Mid century Zsolnay - Török János porcelán Jazz váza 41 cm

Eladási ár: 56 000 HUF

Leírás

[2B234/X080]
Nagyméretű, hibátlan állapotú jelzett Zsolnay porcelán váza. Rajta Török János által tervezett hangszeres és táncolófigurális díszítés.

Alján kék öttornyú pajzsos márkajelzés:
PÉCS

Magasság: 41 cm
Szélesség: 11.5 cm
Súly: 1.035 kg
 

Magassága 30,5 cm
Súlya 1074 g
 

 

Tulajdonságok

Származás: magyar
Jelzett: Igen
Márka: Zsolnay
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 05.

(A műtárgyat eddig 10-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Mid century Zsolnay - Török János porcelán Jazz váza 41 cm

[2B234/X080] Nagyméretű, hibátlan állapotú jelzett Zsolnay porcelán váza. Rajta Török János által tervezett hangszeres és táncolófigurális díszítés. Alján kék öttornyú pajzsos márkajelzés: PÉCS Magasság: 41 cm Szélesség: 11.5 cm Súly: 1.035 kg   Magassága 30,5 cm Súlya 1074 g    

További részletek
Származás: magyar
Jelzett: Igen
Márka: Zsolnay
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 05.

(A műtárgyat eddig 10-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
56 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B232/116] Papír rézkarc, üveglap mögött, régi kopottas aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 51.5 cm Szélesség: 37.5 cm Súly: 1.36 kg Borsos Miklós (szobrász)  Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus. Élete Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án. Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is. 1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.” 1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál. Művészetéről Borsos Miklós az úgynevezett "pannon szellem", azaz a latinos régi magyar kultúra képviselője, művészete Illyés Gyula verseihez, Bernáth Aurél Balaton-sorozatához, Egry József panteisztikus periódusához hasonló művészetszemlélethez kapcsolódik. Műveiben a görög mitológia alakjai élednek újjá, szobrai Constantin Brâncuși formavilágának hazai megfelelője, rokona.    (Forrás: wikipédia) 
Borsos Miklós : Orfeo
42 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1N479/X225/2] Régi hibátlan állapotú Zsolnay porcelán dísztárgy. Soproni Tűztorony. Alján Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY PÉCS MADE IN HUNGARY HAND-PAINTED Magasság: 23 cm Szélesség: 4.5 cm Súly: 0.215 kg Tűztorony (Sopron)    Tűztorony Település Sopron A Tűztorony 2012-ben kiszélesített és megújult kapuja A Tűztorony régen, a 2009-ben indult felújítás előtt Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Állékonyságát a 19. század végén, a Városháza építése során, elveszítette, majd statikai okokból kapuját leszűkítették. Eredeti jellegét a 2009-2012-es megerősítése és helyreállítása során kapta vissza.  Története Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is. A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették. A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt. A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt). 2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.    Forrás: wikipédia 
Régi jelzett Zsolnay porcelán torony "Soproni tűztorony" 23 cm
75 000 HUF