Magyar művész 1930 körül : Árnyékban

Eladási ár: 24 000 18 000 HUF

Leírás

[FKC217/Bp205/119]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
A kép mérete: 22,5 x 28 cm keret nélkül.
Készült: Szén, Papír
A kép Magyar művész 1930 körül alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

A festmény hátoldalán a MNG bírálati címkéje látható.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Szén
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 387-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Magyar művész 1930 körül : Árnyékban

[FKC217/Bp205/119] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 22,5 x 28 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Magyar művész 1930 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a MNG bírálati címkéje látható.

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Szén
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. március. 27.

(A műtárgyat eddig 387-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
24 000 helyett
18 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK2712/Bp203/4] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 28 x 31 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép F. Antal Elemér (Felsőgelléri) (Budapest, 1896, Budapest, 1991) alkotása. Jelezve Lent "Hajnal Vellykének a grafika szerelmesének 1983 F. Antal Elemér" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1921-1928 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor növendéke volt. Egy ideig Olgyai Viktor ösztöndíjas tanársegédeként dolgozott. Tanulmányai előtt a kecskeméti, főiskolás korában nyaranta öt éven át, a miskolci művésztelepen dolgozott. 1922-től állított ki. Több hazai, valamint külföldi kiállításon szerepelt. Többnyire vízfestményeket festett impresszionisztikus oldottsággal, valamint fa- és linómetszeteket, rézkarcokat készített. Tagja volt a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. Díjak: Nemes Marcell-ösztöndíj (1921), a Szinyei Társaság elismerő dicsérete (1922) és a Szinyei Társaság kitüntető elismerése (1926). Művei megtalálhatók a londoni British Museumban és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. (Ladányi József adatközlése nyomán, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa. Grafikáival a Műcsarnok és a Szinyei Társaság kiállításain vett részt és több külföldi kiállításon is szerepelt. 1945 után rézkarcokat és akvarell tájképeket fest impresszionisztikus oldottsággal. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa volt. Több külföldi kiállításon is szerepelt. Akvarelleket és rézkarcokat készített impresszionisztikus oldottsággal. (Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor tanítványa volt. Grafikáival a Műcsarnok és a Szinyei Társaság kiállításain vett részt, több külföldi kiállításon is szerepelt. A felszabadulás óta rézkarcokat és akvarell-tájképeket készít. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, Réti István és Olgyai Viktor növendékeként szerzett diplomát, majd a grafikai osztály tanársegédje lett. A Műcsarnok és a Szinyei Társaság tárlatain jelentkezett először munkáival a harmincas években; szerepelt Rómában, Barcelonában, Hágában, Stockholmban, Amsterdamban és Oslóban. Négy alkalommal díjazták a Szinyei Társaság rendezvényein. - Főként rézkarcokat és akvarell-tájképeket készít; festői modorát impresszionisztikus oldottság, a valóság romantikus, lírai átírása jellemzi.
F. Antal Elemér (Felsőgelléri) : "Hajnal" 1963
12 000 HUF
[FKB844/Bp40/44] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 24 x 31 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Kiss Terézia (Vecsés, 1928) alkotása. Jelezve lent "Mosónők, Kiss Teréz (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1953-ban végzett a főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. 1966-ban önálló kiállítással mutatkozott be. - Lírai hangvételű, természetelvű művész. Vízfestményekkel, kisgrafikákkal is foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Lírai hangvételű és természetelvű művész. Vízfestményekkel és kisgrafikákkal is foglalkozik. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Domanovszky Endre növendékeként. Tanulmányúton Olasz-, Francia- és Spanyolországban járt. Csoportos kiállítások mellet 1966-ban és 1978-ban Budapesten, 1977-ben Simontornyán voltak önálló kiállításai. - Lírai hangvételű, természetelvű művész, kedvelt műfaja a tájkép és a figurális kompozíció. Akvarellel, kisgrafikával is foglalkozik.
Kiss Terézia : "Mosónők"
10 500 HUF
[FKC258/Bp304/115] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 41,5 x 27 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Tuka László (Galgahévíz, 1924) alkotása. Jelezve lent "Tél, 25/100, Tuka László 1976 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. alkalmazott grafikus Galgahévíz, 1924. júl. 26. 1943-48: MIF, mesterei: Haranghy Jenő, Konecsni György. 1954: a könyvillusztrációs pályázat 1. díja. Tanulmányúton több ízben járt Csehszlovákiában; 1975: Bulgáriában, 1973, 1976: Svájcban, Budapesten él. Rézkarcait és akvarelljeit főként természeti motívumok inspirálják. Alkalmazott grafikusként elsősorban plakáttervezéssel foglalkozik. Ek: 1958: III. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon; 1961: IV. Magyar Plakátkiállítás, Ernst M.; 1983: A tervezés értékteremtés. Orsz. Iparműv. kiállítás, Műcsarnok, 1986: 100+1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1885-1986, Műcsarnok. (T.ATT.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Galgahévíz, 1924 - Festő és grafikus. