[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKC371/Bp81/29] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 15-ig A kép mérete: 55 x 72 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Nádler Róbert (Pest, 1858, Budapest, 1938) alkotása. Jelezve balra lent "Nádler Róbert" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Építésznek készült, később festészeti tanulmányokat végzett Bécsben E. J. Schindler mellett Bécsből 1874-ben érkezett Münchenben, ahol a Képzőművészeti Akadémián tanult. Eleinte számos architektonikus utcaképpel, városi látképekkel, azután életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon. Stílusa aprólékosan naturalisztikus. 1885-ben elnyerte a főváros tájkép díját. 1887-ben a Ráth-díjat, 1889-ben az Esterházy-díjat, 1920-ban az állami vízfestmény-díjat, 1921-ben a Halmos-díjat, 1922-ben és 1923-ban a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díját, 1925-ben a székesfőváros akvarell díját kapta. Művészeti tevékenységét állami nagy aranyéremmel jutalmazták. 1928-ban gyűjteményes tárlata volt a Műcsarnokban. Néhány képe külföldi múzeumokba került. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben a budapesti Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, egyben a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke. (Éber, ML, L-MMM) Magyar festők és grafikusok adattára Építésznek készült, majd a festői pályát választva két évig Bécsben dolgozott E. J. Schindler mellett. 1889-ben a mintarajziskola tanára, 1915-ben az Iparművészeti Főiskola vezetője lett. 1917-től 1929-ig a Műegyetemen az ornamentális rajz- és népművészet tanára volt. Finoman részletező, naturalista stílusban festett városképekkel, derűs életképekkel számos kiállításon vett részt és több díjat nyert. Az 1910-ben alakult Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete első elnökévé választotta. Jelentős érdemeket szerzett a rajzoktatás reformja terén. 1929-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. - Irod.: Nádler Pálma: Nádler Róbert élete és művészete. Bp. 1942. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Építésznek készült, majd festészeti tanulmányokat végzett Bécsben E. J. Schindler mellett. Eleinte városi látképekkel, azután életképekkel és falurészletekkel vett részt kiállításokon. Stílusa aprólékosan naturalisztikus. 1885-ben elnyerte a főváros tájkép-díját. 1887-ben a Ráth-díjat, 1889-ben az Esterházy-díjat, 1920-ban az állami vízfestmény-díjat, 1921-ben a Halmos-díjat, 1922-ben és 1923-ban a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének díját, 1925-ben a székesfőváros akvarell-díját. Művészeti tevékenységét állami nagy aranyéremmel jutalmazták. 1928-ban gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Néhány képe külhoni múzeumokba került. 1889-ben kinevezték a Mintarajziskola tanárává, 1915-ben a bp.-i Iparművészeti Iskola igazgatója lett. 1929-ig a Műegyetemen a díszítő rajz- és népművészet tanára volt, val. a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének elnöke. (Éber, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Építésznek készült, majd a festői pályát választva Bécsben két évig dolgozott E. J. Schindler mellett. 1889-ben a Mintarajziskola tanára, 1915-ben az Iparművészeti Iskola vezetője lett. 1917-től 1929-ig a Műegyetemen az ornamentális rajz és népművészet tanára volt. Finoman részletező, naturalista stílusban festett városképekkel, derűs életképekkel számos kiállításon vett részt s több díjat nyert. Az 1910-ben alakult Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete első elnökévé választotta. Jelentős érdemeket szerezett a rajzoktatás reformja terén. 1928-ban műveiből gyűjt. kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. - Irod. Nadler P.: N. R. élete és művészete. Bp., 1942. Dömötör István Művészeti lexikon I-II. Építészetet tanult, majd festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben s képekkel (Két nővér, A festőnő stb.) végül falurészletekkel vett részt a kiállításokon. Iparművészettel is foglalkozott s a díszítő rajz tanára a budapesti műegyetemen.

[FK1273/Bp93/32] A kép mérete: 16 x 19 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Bartoss Rezső alkotása. Jelezve Jobbra lent "Bartoss Rezső" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

[FK3053/Bp1/6] A kép mérete: 54 x 65 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szlányi L. jelzéssel magyar festő 1930 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "Szlányi L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Nem Szlányi Lajos alkotása.

