Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)

Olaj, karton, 27 x 35 cm, j.j.l. : Pilch D. 918

[FK3446/Bp202/105] A kép mérete: 42 x 47 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Bálint Rezső (Budapest, 1885, Budapest, 1945) alkotása. Jelezve jobbra lent "Bálint 927 Alexandria, Egyiptom" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1885 - Budapest, 1945 Festő. Eleinte nyomdásznak tanult, majd 1902-től Vesztróczy Manónál képezte magát hónapokig. 1906-ban a nagybányai szabadiskolában tanult, de Szablya-Frischauf Ferenc magániskoláját is látogatta. 1907-1908-ban és 1911-ben az iskolánkívüliek csoportjában tevékenykedett. Nagybányán, 1912-től a kecskeméti nyári tanfolyamokon Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. 1909-ben Párizsba ment, ahol a Grande Chaumiere-ben gyakorolta magát az alakrajzolásban. Modigliani-val közös műteremben dolgozott a Montparnasse-on. Freegrove, Windzer, Arcihpenko és Modigliani társaságában kiállításon szerepelt a francia fővárosban. A KÉVE művésztársaság keretében rendezte első budapesti tárlatát 1909-ben. Három tájképpel és két portréval szerepelt az 1912-es Nagybányai Jubiláris Képkiállításon. 1914-ben a Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1923-ban az Alkotás Műv. házban, 1927-ben a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928-ban pedig a Nemzeti Szalonban rendezett kollektív tárlatot. 1920-ban Szentendrén telepedett le. Főként tájképeket festett. Egy ideig Cézanne hatása alatt állott, alapjában azonban impresszionista volt. 1919-ben "Formák, foltok, vonalak" című litográfiai mappája jelent meg. Több képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Éber, ML, RI-NM, NM) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1885. - Budapest, 1945.) Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál és Szablya-Frischauf Ferencnél tanult festeni. 1907-től nyaranként Nagybányán dolgozott. 1909-ben a KÉVE Művésztársaság keretében rendezte első budapesti kiállítását. 1910-1911-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasseo-on. 1911-1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Főleg tájképeket festett. Néhány képe a Magyar Nemzeti Galériában található. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp. 1885 - Bp., 1945 Festő. Eleinte nyomdásznak tanult, majd Vesztróczy Manónál képezte magát hónapokig. 1906-tól Szablya-Frischauf Ferenc iskoláját látogatta. 1907-től nyaranta a nagybányai művésztelepen folytatott tanulmányokat. 1909-ben Párizsba ment, hol a Grande Chaumiéreben gyakorolta magát az alakrajzolásban. A. Modiglianival közös műteremben dolgozott, a Montparnasse-on. Freegrove-Windzer, Archipenko és A. Modigliani társaságában kiállítást rendezett a francia fővárosban. 1911-ben hazatérve a kecskeméti művésztelepen tevékenykedett. A KÉVE művésztársaság keretében rendezte első fővárosi kiállítását 1909-ben. 1914-ben a budapesti Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonba, 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1927-ben a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928-ban a Nemzeti Szalonban rendezett koll. kiállítást. 1920-ban Szentendrén telepedett le. Főleg tájképeket festett. Egy ideig P. Cézanne hatása alatt állott, alapjába azonban impresszionista volt. Több képe a MNG tulajdonában van. (Éber, ML) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1885. okt. 14. - Bp., 1945. nov. 18.) Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál, Szablya-Frischauf Ferencnél tanult festeni. 1907-től nyaranként Nagybányán dolgozott. 1909-ben a KÉVE művésztársaság keretében rendezte első bp.-i kiállítását. 1910-1911-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. 1911-1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1919-ben Formák, foltok, vonalak címen tíz kőrajzot tartalmazó mappája jelent meg Kosztolányi Dezső bevezető írásával. 1920-tól a ma Szentendréhez tartozó Izbégen élt és főleg tájképeket festett. Anya gyermekével, Intérieur, Kórházi jelenet c. képek a Nemzeti Gal.-ban találhatók.

[1H067/104] Papír pasztell festmény, üveglap mögött, régi fekete keretben. Datált jelzés jobbra fent: ... 1914 Magasság: 38 cm Szélesség: 47 cm Súly: 1.205 kg