Magyar festő XX. század : Lefekvés előtt

Eladási ár: 65 000 HUF

Leírás

[0Y222/015]
Olaj farost festmény, hibátlan keretben. Azonnal falra akasztható állapotban van.

Magasság: 53 cm
Szélesség: 61 cm
Súly: 2.4 kg

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2019. október. 25.

(A műtárgyat eddig 637-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Magyar festő XX. század : Lefekvés előtt

[0Y222/015] Olaj farost festmény, hibátlan keretben. Azonnal falra akasztható állapotban van. Magasság: 53 cm Szélesség: 61 cm Súly: 2.4 kg

További részletek
Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2019. október. 25.

(A műtárgyat eddig 637-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
65 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
360 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3614/X178] A kép mérete: 50 x 90 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Puskás Imre (Szeged, 1933) alkotása. Jelezve jobbra lent "Puskás I." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon autográf írással: 50x90 cm, olaj/farost Puskás Imre Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Szeged, 1933 - Festő. A budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1952-58. Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Molnár Béla, Dudás Jenő tanítványa volt. Tanulmányait követően mint textiltervező tevékenykedett másfél évtizeden át. Közben szorgalmasan festette a Szeged környéki falusi, tanyasi világot. 1975 óta szerepel hazai és külhoni kiállításokon (Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokió, Prága, Tihany, Veszprém, Miskolc, Nagykanizsa, Szeged, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok, Pécs stb.). Faliszőnyegeket, faliképeket, valamint kötött-anyag és női ruhanemű-terveket alkotott, igazi kifejezőeszköze azonban a festészet, mellyel a '70-es évek óta foglalkozik. Alkotásain a paraszti élet jelenik meg, a tanyasi házak, ezek udvarai, inkább széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. (MÉ, Műv. 1971/1) Magyar festők és grafikusok adattára (Szeged, 1933 - ) Mint textiltervező az Iparművészeti Főiskolán tanult és másfél évtizeden át sikeresen dolgozott ezen a pályán. Közben festett is, mert a Szeged-környéki falusi, tanyasi világ táblaképbe kívánkozott. Festőként 1975 óta jelentkezik önálló kiállításokon s képein az alföldi paraszti élet jelenik meg, mindenekelőtt a tanyasi házak, ezek udvarai, többnyire széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. Számos külföldi kiállításon szerepelt (Prága, Moszkva, Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokió stb.). Egyéni kiállításai: Budapest, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1982, 1983, Tihany, Veszprém 1964, Miskolc, 1976, 1980, Nagykanizsa 1969, Szeged 1970, 1985, 1988, Szombathely 1970, Nyíregyháza 1973, Szolnok 1975, Pécs 1978, Békéscsaba, Bonyhád 1981. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Szeged, 1933 - Festő, A bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Később mint textiltervező dolgozott másfél évtizeden át. Közben festette a Szeged-környéki falusi, tanyasi világot, 1975 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Prága, Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokio, Tihany, Veszprém, Miskolc, Nagykanizsa, Szeged, Szolnok, Nyíregyháza, Szombathely, Pécs, stb.). Alkotásain a paraszti élet jelenik meg, tanyasi házak, ezek udvarai, többnyire széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, Szeged, 1933 Mint textiltervező az Iparművészeti Főiskolán tanult s másfél évtizeden át sikeresen dolgozott ezen a pályán. Közben festett is, mert a Szeged-környéki falusi, tanyasi világ táblaképbe kívánkozott. Festőként 1975 óta jelentkezik önálló kiállításokon s képein az alföldi paraszti élet jelenik meg, mindenekelőtt a tanyai házak, ezek udvarai, többnyire széles ecsetvonásokkal, erős hangulati, érzelmi telítettséggel. Számos külföldi kiállításon szerepelt, (Prága, Moszkva, Berlin, Frankfurt, München, New York, Tokió stb.). - Egyéni kiállításai: Budapest, 1960, 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1982, 1983, Tihany, Veszprém 1964, Miskolc 1967, 1980, Nagykanizsa 1969, Szeged, Szombathely 1970, Nyíregyháza 1973, Szolnok 1975, Pécs 1978, Békéscsaba, Bonyhád 1981. Egyéb Puskás Imre festő, textiltervező Születési hely: Szeged Születési dátum: 1933 Mesterei: Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Molnár Béla, Dudás Jenő. 1952-58: Magyar Iparművészeti Főiskola (textiltervező szak), mesterei: Z. Gács György, Rákosi Zoltán, Molnár Béla, Dudás Jenő. Pályája első mintegy másfél évtizedében textiltervezéssel foglalkozott. Csőtűs technikával készített, ősi óceániai és kelet-európai motívumokat felhasználó faliszőnyegeket, faliképeket, valamint kötött-anyag és női ruhanemű-terveket alkotott. Igazi kifejezőeszköze azonban a festészet, amellyel a 70-es évek vége óta foglalkozik. Rendszeresen szerepelnek képei a Japánban rendezett csoportos kiállításokon. Képeinek fő témáit a Szeged környéki tanyák házacskáinak ábrázolásai, valamint a Tisza-parti táj sajátos hangulatát megragadó művei adják. Szívesen fest portékat jellegzetes paraszti karakterekről. Egyéni kiállítások 1970 • Képcsarnok, Szeged 1973 • Benczúr Terem, Nyíregyháza 1975 • Aba-Novák Terem, Szolnok 1980 • Szőnyi István Terem, Miskolc 1981 • Művelődési Központ, Bonyhád 1982 • Mednyánszky Terem, Budapest 1983 • Művelődési Ház, Tiszalúc 1984 • Gulácsy Terem, Szeged (leporelló) 1986 • Fórum Hotel Galéria, Budapest 1989 • Művelődési Ház, Veszprém 1993 • Derkovits Terem, Budapest 1997 • Művelődési Ház, Tiszalúc. Válogatott csoportos kiállítások 1959 • 4. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1961 • Az Iparművészeti Vállalat Komplex Stúdiójának I. Textil Kiállítása, Csók István Galéria 1967 • A Kör iparművész csoport kiállítása, Szőnyi István Terem, Miskolc 1968 • Textil falikép, Ernst Múzeum, Budapest • A Kör iparművész csoport kiállítása, Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1970 • I. Fal- és Tértextil Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1972 • Textil- és Ötvösbemutató, Csontváry Terem, Budapest 1976-1979 • Tokió 1982 • Kobe • Kiotó • Oita (JP) 1998 • Tokió. Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Művészet, 1971/1. CSORBA M.: ~ festőművész kiállítása, Pesti Műsor, 1980. március 19. Gyulai Gergely 1993 • Derkovits Terem, Budapest 1997 • Művelődési Ház, Tiszalúc. Válogatott csoportos kiállítások 1959 • 4. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1961 • Az Iparművészeti Vállalat Komplex Stúdiójának I. Textil Kiállítása, Csók István Galéria 1967 • A Kör iparművész csoport kiállítása, Szőnyi István Terem, Miskolc 1968 • Textil falikép, Ernst Múzeum, Budapest • A Kör iparművész csoport kiállítása, Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1970 • I. Fal- és Tértextil Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely 1972 • Textil- és Ötvösbemutató, Csontváry Terem, Budapest 1976-1979 • Tokió 1982 • Kobe • Kiotó • Oita (JP) 1998 • Tokió. Irodalom KOCZOGH Á.: ~, Művészet, 1971/1. CSORBA M.: ~ festőművész kiállítása, Pesti Műsor, 1980. március 19. forrás: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/puskas-imre-5988
Puskás Imre : "Tanya kukoricagóréval"
360 000 HUF