[FKA084/Bp42/9] A kép mérete: 49,5 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő 1900 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKA933/Z039] A kép mérete: 55,5 x 68 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Diener Dénes Rudolf (Nyíregyháza, 1889, Budapest, 1956) alkotása. Jelezve jobbra lent "Diener" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán kiállítási és aukciós raglapok találhatók. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1909-ben került Budapestre, ahol az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamán Pap Henrik korrigálta. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károly irányításával képezte magát. 1917-ben Kecskeméten Iványi-Grünwald Bélától, utóbb Rippl-Rónai Józseftől is tanult. 1910-ben állította ki első képét a Művészházban. 1912-től rendszeresen szerepelt fővárosi bemutatókon táj- és figurális képekkel, posztimpresszionista értelemben egyszerűsített, rajzzal, a szín erősebb hangsúlyozásával. 1917-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Belvedere-ben. Az utóbbin figyeltek fel tehetségére. 1924-1931 között Párizsban élt, ahol igen sok derűsen csillogó, artisztikus tájképet festett. Franciaországi tartózkodása alatt a festői Bretagneba is ellátogatott. 1931-ben az Ernst Múzeumban mutatta be Franciaországban készült alkotásait. 1931-től nyaranta a szentendrei művésztelepen dolgozott. 1937-ben a Szépművészeti Kiállításon rendezte meg kollektív seregszemléjét. Utolsó tárlatát 1948-ban rendezte meg a fővárosi Népművelődési Központ helyiségében. A Gresham-kör tagja volt. Többnyire posztimpresszionista jellegű tájképeket és csendéleteket alkotott. Intim szobabelsői, lírai városképei leginkább akvarell és pasztelltechnikával készültek. Egyenetlen művészeti munkásságában a jó olajképek és pasztellek Bonnard csillogó álomvilágára emlékeztetnek, művészete intim és mosolygó. Díjak: a Szinyei Társaság nagydíja; kultuszminisztériumi munkajutalom; Pro Arte; a Művészeti Tanács emlékplakettje. Néhány munkája a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a nyíregyházi Jósa András Múzeumban és a bajai Türr I. Múzeumban található. (ML, Éber, Matits Ferenc) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1909-ben került Budapestre, ahol az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamán Pap Henrik korrigálta. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károly irányításával tanult. 1910-ben állította ki első képét a Művészházban. 1912-től rendszeresen szerepelt fővárosi tárlatokon táj- és alakos képekkel, posztimpresszionista értelemben egyszerűsített, rajzzal és a szín erősebb hangsúlyozásával. A forma irreális színfoltokból áll össze, naívan közvetlen vázlatszerűséggel. 1917-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1924-ben a Belvederében. Az utóbbin figyeltek fel tehetségére. 1924-31 k. Párizsban élt, ahol igen sok a derűsen csillogó, artisztikus tájképeket festett. Szívesen dolgozott pasztellel is. 1931-ben az Ernst Múzeumban mutatta be Franciaországban készült műveit. 1931-től nyaranta a Szentendrei Művésztelepen dolgozott. 1937-ben a Szépművészeti Kiállításon rendezte meg kollektív seregszemléjét. Utolsó kiállítását 1948-ban rendezte meg a Fővárosi Népművelődési Központ helyiségében. Egyenetlen munkásságában a jó olajképek, és pasztellek P. Bonnard csillogó álomvilágára emlékeztetnek, művészete intim és mosolygó. Néhány képe a MNG-ban található (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Posztimpresszionista festő. Ferenczy Károly növendéke volt, majd 1924-1931 között Párizsban P. Bonnard hatott művészetére. 1931-től rendszeresen festett Szentendrén. A csillogó, derűs színek mellett bensőséges hangulat jellemzi képeit. 1934-1948 között 5 ízben volt kiállítása. 1949-ben Pro Arte kitüntetést kapott. - MK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Nyomorban nőtt fel mint nyomdászgyerek és borbélysegéd. 1909-ben Bp.-re került s az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamán Pap Henrik korrigálta rajzait. A főiskolán Ferenczy Károly tanította három évig. 1910-ben állította ki első képét a Művészházban, 1917-ben gyűjt. kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1924-ben pedig a Belvederében. Az utóbbin figyeltek tehetségére. 1924-31 között Párizsban élt, ahol igen sok derűsen csillogó, artisztikus tájképet festett, melyeknek csak elenyésző részét ismerjük. Szívesen dolgozott pasztellel is. Hazatérve 1931-ben az Ernst Múzeumban mutatta be franciao.-i termését, 1937-ben a Szépművészeti Kiállításon rendezte meg kollektív seregszemléjét. 1931-től nyaranta Szentendrén dolgozott. A felszabadulás után utolsó kiállítását 1948 májusában rendezte a Fővárosi Népművelési Központ helyiségében. Egyenetlen munkásságában a jó olajképek és pasztellek P. Bonnard csillogó álomvilágára emlékeztetnek, művészete intim és mosolygó. Genthon István Művészeti lexikon I-II. Festő. Budapesten és Nagybányán tanult s 1912 óta állít ki Budapesten tájrészeket, egyes alakokat, posztimpresszionista értelemben egyszerűsített, rajzzal, a szín erősebb hangsúlyozásával. A forma irreális színfoltokból áll össze, naivan közvetlen vázlatszerűséggel. 1924. a Belvederében kollektív kiállítása volt, majd hétévi párizsi tartózkodása után 1934. a Fränkel-szalonban. Két festménye a Szépművészeti Múzeumban.