[1Q218/X024/17] Régi jelzett kétoldalas bronz érem, emlékérem, sport érem. Egyik oldalán férfi portré katonatiszti zubbonyban. Másik oldalán felirat: VÍVÓ ÉS ATHLETIKAI CLUB VERSENYDÍJA 1906 Jelzés: SZÉKELY Szélesség: 3.85 cm Súly: 0.2 kg

[2B182/FSZ] Régi bronz sportérem, sport díj. Akasztóval rendelkezik. Masnival díszített babérkoszorú közepén plasztikus címer. Körülötte felirat: MAGYAR TEKÉZŐ SZÖVETSÉG 1934 A szövetség ebben az évben alakult, tehát ez a történelmük legelső példányainak egyike! Magasság: 5.5 cm Szélesség: 5 cm Súly: 0.03 kg Magyar Teke Szövetség  Alapítva 1934 A Magyar Teke Szövetség (MATESZ) Magyarországon működő, tekével foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség. Története Az aszfaltpályás tekézést, amely nálunk mint versenysport honosult meg, német munkások ismertették meg magyar társaikkal. Míg a népi „kuglizás” inkább a falvakban hódított magának teret, addig a tekesport a városi egyesületekben eresztett gyökeret. A szövetség irodája a Keleti pályaudvar mellett lévő Park Szálló volt. 1946-ban Budapesten már ki lehetett írni az első csapat- és egyéni bajnokságot a férfiaknak. A 3 éves terv idején egymás után épültek az új pályák és alakultak az új egyesületek. Budapesten több igazolt versenyző volt 1947-ben, mint 1945 előtt az egész országban. Azzal, hogy Apró Antal lett a szövetség elnöke 1948 és 1950 között, az állam belépett a sportágba. A cégeket államosították, s kötelezték őket arra, hogy dolgozóiknak a munka utáni kikapcsolódási, sportolási lehetőséget megteremtsék. Ezzel hatalmas fejlődésnek indult a sportág. Szinte megszaporodtak a legnagyobb részt 2 sávos, állítós, fabábus pályák, alakultak az új egyesületek. A magasabb osztályú játékosok kalóriapénzt, munkaidő-kedvezményt, az egyesületek utazásaikhoz vasúti kedvezményt, edzőtáborozási lehetőséget kaptak. A legkiválóbbak sportállásokat is kaphattak. Ezután már nem csak az úri középosztály sportja volt a teke, hanem mindenkié. Magyarország 1953-ban csatlakozott a nemzetközi szervezethez, a Fédération Internationale des Quilleurs (FIQ)-hez. Átvették a szabályokat, illetve a pályaméreteket. A nőknek és a férfiaknak 100 vegyes volt a versenytáv 1970-ig. Több változtatással ekkorra alakult ki a ma is használatos eredményszámítás: a 12 játékos (hazai és vendég) által elért eredmény közül a legjobb 6 kap 1-1 csapatpontot, a több elért fáért jár +2 pont. Így a mérkőzések végeredménye lehet 8:0, 7:1, 6:2, 5:3 vagy 4:4. 1970-től a VILATI gyártani kezdi az automata állítóberendezést, így az „állító gyerekek” hiánya megszűnik. 1975-től a férfiaknál 200 vegyesre változtatják a bajnokságot az NB I-ben. Ehhez 4 sávos pályákat kellett építeni. A pályatesteket először csehszlovák, majd hazai műgyantával öntik le, ezzel csökkentve a „hazai pálya” előnyét. A bábuk is műanyagok lettek, először NDK-beli, majd a nyugatnémet Schmidt cég bábuit használták. 1989-ben a MATESZ-en belül létrejött a Bowling szekció, 1996 júliusában pedig a Magyar Bowling Szövetség (MABOSZ). A MATESZ és a MABOSZ 1996 decemberében Magyar Bábusportok Szövetsége néven egyesült, de ezen belül mindkét szövetség megtartotta önállóságát. E szövetség neve 2003. április 14-e óta hivatalosan Magyar Bowling és Teke Szövetség. 2022 óta a budapesti Positive Adamsky cége támogatja a ligát.  Forrás: wikipédia 