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1948 óta több itthoni és külföldi reklám- és grafikai bemutatón szerepelt. Rézkarc és akvarell munkáit 1959-ben mutatta be a Fényes Adolf Teremben. A valóság jelenségeinek összefogott visszaadása jellemzi figurális munkáit és tájábrázolásait. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Galgahévíz, 1924 - 1943-1948 között végezte el az Iparművészeti Főiskola grafikai tanszakát. 1948 óta önálló grafikus, több hazai és külföldi reklám- és plakátgrafikai tárlat résztvevője. Rézkarc és akvarell munkáit 1959-ben mutatta be a Fényes Adolf Teremben. - A Valóság jelenségeinek összefogott visszaadása jellemzi figurális munkáit és tájábrázolásait. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Galgahévíz, 1924 - Festő és grafikus. A budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1943-48 között. Haranghy Jenő és Konecsni György növendéke volt. Tanulmányúton járt Svájcban, Bulgáriában, stb. 1948 óta több itthoni és külföldi reklám- és grafikai bemutatón szerepelt. Rézkarc és akvarell munkáit 1959-ben mutatta be a Fényes Adolf Teremben. A valóság jelenségeinek összefogott visszaadása jellemzi figurális műveit és tájábrázolásait. Alkalmazott grafikusként főleg plakáttervezéssel foglalkozik. 1954-ben elnyerte a könyvillusztrációs pályázat 1. díját. (Tasnádi Attila adatközlése nyomán, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Grafikus. Galgahévíz, 1924 1948-ban fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán Haranghy Jenő és Konecsni György növendékeként. Elsősorban alkalmazott- és plakátgrafikával foglalkozik, de érdekli a képgrafika is. 1959-ben a Fényes Adolf Teremben, 1981-ben a Csók Galériában mutatkozott be egyéni kollekciókkal. - Rézkarcait és akvarelljeit főként természeti motívumok inspirálják, előadásmódjában összefogottságra, lényegkiemelésre törekszik.
Tuka László : "Tél" 1976
9 000 HUF
[FKC578/Bp26/55] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 30 x 38,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve lent "Udvar (balra), Konecsni György (ceruzával, jobbra)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. A régebbiek klasszicizmusa együtt járt egy kordában tartott romantikával, utóbb viszont uralkodóan előretört - a régebben is jelenvaló, de rejtett konstruktivitás. A Konecsni-plakát mindig korszerű, ennek a művészetnek mindig volt ereje, hogy kifejezési eszközeit a mondanivalójának alárendelje. Eleinte keveset festett, igazán 1949 után kezdett festészettel is foglalkozni. 1951-től számos olajfestménnyel és falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár György festőművésszel együtt készített "Vihar előtt" című kompozíciója a II. Világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. "II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása" (1953) c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az '50-es évek végétől mindinkább monumentális és dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét. 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-t kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 1939-ban 3 plakátjára Grand Prix-t kapott a milánói triennálén. Itthon Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét, az igen jelentős Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas művész. 1946-1955 között az Iparművészeti Főiskola, majd több éven át a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos műve került a Magyar Nemzeti Galériába, magyarországi és külföldi közgyűjteményekbe. (ML, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni. 1951-től számos festménnyel, falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár Györggyel közösen készített "Vihar előtt" c. kompozíciója a II. világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a MNG tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatok foglalkoztatták. Több mozaikot is készített. Számos díj és aranyérem tulajdonosa. Munkácsy-díjjal tüntették ki. Olasz- és francia Grand Prix-vel tüntették ki. Megkapta az Iparművészeti Társulat aranyérmét, a Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas. 1946-55 k. az Iparművészeti Főiskola, majd évekig a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Realista periódusa után formanyelve átalakult, szürrealisztikus, non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. (ML,MMR) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus. Kossuth-díjas, érdemes művész, a modern magyar plakátművészet egyik jelentős mestere. Rudnay Gyulánál tanult. Az ötvenes években realista képeket festett. Több dekoratív mozaikja és sgrafittója került közintézménybe (Zalaegerszeg, MSZMP székház, Budapest, Fészek Klub stb., Szeged, Tisza Szálló étterme). Mint pedagógus is kiváló volt. A mai alkalmazott grafika fő képviselői zömmel az ő tanítványai. 1968-ban a Műcsarnokban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. A magyar nyelv története c. albuma 1972-ben jelent meg. - Irod.: Tölgyesi János: Konecsnyi György. Bp. 1971. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas. 1927-31 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi, majd a felszabadulás után politikai plakátjai. Több díjat és aranyérmet nyert. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni és 1951 óta számos festménnyel, falképtervvel szerepel az országos tárlatokon. A Kádár Györggyel közösen készített Vihar előtt c. kompozíciója a felszabadulás utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Mozaikot is készít (Zalaegerszeg, MSZMP székháza). - Formanyelve átalakult, szürrealisztikus és non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. Pedagógiai munkássága is jelentős.
Konecsni György : "Udvar"
21 000 HUF