Magyar-Mannheimer Gusztáv : Csák Máté

Verkaufspreis: 55 000 HUF

Leírás

[FKB955/Bp305/181]
A kép mérete: 11,5 x 6,5 cm keret nélkül.
Készült: Ceruza, Papír
A kép Magyar-Mannheimer Gusztáv (Pest, 1859, Budapest, 1937) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Rajz. Magyar M."
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Előbb a fővárosi Mintarajziskolában, később Bécsben H. Makartnál végzett művészeti tanulmányokat. 1878-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke lett. Itt a rézkarcoló Raab-nak, utána Löfftznek és Wagner Sándornak az irányításával tanult olyan sikerrel, hogy 1880-ban ezüstérmet, 1881-ben pedig dicsérő oklevelet és budapesti ösztöndíjat is kapott. Budapestre hazatérve, Benczúr-mesteriskolájában tanult a kapott ösztöndíjjal. Ekkor mutatkozott be a budapesti Műcsarnok közönségének az "Olvasó öregasszony", "A vőlegény jó kilátásai" című éleképekkel és néhány vázlattal. Később Bécsben H. Makartnak lett segédje egy dekoratív munkánál. A '90-es évek végén a nagybányai művésztelepen is megfordult. Ezután következett gyakran megismételt olaszországi útja. Még a sugárzó verőfény országában is híven kísérte a tompító müncheni tónus. 1901-ben "Esti hangulat" című alkotásával Társulati-díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert. 1910-ben a Velencei Biennálén "Tavasz" című festményét a Velencei Modern Képtár számára vásárolták meg. 1912-ben állami nagy aranyérmet nyert. Több ízben vett részt a budapesti Műcsarnok és a Nemzeti Szalon seregszemléin. 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben, 1929-ben és 1933-ba kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Stílusát a romantikus, a naturalizmus és a Makart-féle akadémikus dekorativizmus ötvözete jellemezte. A Szinyei Társaság alapítói közép tartozott. Illusztrálta Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, stb. műveit. Számos műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. Önarcképe a Magyar Történeti Képtárban van. (ML, Éber, L-MMM)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Előbb a fővárosi Mintarajziskolában, később Bécsben H. Makartnál, Münchenben pedig L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Budapestre visszatérve, Benczúr-mesteriskolájában kapott több éves ösztöndíjat. 1901-ben "Esti hangulat" c. alkotásával Társulati-díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert. 1910-ben a Velencei Biennálén "Tavasz" c. képét a Velencei Modern Képtár számára vásárolták meg. 1912-ben állami nagy aranyérmet kapott. Több ízben szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben, 1929-ben és 1933-ban kollektív tárlata volt az Ernst Múzeumban. Stílusát a romantikus, a naturalizmus, és a Makart-féle akadémikus dekoratizmus ötvözete jellemezte. A Szinyei Társaság alapítói közé tartozott. Illusztrálta Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, stb. műveit. Számos műve megtalálható a MNG-ban. Önarcképe a MTK-ban van. (ML, Éber)

Magyar festők és grafikusok adattára
A bécsi akadémián Makart, a müncheni akadémián pedig Wágner tanítványa volt. Hazatérve a Benczúr-mesteriskola tagja lett. Stílusát a romantikus, a naturalizmus és a Makart-féle akadémikus dekoratizmus ötvözte, jellemezte. 1901-ben Esti hangulat c. képével társulati díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet, 1912-ben állami nagy aranyérmet nyert. Tavasz c. képét 1910-ben megvásárolta a velencei Modern Képtár. Több ízben szerepelt csoportos kiállításon a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Képei találhatók a MNG-ban. Számos illusztrációt is készített (Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor műveihez stb.). Önarcképe a Magyar Történelmi Képcsarnokban található. Egyik alapító tagja volt a Szinyei Társaságnak. - Irod.: Herman Lipót: Magyar-Mannheimer Gusztáv. Magyar Művészet, 1937.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő. Előbb a Mintarajziskolában, majd Bécsben H. Makartnál, Münchenben L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Bp.-re visszatérve Benczúr mesteriskolájában kapott több éves ösztöndíjat. 1910-ben a Velencei Biennále kiállításán egyik képét (Tavasz) a velencei Modern Képtár számára megvásárolták. Színes, oldott előadású tájképeivel, sötétes hangulatú alakos kompozícióival a kiállítások állandó szereplője volt. Illusztrálta Bródy, Mikszáth stb. műveit. A Szinyei Társaság alapító tagjai közé tartozott, s több állami díjat nyert.
Kampis Antal

Művészeti lexikon I-II.
Festő. Münchenben és Bécsben végezte tanulmányait. Képei túlnyomó részének tárgyát gyakori olaszországi tanulmányútjaiból merítette. Ilyenekkel szerepelt a Műcsarnokban a nyolcvanas évek óta, de temperamentumos előadása, mélytüzű színei csak nagysokára szereztek neki elismerést. A Campagna, sziklás, pikáns olasz tájai, kavargó felhői, patetikus hangulatai, élénk és egyéni előadása végre legjobb művészeink sorába emelték. Ily művei: Est a Campagnában, Esti hangulat, Erdőszéle stb. Eleinte inkább világos színhatású, utóbb mélyrefogott barnából és zöldből formált színharmóniája jelentkezik néhány alakos képén és tanulmányfején is (Libapásztorok, Arckép, Pulykapásztorlány)

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett:
Állapot:
Festmény, kép, grafika technika:

2023. June. 14.

(Das Produkt haben bisher 305-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:

Magyar-Mannheimer Gusztáv : Csák Máté


nützlich!
[FKB955/Bp305/181] A kép mérete: 11,5 x 6,5 cm keret nélkül. Készült: Ceruza, Papír A kép Magyar-Mannheimer Gusztáv (Pest, 1859, Budapest, 1937) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Rajz. Magyar M." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Előbb a fővárosi Mintarajziskolában, később Bécsben H. Makartnál végzett művészeti tanulmányokat. 1878-tól a müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke lett. Itt a rézkarcoló Raab-nak, utána Löfftznek és Wagner Sándornak az irányításával tanult olyan sikerrel, hogy 1880-ban ezüstérmet, 1881-ben pedig dicsérő oklevelet és budapesti ösztöndíjat is kapott. Budapestre hazatérve, Benczúr-mesteriskolájában tanult a kapott ösztöndíjjal. Ekkor mutatkozott be a budapesti Műcsarnok közönségének az "Olvasó öregasszony", "A vőlegény jó kilátásai" című éleképekkel és néhány vázlattal. Később Bécsben H. Makartnak lett segédje egy dekoratív munkánál. A '90-es évek végén a nagybányai művésztelepen is megfordult. Ezután következett gyakran megismételt olaszországi útja. Még a sugárzó verőfény országában is híven kísérte a tompító müncheni tónus. 1901-ben "Esti hangulat" című alkotásával Társulati-díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert. 1910-ben a Velencei Biennálén "Tavasz" című festményét a Velencei Modern Képtár számára vásárolták meg. 1912-ben állami nagy aranyérmet nyert. Több ízben vett részt a budapesti Műcsarnok és a Nemzeti Szalon seregszemléin. 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben, 1929-ben és 1933-ba kollektív kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Stílusát a romantikus, a naturalizmus és a Makart-féle akadémikus dekorativizmus ötvözete jellemezte. A Szinyei Társaság alapítói közép tartozott. Illusztrálta Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, stb. műveit. Számos műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában. Önarcképe a Magyar Történeti Képtárban van. (ML, Éber, L-MMM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Előbb a fővárosi Mintarajziskolában, később Bécsben H. Makartnál, Münchenben pedig L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Budapestre visszatérve, Benczúr-mesteriskolájában kapott több éves ösztöndíjat. 1901-ben "Esti hangulat" c. alkotásával Társulati-díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert. 1910-ben a Velencei Biennálén "Tavasz" c. képét a Velencei Modern Képtár számára vásárolták meg. 1912-ben állami nagy aranyérmet kapott. Több ízben szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1913-ban, 1920-ban, 1922-ben, 1929-ben és 1933-ban kollektív tárlata volt az Ernst Múzeumban. Stílusát a romantikus, a naturalizmus, és a Makart-féle akadémikus dekoratizmus ötvözete jellemezte. A Szinyei Társaság alapítói közé tartozott. Illusztrálta Bródy Sándor, Mikszáth Kálmán, stb. műveit. Számos műve megtalálható a MNG-ban. Önarcképe a MTK-ban van. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A bécsi akadémián Makart, a müncheni akadémián pedig Wágner tanítványa volt. Hazatérve a Benczúr-mesteriskola tagja lett. Stílusát a romantikus, a naturalizmus és a Makart-féle akadémikus dekoratizmus ötvözte, jellemezte. 1901-ben Esti hangulat c. képével társulati díjat, 1902-ben állami kis aranyérmet, 1912-ben állami nagy aranyérmet nyert. Tavasz c. képét 1910-ben megvásárolta a velencei Modern Képtár. Több ízben szerepelt csoportos kiállításon a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. Képei találhatók a MNG-ban. Számos illusztrációt is készített (Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor műveihez stb.). Önarcképe a Magyar Történelmi Képcsarnokban található. Egyik alapító tagja volt a Szinyei Társaságnak. - Irod.: Herman Lipót: Magyar-Mannheimer Gusztáv. Magyar Művészet, 1937. Művészeti lexikon I-IV. Festő. Előbb a Mintarajziskolában, majd Bécsben H. Makartnál, Münchenben L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Bp.-re visszatérve Benczúr mesteriskolájában kapott több éves ösztöndíjat. 1910-ben a Velencei Biennále kiállításán egyik képét (Tavasz) a velencei Modern Képtár számára megvásárolták. Színes, oldott előadású tájképeivel, sötétes hangulatú alakos kompozícióival a kiállítások állandó szereplője volt. Illusztrálta Bródy, Mikszáth stb. műveit. A Szinyei Társaság alapító tagjai közé tartozott, s több állami díjat nyert. Kampis Antal Művészeti lexikon I-II. Festő. Münchenben és Bécsben végezte tanulmányait. Képei túlnyomó részének tárgyát gyakori olaszországi tanulmányútjaiból merítette. Ilyenekkel szerepelt a Műcsarnokban a nyolcvanas évek óta, de temperamentumos előadása, mélytüzű színei csak nagysokára szereztek neki elismerést. A Campagna, sziklás, pikáns olasz tájai, kavargó felhői, patetikus hangulatai, élénk és egyéni előadása végre legjobb művészeink sorába emelték. Ily művei: Est a Campagnában, Esti hangulat, Erdőszéle stb. Eleinte inkább világos színhatású, utóbb mélyrefogott barnából és zöldből formált színharmóniája jelentkezik néhány alakos képén és tanulmányfején is (Libapásztorok, Arckép, Pulykapásztorlány)

Weitere Details
Hordozó: papír
Jelzett:
Állapot:
Festmény, kép, grafika technika:

2023. June. 14.

(Das Produkt haben bisher 305-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:


Verkaufspreis:
55 000 HUF
Bisher 0 Angebot auf dieses Produkt.

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

gleiche Produkten der Kategorie

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)
Kéri László : "Vízpart" 1976
55 000 HUF