[0D772/X027] Kemény műanyag tokban található bronz érem, plakett. Az egyik oldalon felirat REX STEPHANIUS ( SZENT ISTVÁN ) ÉS GISELA REGINA ( GIZELLA KIRÁLYNŐ ) 1038-1988 Jelzés: FM ( FRITZ MIHÁLY ) Alul felirat: ÉREMGYŰJTŐK CS. M. SZERV. Másik Oldalon felirat: 1988 SZEPTEMBER 24-25. SZENT JOBB SZEGEDEN Rajta a szegedi Dóm Szélesség: 4 cm Súly: 0.044 kg FRITZ Mihály   éremművész, szobrász (Marosvásárhely [Târgu-Mureş, RO], 1947. február 18.?) 1965-69: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Pátzay Pál. 1970 óta szerepel a művészeti életben. Szobrászatot tanított a szegedi Tömörkény Művészeti Szakközépiskolában. A Szög-Art művészcsoport tagja. A 70-es évektől több hazai és külföldi kőszobrász-, és érem-szimpóziumon vett részt. Művészetében a magyar szobrászat realista hagyományait követi. Jelentős portréista. Jó karakterizáló képességgel, gondosan mintázza meg modelljeinek arcvonásait. Nagy figyelmet fordít a pszichológiai jellemzésre. Igen jelentékeny éremművészi munkássága, amely több mint 800 művet foglal magába. Érmeit düreri pontosságú, rajzosan szikár plasztikai stílus, klasszikus mértékrend jellemzi. Szobrainak kedvelt anyaga a kő, fa, bronz.   Díjak/ösztöndíjak 1981 ? Szegedi Nyári Tárlat díja  1988 ? A Világ legszebb vert érme díj (?Coin Of The Year - Best Crown?) 2009 ? Közönségdíj (?People?s Choice?) 1993 ? a IX. Országos Éremművészeti Biennálé díja 1997 ? a XI.Országos Éremművészeti Biennálé díja  1998 ? Szegedért emlékérem 1999 ? Pro Numizmatica 2010 ? Ligeti Erika-díj.   Mesterei: Pátzay Pál. Egyéni kiállítások 1976 ? Juhász Gyula Művelődési Központ, Szeged ? Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1979 ? VMK, Nyíregyháza 1980 ? Művelődési Ház, Szentes 1982 ? Sz. K. J. Múzeum, Orosháza 1987 ? (Zoltánfy Istvánnal) Turku 1997 ? Móra Ferenc Múzeum (Kalmár Mártonnal), Szeged, Újvidék 1998 ? Wile Gallery, Columbus, OH 2000 ? Orvostörténeti Múzeum, Buda 2003 ? Jelen Ház, Arad 2005 ? Mednyánszky terem  (Pataki Ferenccel), Budapest 2007 ? Vármúzeum (Kalmár Mártonnal), Szeged. Kiállítások az adatbázisban: ?Salzburgtól Nagyszentmiklósig? - Mozart-Bartók jubileumi kortárs magyar képzőművészeti kiállítás (2006) Fritz Mihály kiállítása (2012) Válogatott csoportos kiállítások: 1970-től ? több Szegedi Nyári Tárlat, több Vásárhelyi Őszi Tárlat 1976?1977 ? Stúdió Kiállítások, Budapest, Párizs, Le Havre, Kairó 1978 ? Magyar Szobrászati Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1981 ? Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kiállítása, Budai Vár, Budapest 1982 ? Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1983, ?87 ? FIDEM, Firenze, Colorado Springs (USA) 1993-tól ? Soproni Érembiennálék, Sopron 1992-től ? SZÖG-ART kiállítások (Temesvár, Heilbronn, Párizs, Róma, Komarno, Szentendre, Budapest, Szeged stb.).   Művésztelepek: 1976 ? Kőszobrász Művésztelep, Villány 1977, 1991 ?  Éremművészeti Művésztelep, Nyíregyháza 1979 ? Kőszobrász Művésztelep, Hoyerswerda. Köztéri művei 1971 ? Majakovszkij, mészkő dombormű, Tömörkény István Kollégium, Szeged 1978 ? Szirmai István, mészkő dombormű, Szeged (eltávolítva) 1979 ? Rea, homokkő, Hoyerswerda 1982 ? Tondó, bronz, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer 1984 ? Testvérek, bronz, általános iskola, Szentes 1986 ? Bakfark Bálint, vörösrézlemez-domborítás, Zeneiskola, Oroszlány 1988 ? A II. világháború áldozatai, mészkő, Szabadság tér, Mindszent 1988 ? Táncolók. Kislány, Fiú kutyával, bronz, Öregek Otthona, Hódmezővásárhely 1989 ? Családi síremlék, mészkő, Belvárosi Temető, Szeged 1991 ? Zoltánfy-síremlék, mészkő, Belvárosi Temető, Szeged 1996 ? Millecentenáriumi bronzkoszorú, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer 1997 ? Reizner János, bronz mellszobor, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 ? Háborús emlékmű, mészkő, Mórahalom 2000 ? Zoltánfy István, bronz dombormű, Zoltánfy István Általános Iskola, Deszk ? Múzsák kútja, márvány, Makó ? Címer, mázas samott, Városháza timpanon, Makó ? Pósa Lajos, bronz dombormű, Szegedi Nemzeti Színház, Szeged 2002 ? Csongor Győző, bronz dombormű, lakóház, Szeged 2003 ? Dr. Monszpart László, bronz dombormű, lakóház, Kiskunhalas 2004 ? Vaszy Viktor, bronz mellszobor, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged ? Neumann János, bronz dombormű, Információs és Hírközlési Minisztérium, Budapest 2006 ? Tormássy János, mészkő mellszobor, Kiskunhalas ? Martonosi Pál, bronz dombormű, Városi Könyvtár, Kiskunhalas 2007 ? Hont Ferenc-Buday György, bronz dombormű, Nemzeti Emlékcsarnok, Szeged 2008 ? Baka István, bronz dombormű, Vár u. 7., Szeged ? Klebelsberg Kunó, bronz dombormű, SZTE Tanárképző Főiskola, központi épület, Szeged 2010 ? Mari Ferenc, mészkő dombormű, Dér István Iskola, Csanádpalota. Művek közgyűjteményekben ? Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ? Móra Ferenc Múzeum, Szeged ? Orvostörténeti Múzeum, Budapest ? Vízügyi Múzeum, Budapest ? Városi Múzeum, Wrocław (PL). Irodalom: TANDI L.-TÓTH A.: Szegedi szobrászok. Szeged, 1996 WEHNER T.: Fritz Mihály, 249 Magyar Szobrász. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász Szakosztály kiadványa, 2007 WEHNER T.: Modern magyar szobrászat 1945-2010. Budapest, Corvina, 2010. (Gyulai Gergely + kieg. Tóth Attila - artportal)

