festődiplomát Kádár György növendékeként, azóta gyakori szereplője a művészeti életnek. Egyéni kiállítása 1979-ben a Csók Galériában, 1981-ben Salgótarjánban, 1983-ban Szegeden volt. Egyes művei eljutottak Párizsba, Londonba, Rómába stb. 1978-ban Olaszországban, 1977-ben, 1979-ben és 1981-ben Bulgáriában nyert nemzetközi díjakat. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és a tájak hangulatát. Stílusa a dekoratív nonfiguráció felé hajlik, de legjobb munkáiban nem lépi túl a realizmus határait.
Csavlek András : "Sopron télen" 1973
22 000 HUF