[2B163/FSZ] Antik, szép állapotú bronz sport érem. Egyik oldalon babérkoszorú alatt hármashegy, korona, kettős kereszt és felirat: MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG1907 Jelzés: GREFF Másik oldalon későbbi vésett felirat: DEBRECEN 1935. VII. 21. II. Jelzés: LUDVIG (Ludvig Ede) Szélesség: 4.1 cm Súly: 0.025 kg Göröntsér Lajos  Göröntsér Lajos, született Greff Lajos (Budapest, 1888. április 3.–‎ Budapest, 1976. március 27.) magyar ötvös, érem- és szobrászművész. Élete Mátrai Lajos tanítványa volt az Iparművészeti Iskolában, majd Itáliába és Ausztriába ment tanulmányútra. Részt vett Reményi Józseffel Erzsébet királyné budapesti emlékműve 1913. évi pályázatán. A pályaművet az egyik 3000 koronás díjjal jutalmazták. 1910–1911-ben több ízben iparművészeti pályázaton nyert kisebb díjakat. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1911. tavaszi kiállítás: Isa pur es chomur wogmuc, plakett. — Könyvillusztráczió, rajz. 1912. márciusi kiállítás: Ének Pannónia megvételéről, I—X. kép, grafika. — Könyvillusztráció, grafika. 1913. tavaszi kiállítás: Győzelem, a Nemzeti Sport Club plakettje. — Tanulmány, temperafestmény. — Danaidák, temperafestmény. 1914. tavaszi kiállítás: Síremlék vázlat, rajz. 1922-ben a Hadtörténelmi Múzeum elismerő díszoklevéllel, 1933-ban a budapesti Műszaki Emlékmű pályázatán második díjjal jutalmazták munkásságát. 1935-ben gyűjteményes kiállítása nyílt a Fränkel Szalonban. 1976-ban hunyt el 87 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.    Forrás: wikipédia 

[0V664/Z255] Gyönyörű, irredenta elemekkel díszített, arany színű bronz sportérem. Egyik oldalán felirat: DULCE ET DECORUM EST PRO PATRIA MORI Illyés Gyula fordításában: " SZÉP ÉS MAGASZTOS HALNI EZÉRT: HAZA! " Másik oldalán felirat: SZÖV. KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK SPORTKÖREINEK ORSZ. VERSENYDÍJA Az érmet szalag, kard, babérlevél, Nagymagyarország, kettős kereszt, hármashalom és körben szecessziós virágmotívum díszíti. Gyönyörű sport, nemzeti relikvia. Gyűjtőknek ajánljuk! Az érem valószínűleg a 30-as évekből származik. Szélesség: 3 cm Súly: 0.01 kg

[0X807/X024/12] Szép állapotú, két rögzítési lehetőséggel rendelkező koronás magyar címer, címerpajzs, kitűző. Magasság: 5 cm Szélesség: 2.7 cm Súly: 0.005 kg